Peloponnészosz

A Peloponnészoszi-félsziget, vagy röviden Peloponnészosz (görögül: Πελοπόννησος) nagy félsziget Görögországban, a Korinthoszi-öböltől délre.

Peloponnészosz a neve az ország egyik régiójának is, amely öt prefektúrából áll. A régió nem fedi le a félsziget teljes területét.

Peloponnészosz régió

Pelopponészosz régió Görögországban, a Peloponnészoszi-félszigeten

Peloponnészosz régió területe 15 490 km², népessége 650 310 (2005), népsűrűsége 42/km². Székhelye Tripoli.

Prefektúrái:

A félsziget földrajza

A Peloponnészoszi-félsziget az űrből

A félsziget területe 21 549 km². A Peloponnészosz alkotja a kontinentális Görögország déli részét, bár szűk értelemben véve ez nem igaz, hiszen a Korinthoszi-csatorna megépítése (1893) óta a Peloponnészosz tulajdonképpen sziget, azaz nem érintkezik az európai szárazfölddel.

A csatorna a Korinthoszi iszthmoszt vágta át, egy keskeny földhidat, amely a történelmi időkben a Peloponnészosz egyetlen kapcsolata volt a görög szárazfölddel. 2004-ben adták át be a Peloponnészoszt a szárazfölddel összekötő Rio-Antirio hídat.

A félsziget partvidéke erősen tagolt, belső területe jórészt hegyvidék. Legmagasabb pontja a Taigetosz hegységben van. A Peloponnészosznak négy déli irányban futó félszigete van: Messzénia, a Mani-félsziget, a Malea-fok (vagy Epidaurosz Limera) és északkeleten az Argolisz.

Partjai közelében két szigetcsoport terül el: keletre az Argo-Szaronikosz szigetek, nyugatra a Ión-szigetek (ez utóbbiakhoz tartozik a Peloponnészosztól délre fekvő Küthéra szigete is).

Történelme

Nevei

Mai neve a görög mitológiából származik, nevezetesen a Pelopsz nevű hős történetéből, aki a monda szerint meghódította a területet. A Peloponnészosz név azt jelenti: Pelopsz szigete. A középkorban máshogy nevezték: neve Morea volt. A nép etimológia szerint ezt a nevet azért kapta, mert amikor a keresztesek ideérkeztek, sok eperfát találtak itt (az eperfa görög neve moreai), amelyeket a virágzó selyemipar hasznosított.

Ókori története

A félszigetet a történelem előtti időktől lakják. A legkorábbi idők görög civilizációja, a bronzkori égei civilizáció, vagy mükénéi civilizáció központja a a peloponnészoszi Mükéné volt, a félsziget északkeleti csücskében. A görög klasszikus antikivitás virágkorában a Peloponnészosz az események középpontjában állt nagzhatalmú városállamai miatt. Sorsdöntő, véres csatákat vívtak területén. Itt volt az ókori Spárta, Korinthosz, Argosz és Megalopolisz és a félsziget volt a Peloponnészoszi Szövetség magja. A félsziget részt vett a perzsa háborúkban, majd Kr. e. 431 és 404 közt a peloponnészoszi háború hadszínterévé vált.

A felemelkedő Róma Kr. e. 146-ban hódította meg. A félszigetből lett Achaea provincia. Ezt követően a Peoloponnészosz évszázadokra a Bizánci Birodalom része lett.

Bizánc és a török birodalom

A bizánciaktól később a félsziget bizonyos területeit a Velencei Köztársaság szerezte meg. A frankok 1205-ben alapították meg Achaea hercegséget a Peloponnészosz északi felében. A velenceiek több kikötővárost alapítottak, amelyek a 15. századig virágoztak, mint Monemvaszia, Pülosz és Koroni. A bizánciak a félsziget déli részét tudták megtartani és ezeket a területeket a Spárta közelében lévő megerődített városból, Müsztraszból kormányozták. A 13. század közepétől a 15. század közepéig uralmuk szilárd volt, 1458 és 1460 közt azonban összeomlott a Peloponnészoszon az oszmán törökök támadásai alatt.

1669 és 1718 között a félsziget bizonyos részeit ismét a velenceiek vették birtokukba, elfoglalva a törököktől, de a török uralom ekkor még erős volt ebben a régióban, bár időnként felkelések törtek ki ellene a Mani-félszigeten, a Peoloponnészosz legdélibb részén.