Perczel Miklós (honvédezredes)
Perczel Miklós | |
Perczel Miklós ezredes amerikai dandárparancsnoki egyenruhában, Rusz Károly metszete (1867) | |
Született | 1812. december 15. Bonyhád |
Elhunyt | 1904. március 4. (91 évesen) Baja |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Perczel Miklós témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bonyhádi lovag Perczel Miklós (angolul: Nicholas Perczel; Bonyhád, 1812. december 15. – Baja, 1904. március 14.)[1] politikus, az 1848–49 évi szabadságharcban honvédezredes, az amerikai polgárháborúban az északi hadsereg ezredese, Perczel Mór honvédtábornok öccse.
Életpályája
A bonyhádi Perczel család leszármazottja. Apja, bonyhádi Perczel Sándor (1778-1861), százados, Tolna megyei birtokos, édesanyja, kajdácsi Kajdacsy Erzsébet (1782-1836) volt.[2] Apai nagyszülei bonyhádi Perczel Gábor (1736-1784), Tolna vármegye főszolgabírája és jobaházi Dőry Anna Rozália (1748-1820) voltak. Anyai nagyszülei kajdácsi Kajdacsy Ferenc (1733-1798), Tolna vármegye alispánja, követe, és cséfalvai Cséfalvay Judit voltak. Testvére Perczel Mór és Perczel Imre voltak.[2]
Testvéreivel együtt Vörösmarty Mihály tanítványa volt.[2] A pesti egyetemen jogot végzett.[2] 1832-től Baranya megye aljegyzője lett, majd különböző hivatalokat töltött be Baranya és Tolna megyében. 1836-39 között a Baranyavári járás szolgabírája volt.[2] Nagy hatással volt rá erősen forradalmi és hazafias érzületű bátyja, Mór. Tevékenyen részt vett a reformkor politikai küzdelmeiben, izgatás címén pert indítottak ellene, de 1840-ben ítélet nélkül megszüntették azt.
1848 márciusában Baranya megye követe az országgyűlésben,[2] majd 1848 júniusában az első népképviseleti országgyűlésben Tolna megye kölesdi kerületének országgyűlési képviselőjévé választották. 1848. június 8-ától a tolna megyei nemzetőrség őrnagya, a bácskai harcokban a tolna megyei mozgó nemzetőrség egy zászlóaljának parancsnoka volt. Részt vett a pákozdi csatában, de miután zászlóalját nem sikerült honvédzászlóaljjá alakítani december végén bátyja hadtestében vette át egy honvédzászlóalj parancsnokságát. Ennek élén részt vett a móri ütközetben. Bátyja lemondása után ő is elhagyta a hadtestet és egy Baján állomásozó dandár parancsnoka lett. Március közepétől ismét Perczel Mór parancsnoksága alatt szolgált és részt vett Bácska felszabadításának hadműveleteiben. 1849. április 5-étől honvédalezredessé léptették elő. Április közepén bátyja őt bízta meg – az uralkodó iránti hűség és a magyar alkotmányra tett eskü között ingadozó Csuha Antal tábornok helyett – a Péterváradi erőd parancsnokságával, amit június közepén adott át Kiss Pál vezérőrnagynak. Július 9-én Kossuth ezredessé léptette elő és az aradi vár parancsnokává nevezte ki. Itt összeütközésbe került a vár főfelügyelőjével, Damjanich János vezérőrnaggyal, aki egy időre el is záratta. Szabadulása után bátyjához csatlakozva a temesvári csatában (1849. augusztus 9.) mint önkéntes harcolt.
A vereség után Törökországba menekült, és Kossuthtal együtt Kütahyába internálták. 1851-ben, szabadulása után az Egyesült Államokban telepedett le, Fejérváry Miklós tanácsára telepedett le Davenportban (Iowa). A polgárháború kitörésekor részt vett a 10. számú iowai önkéntes gyalogezred megszervezésében. Grant vezérőrnagy – aki később az Egyesült Államok 18. elnöke lett – javaslatára ezredesként ennek az ezrednek a parancsnoka lett 1861 szeptemberében. Jelentős szerepet játszott Missouri felszabadításában, és még egy ezred került a parancsnoksága alá. Részt vett New Madrid, az ún. 10. számú sziget[3] elfoglalásában és derekasan harcolt az 1862. szeptember 19-i Iuka melletti ütközetben.[4] Ulysses S. Grant tábornok személyesen tüntette ki, azonban a vezetésben eluralkodott intrikák és maláriás megbetegedései miatt benyújtotta lemondását, és 1862. november 1-jén elbocsátották az amerikai hadseregből. Az amerikai polgári életben is feltalálta magát, New Yorkban jól menő borkereskedéséből tartotta el családját.
Az 1867-es kiegyezés után hazatért és 1868-tól 1887-ig Pécs és Baranya vármegye főispánja, majd 1887-től 1892-ig Pécs város országgyűlési képviselője volt.[2] Részt vett a honvéd veterán szervezetek életében, tagja volt a Tolna megyei Honvédegyletnek is. 1904. március 14-én Baján érte a halál, a bajai Rókus temetőben nyugszik.[5]
Kötetei
- Népszerű előadás az alkotmányosságról és a polgári kötelességekről, melyet 1871. évi február 2-án [...] Perczel Miklós tartott / Perczel Miklós ; Pécs; Szauter Antal, 1871. 22 p.
- Naplóm az emigrációból. 1. köt. (Sajtó alá rend., bev., jegyz. Závodszky Géza) Budapest : Tankönyvkiadó, 1977. 189 p. ISBN 963 17 2582 0 (Tárgyszó: Arad-Kutahia, 1849-1951)
- Naplóm az emigrációból. 2. köt. Amerikai napló [ (Sajtó alá rend., bev., jegyz. Závodszky Géza) Budapest : Tankönyvkiadó, 1979. 262 p. ISBN 963 17 4433 7 (Tárgyszó: USA, 1851-1864)
Emlékezete
Pécsett utcát neveztek el róla.[2]
Jegyzetek
- ↑ Baja, halotti anyakönyvek 123/1904
- ↑ a b c d e f g h Pécs lexikon II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 125. o. ISBN 978-963-06-7920-6
- ↑ Az Ohio torkolatától délre ez a 10. sziget a Mississippi folyón.
- ↑ Lásd Vida István Kornél forrásokban i.m. 280. p.
- ↑ Baja, Rókus temető: IV-4-2. kripta. [2018. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 30.)
Felhasznált források
- Hermann Róbert: Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó – 2004, ISBN 963-327-367-6
- Magyarország hadtörténete két kötetben (főszerkesztő: Liptai Ervin), Zrínyi Katonai Kiadó – 1985, ISBN 963-326-337-9
- Révai nagy lexikona
- Vida István Kornél: Világostól Appomattoxig: magyarok az amerikai polgárháborúban. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2011. Perczel Miklós lásd 277-280. p.
- Perczel nemzetőre, Kossuth katonája
További információk
- Perczel Miklós: Naplóm az emigrációból
- Miklós utca részlet Pécsett
- Vasváry Ödön: Lincoln magyar hősei (1939)
Kapcsolódó szócikkek
Elődje: br. Lipthay Béla |
|
Utódja: Kardos Kálmán |
Elődje: Zuber József |
|
Utódja: Kardos Kálmán |
- Baranya vármegye főispánjai
- Pécs város főispánjai
- Magyar katonák
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc fontosabb alakjai
- Amerikai katonák
- Az amerikai polgárháború
- Országgyűlési követek
- Országgyűlési képviselők (1848–1849)
- Országgyűlési képviselők (1887–1892)
- 1812-ben született személyek
- 1904-ben elhunyt személyek
- Bonyhádiak
- Perczel család