„Portál:Természet” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 87.97.108.70 (vita) szerkesztéséről Pagony szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
(10 közbenső módosítás, amit 7 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
6. sor: | 6. sor: | ||
[[Kép:DNA-fragment-3D-vdW.png|thumb|120px|left|A [[dezoxiribonukleinsav|DNS]]-spirál]] |
[[Kép:DNA-fragment-3D-vdW.png|thumb|120px|left|A [[dezoxiribonukleinsav|DNS]]-spirál]] |
||
</div> |
</div> |
||
A '''természettudomány''' az élő |
A '''természettudomány''' az élő és élettelen természet jelenségeinek, objektumainak tanulmányozásával foglalkozó tudományágak gyűjtőneve. A természettudomány körébe tartozó tudományágak: [[fizika]], [[kémia]], [[biológia]], [[földrajztudomány]], [[matematika]], [[geológia]], [[meteorológia]], [[csillagászat]], [[orvostudomány]], [[mezőgazdaság-tudomány]], [[genetika]]. |
||
Az [[ókor]]ban a [[csillagászat]] volt az első természettudomány, ami [[vallás]]i és társadalmi szükségletek mentén [[Mezopotámia|Mezopotámiában]] alakult ki. Leíró, rendszerező tudomány volt [[egzakt]] [[természeti törvény|törvény]]ek nélkül. Ebbe a korba tehetjük a [[technika]] fejlődése következtében a [[mérnöki tudomány]]ok és az [[építészet]] kezdeteit is. Az [[ókori görögök]] alkották meg mai tudásunk szerint az első egzakt törvényeket. Ők a még mindig egységes természettudományt a [[görög nyelv|görög]] [[természet]] (φύσις) [[szó]]ból [[fizika|fizikának]] hívták, ami a [[filozófia|filozófiával]] szorosan összefonódva fejlődött. [[Arkhimédész]] és [[Arisztotelész]] nevét érdemes megemlíteni, utóbbi mintegy összegezte az ókori görög fizikát. |
Az [[ókor]]ban a [[csillagászat]] volt az első természettudomány, ami [[vallás]]i és társadalmi szükségletek mentén [[Mezopotámia|Mezopotámiában]] alakult ki. Leíró, rendszerező tudomány volt [[egzakt]] [[természeti törvény|törvény]]ek nélkül. Ebbe a korba tehetjük a [[technika]] fejlődése következtében a [[mérnöki tudomány]]ok és az [[építészet]] kezdeteit is. Az [[ókori görögök]] alkották meg mai tudásunk szerint az első egzakt törvényeket. Ők a még mindig egységes természettudományt a [[görög nyelv|görög]] [[természet]] (φύσις) [[szó]]ból [[fizika|fizikának]] hívták, ami a [[filozófia|filozófiával]] szorosan összefonódva fejlődött. [[Arkhimédész]] és [[Arisztotelész]] nevét érdemes megemlíteni, utóbbi mintegy összegezte az ókori görög fizikát. |
A lap jelenlegi, 2024. március 11., 18:16-kori változata
A természettudomány az élő és élettelen természet jelenségeinek, objektumainak tanulmányozásával foglalkozó tudományágak gyűjtőneve. A természettudomány körébe tartozó tudományágak: fizika, kémia, biológia, földrajztudomány, matematika, geológia, meteorológia, csillagászat, orvostudomány, mezőgazdaság-tudomány, genetika.
Az ókorban a csillagászat volt az első természettudomány, ami vallási és társadalmi szükségletek mentén Mezopotámiában alakult ki. Leíró, rendszerező tudomány volt egzakt törvények nélkül. Ebbe a korba tehetjük a technika fejlődése következtében a mérnöki tudományok és az építészet kezdeteit is. Az ókori görögök alkották meg mai tudásunk szerint az első egzakt törvényeket. Ők a még mindig egységes természettudományt a görög természet (φύσις) szóból fizikának hívták, ami a filozófiával szorosan összefonódva fejlődött. Arkhimédész és Arisztotelész nevét érdemes megemlíteni, utóbbi mintegy összegezte az ókori görög fizikát.
A középkorban Arisztotelész tanai határozták meg a természettudományt, mellette a rokon tárgyú, de nem tudományos szemléletű alkímia és asztrológia virágzott. Előbbinek mégis fontos szerepe volt a fizikából először kiváló társtudomány, a kémia módszereinek kialakulásában.
Ajánlott cikkünk
A magyar szürke szarvasmarha vagy magyar szürke marha a Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike. Valódi hungarikum, amely szépségével, szilajságával, őserőt sejtető impozáns megjelenésével az Alföld világszerte ismert jellegzetességeihez tartozik. A fajta létszáma a mélypontját a hatvanas években érte el, azóta egyre emelkedik. Húsa finom rostú, igen ízletes és garantáltan BSE-, azaz kergemarhakór-mentes, de az állatot ma elsősorban turistalátványosságként tartják. A primigenius (őstulok) típusú szarvasmarhák podóliai fajtakörébe tartozik, annak leghíresebb, közepes testméretű képviselője. A 13–18. század között Közép-Európa legkiválóbb hústermelője volt, állománya átvészelt súlyos történelmi időket, és évszázadokon keresztül jelentős szerepet játszott a magyar gazdaság egészében. |