(Go: >> BACK << -|- >> HOME <<)

Ugrás a tartalomhoz

Herrmann Miksa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen SamatBot (vitalap | szerkesztései) 2010. január 13., 16:17-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Forrás: kisebb formai javítások,)

Herrmann Miksa (néhol Hermann Miksa, Selmecbánya, 1868. október 30.Budapest, 1944. április 28.) gépészmérnök, műegyetemi tanár, kereskedelmi miniszter. Herrmann Emil Gusztáv fia.

Életrajza

1889 - 1893 között bécsi műegyetem hallgatója volt, ahol 1894-ben gépészmérnöki oklevelet is szerzett. A következő tanévben a bécsi műegyetem mechanikai-technológiai tanszéken tanársegéd, majd rövid ideig Bécsben dolgozik mérnökként. 1895-től az Osztrák-Magyar Államvasúttársaság resicabányai műveinél mérnök, később helyettes főmérnök, 1899-ben a selmecbányai Erdészeti és Bányászati Főiskola rendkívüli, 1900-tól rendes tanára lesz, mely állást 1911-ig tölti be. 1901-ig az elemző erőműtan és szilárdságtan, 1904-ig az általános és vasgyári géptan, ezután pedig a Géptan I. tanszéken tanít. 1906/08. tanévekben a selmeci főiskola rektora. 1900-ban bányatanácsos, 1910-ben főbányatanácsos.

1912-től a budapesti műegyetem II. Gépszerkezettan (gépelemek) tanszékének rendes tanára. 1920-ban a gépészmérnöki kar dékánja, 1933-34-ben rektora. A gépelemekről írt tankönyve hézagpótló jelentőségű munka volt a magyar műszaki szakirodalomban.

1920-tól keresztény párti, 1922-től 1935-ig egységes párti nemzetgyűlési, ill. országgyűlési képviselő. 1923-ban a Magyar Mérnök és Építész Egylet elnöke, 1924-től a Mérnöki Kamara elnöke. 1926. október 15-től 1929. augusztus 31-ig kereskedelemügyi miniszter a Bethlen-kormányban. Mint miniszter közúti hálózatunk korszerűsítését és az államvasutak villamosítását tekintette céljának. Ez utóbbi érdekében hozta létre a bánhidai hőerőmű megépítését biztosító Talbot-szerződést. Lemondása után visszatért a tanszékre és a Talbot Centrale elnökigazgatója lett. Tanulmányútjain beutazta Nyugat-Európa fejlett államait, az Egyesült Államokat és Ororszországot is.

Művei

  • Szénellátásunk problémái (Budapest, 1923.)
  • Gépelemek
  • Bevezetés a gépek szerkezettanába (Budapest, 1924.)

Forrás