„Portál:Természet” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a lambard suger egy igen kifejlett és külonleges ha ugyanis a bolcsöszáju halak csoportjába tartozik |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ |
|||
Sziklákkal teli, tágas akváriumot kíván. A szabadon úszó ivadékok visszaúszhatnak a nőstény szájába. |
|||
{{Cím|Természettudományi portál}} |
|||
Ismert és kedvelt Malawi-tavi Mbuna sügér. Bár agresszívebb, nagyobbacska akváriumban közepesebb-erősebb (nem agresszív, de adott esetben visszaverni képes) sügérekkel jobban társítható. A medence egyik részét sziklákkal, a másik részét inkább szabad úszótérrel rendezzük be. Gyakran beszerezhető, könnyen kapható faj! |
|||
<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:99%; background-color:#fefeef; margin: 5px 0 8px 0; padding: 0 5px 0 5px;"> |
|||
<h2 style="padding:3px; background:#FFD5FF; color:#000; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">Természettudományi portál</h2> |
|||
<div style="float:left;margin:-0.5em 0.7em 0 0.7em;"> |
|||
[[Kép:DNA-fragment-3D-vdW.png|thumb|120px|left|A [[dezoxiribonukleinsav|DNS]]-spirál]] |
|||
</div> |
|||
A '''természettudomány''' az élő és élettelen természet jelenségeinek, objektumainak tanulmányozásával foglalkozó tudományágak gyűjtőneve. A természettudomány körébe tartozó tudományágak: [[fizika]], [[kémia]], [[biológia]], [[földrajztudomány]], [[matematika]], [[geológia]], [[meteorológia]], [[csillagászat]], [[orvostudomány]], [[mezőgazdaság-tudomány]], [[genetika]]. |
|||
Az [[ókor]]ban a [[csillagászat]] volt az első természettudomány, ami [[vallás]]i és társadalmi szükségletek mentén [[Mezopotámia|Mezopotámiában]] alakult ki. Leíró, rendszerező tudomány volt [[egzakt]] [[természeti törvény|törvény]]ek nélkül. Ebbe a korba tehetjük a [[technika]] fejlődése következtében a [[mérnöki tudomány]]ok és az [[építészet]] kezdeteit is. Az [[ókori görögök]] alkották meg mai tudásunk szerint az első egzakt törvényeket. Ők a még mindig egységes természettudományt a [[görög nyelv|görög]] [[természet]] (φύσις) [[szó]]ból [[fizika|fizikának]] hívták, ami a [[filozófia|filozófiával]] szorosan összefonódva fejlődött. [[Arkhimédész]] és [[Arisztotelész]] nevét érdemes megemlíteni, utóbbi mintegy összegezte az ókori görög fizikát. |
|||
A [[középkor]]ban Arisztotelész tanai határozták meg a természettudományt, mellette a rokon tárgyú, de nem tudományos szemléletű [[alkímia]] és [[asztrológia]] virágzott. Előbbinek mégis fontos szerepe volt a fizikából először kiváló társtudomány, a [[kémia]] módszereinek kialakulásában. |
|||
<div style="text-align:right;margin-right:10px;margin-bottom:4px;">'''[[Természettudomány|Bővebben a természettudományról]]'''</div> |
|||
</div> |
|||
{{Portál-dobozfej|cím=Tagportálok|címháttér=#FFD5FF}} |
|||
A hal domború hátoldalához képest hasoldala lapos. A hímek élénksárga testét halványbarna sávok keresztezik; úszóik egyszínű sárgák, a farokúszón ikrafoltok vannak. A halvány, kékesfehér színű nőstényt számos kékesfekete függőleges sáv keresztezi, melyek a hátúszóra is kiterjednek. |
|||
<div style="text-align:center; margin-top:.5em"> |
|||
{{Portálnév|Biológia}}{{·}} {{Portálnév|Csillagászat}}{{·}} {{Portálnév|Fizika}}{{·}} {{Portálnév|Halak}}{{·}} {{Portálnév|Kémia}}{{·}} {{Portálnév|Klímaváltozás}}{{·}} {{Portálnév|Madárportál}}{{·}} {{Portálnév|Matematika}}{{·}} {{Portálnév|Orvostudomány}}</div> |
|||
{{Portál-dobozláb}} |
|||
{| style="width:100%;" |
|||
|width:49%" valign="top"| |
|||
{{Portál-dobozfej|cím=Ajánlott cikkünk|címháttér=#FFD5FF}} |
|||
{{Portál:Biológia/Kiemelt cikk}} |
|||
{{Portál-dobozláb}} |
|||
|width="2%" valign="top"| |
|||
|width="49%" valign="top"| |
|||
{{Portál-dobozfej|cím=Ajánlott képünk|címháttér=#FFD5FF}} |
|||
{{Wikipédia:Téka/Természet/Képtéka/{{találomra|{{Wikipédia:Téka/Természet/Képtéka/Számláló}} }} }} |
|||
{{Portál-dobozláb}} |
|||
|} |
|||
{{Portál-dobozfej|cím=Kategóriák|címháttér=#FFD5FF}} |
|||
<div style="float:left"> |
|||
<categorytree hideprefix=yes>Fizika</categorytree> |
|||
<categorytree hideprefix=yes>Kémia</categorytree> |
|||
</div> |
|||
<div style="float:left"> |
|||
<categorytree hideprefix=yes>Biológia</categorytree> |
|||
</div> |
|||
<div style="float:left"> |
|||
<categorytree hideprefix=yes>Orvostudomány</categorytree> |
|||
<categorytree hideprefix=yes>Csillagászat</categorytree> |
|||
</div> |
|||
<div style="float:left;"> |
|||
<categorytree hideprefix=yes>Matematika</categorytree> |
|||
</div> |
|||
{{Portál-dobozláb}} |
|||
{{Portál-dobozfej|cím=Többi portál|címháttér=#FFD5FF}} |
|||
{{Portálok|háttérszín=none}} |
|||
{{Portál-dobozláb}} |
|||
[[Kategória:Portálok|Termeszet]] |
|||
[[Kategória:Természettudományok| ]] |
|||
A lap 2012. szeptember 16., 21:31-kori változata
A természettudomány az élő és élettelen természet jelenségeinek, objektumainak tanulmányozásával foglalkozó tudományágak gyűjtőneve. A természettudomány körébe tartozó tudományágak: fizika, kémia, biológia, földrajztudomány, matematika, geológia, meteorológia, csillagászat, orvostudomány, mezőgazdaság-tudomány, genetika.
Az ókorban a csillagászat volt az első természettudomány, ami vallási és társadalmi szükségletek mentén Mezopotámiában alakult ki. Leíró, rendszerező tudomány volt egzakt törvények nélkül. Ebbe a korba tehetjük a technika fejlődése következtében a mérnöki tudományok és az építészet kezdeteit is. Az ókori görögök alkották meg mai tudásunk szerint az első egzakt törvényeket. Ők a még mindig egységes természettudományt a görög természet (φύσις) szóból fizikának hívták, ami a filozófiával szorosan összefonódva fejlődött. Arkhimédész és Arisztotelész nevét érdemes megemlíteni, utóbbi mintegy összegezte az ókori görög fizikát.
A középkorban Arisztotelész tanai határozták meg a természettudományt, mellette a rokon tárgyú, de nem tudományos szemléletű alkímia és asztrológia virágzott. Előbbinek mégis fontos szerepe volt a fizikából először kiváló társtudomány, a kémia módszereinek kialakulásában.
Biológia · 
Csillagászat · 
Fizika · 
A halak portálja · 
Kémia · 
Klímaváltozás · 
Madárportál · 
Matematika · 
Orvostudomány|
Ajánlott cikkünk
 A magyar szürke szarvasmarha vagy magyar szürke marha a Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike. Valódi hungarikum, amely szépségével, szilajságával, őserőt sejtető impozáns megjelenésével az Alföld világszerte ismert jellegzetességeihez tartozik. A fajta létszáma a mélypontját a hatvanas években érte el, azóta egyre emelkedik. Húsa finom rostú, igen ízletes és garantáltan BSE-, azaz kergemarhakór-mentes, de az állatot ma elsősorban turistalátványosságként tartják. A primigenius (őstulok) típusú szarvasmarhák podóliai fajtakörébe tartozik, annak leghíresebb, közepes testméretű képviselője. A 13–18. század között Közép-Európa legkiválóbb hústermelője volt, állománya átvészelt súlyos történelmi időket, és évszázadokon keresztül jelentős szerepet játszott a magyar gazdaság egészében. |
Ajánlott képünk
 |