(Go: >> BACK << -|- >> HOME <<)
Wikipédia

„Szarvas (település)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
 
(45 közbenső módosítás, amit 22 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
10. sor:
| járás = Szarvasi
| rang = [[város]]
| polgármester = [[Babák Mihály]] ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]])<ref name=”19önkvál”><"19önkvál" /ref>
| irányítószám = 5540
| körzethívószám = 66
26. sor:
[[Fájl:Szarvas Harruckern.JPG|thumb|200 px|A várost újratelepítő [[Harruckern János György]] szobra]]
 
'''Szarvas''' ([[Szlovák nyelv|szlovákul]] ''Sarvaš''<!-- JELENTŐS A SZLOVÁK ETNIKUM, NE TÖRÖLD A SZLOVÁK NEVÉT!! -->) város [[Békés megyevármegye|Békés megyébenvármegyében]], a [[Szarvasi járás]] központja.
 
== Fekvése ==
41. sor:
 
== Története ==
A környék már az [[őskor]] óta lakott. A [[népvándorláskor|népvándorlás]] korából fontos [[Avarok|avar]] leletek maradtak fenn.
 
=== Kezdetek ===
Először [[Anonymus]] említi, '''Szarvashalom''' néven.
A [[tatárjárás]] előtt a [[Székesfehérvár|(Székes)Fehérvár]]ról, illetőleg [[Csepel-sziget]]ről, [[Csongrád (település)|Csongrád]], [[Szentes város- és határrészei#Alsórét, Felsőrét|Bődi-rév]], [[Szentes]] és [[Mezőtúr|Mező-Túr]] irányába, a [[Bihar (település)#Történelem|Biharra]] vezető nagy országút e Szarvashalomnál ment át a Körösön, s azért a Névtelennévtelen író a Bihar ostromára induló magyarokat is a »Mons Cervinus«, Szarvashalom mellett úsztatja át a [[Körösök|Körös]]<nowiki/>ön.<ref name="Sz">{{Cite web |title=Békésvármegye története. II. kötet (1896) {{!}} Arcanum Digitális Tudománytár |url=https://adt.arcanum.com/hu/view/CsaladHely_MonografiaMegye_Bekesvmtortenete_2/?pg=367&layout=s&query=szarvas |work=adt.arcanum.com |accessdate=2021-08-04}}</ref>
: A névtelen író feltűnő magasságánál fogva a halmot Monsnak, azaz hegynek nevezi.
: Időnként, pl. az 1290-ben előforduló Szarvashalom alatt nem ezt a települést, hanem a Szolnoktól északnyugatra, [[Újszász]] mellett esőt kell érteni.<ref name="Sz"/>
Jóval később e szarvas-halom mellett egy kis község keletkezett.<ref name="Sz"/> Nem lehet pontosan megállapítani a régi Szarvas keletkezésének idejét, azonban bizonyos körülmények valószínűsítik a [[13. század]] utolsó évtizedeit, amikor már állandósulni kezdett a település.
 
A hajdani [[Árpád-kor]]i falu létét számos, az 1284-85 körüli időkből származó feljegyzés tanúsítja, amikor [[IV. László magyar király|IV. (Kun) László]] király többkét rendeletétalkalommal is innenfelüttette kelteztekirályi sátorát a szarvasi halmon: [[1284]] októberében és decemberben.<ref name="H">{{Cite web |title=Békés vármegye hajdana. I. Történelmi rész (Pest, 1870) {{!}} Arcanum Digitális Tudománytár |url=https://adt.arcanum.com/hu/view/CsaladHely_MonografiaMegye_BekesVarmegyeHajdana_1/?query=szarvas&pg=281&layout=s |work=adt.arcanum.com |accessdate=2021-08-04}}</ref> E halmon kelt azon két oklevele, melyeket a [[Fejér György (teológus)|Fejér]] [[Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis|codex diplom.]] V. 3. 254 és IX. 2. 270. közöl.<ref name="H"/> Ezen időszakból fenn maradtfennmaradt írásos dokumentumok azonban alig tartalmaznak a település történetére vonatkozó egyéb adatot, mint az [[Csolt nemzetség#Ábrámfy család|Ábránfy-]], [[Maróthy család|Maróthy-]], Szilágyi-, Veér- és más családok birtokviszályaira vonatkozókat.
 
1461-ben az [[Csolt nemzetség#Ábrámfy család|Ábránfyak]] tulajdonolták, amikor már Szarvasnak írják, de 1469-ben újra Szarvashalomnak.<ref name="Sz"/> Magának a községnek nagyon csekély határa volt, s így nem valami sokat ért, de jövedelmezővé tette a [[Rév (építmény)|rév]]e a Körösön, mely már 1469-ben létezett.<ref name="Sz"/> Ugyancsak ez évben a kis község négy (föld)birtokos között oszlott meg, s így aztán nem volt nehéz a 15. század egyik pénzes emberének, muronyi Veér Andrásnak 1471-ben az egészet megszereznie, legalább islegalábbis [[zálogjog]]on.<ref name="Sz"/>
 
=== Török kor ===
Az 1552-64. évi összeírások szerint Szarvasnak egynegyed része volt a Veér családé, a többi háromnegyed részen az Abránffy-örökösök osztoztak meg, s mivel a Veérek itt levő birtoka szintén két részre oszlott, volt eset rá, hogy Szarvas nyolc földesúr közt oszlott meg.<ref name="Sz"/>
 
Szarvas lakosai
63. sor:
* 1560-ban 12;
* 1562-ben 19;
* 1564-ben 16 kapu után fizettek adót. <ref name="Sz"/>
 
1562-ben 13 itt lakó [[jobbágy]]nak (férfi) volt vetése.<ref name="Sz"/> KövetkezőA következő évben is csak 13 jobbágycsaládot írtak itt össze. A lakosok Demjén, Dóczi, Fekete, Fodor, Boldizsár, Nagy, Tót és Busi családneveket viseltek. 1557-ben a község mindössze 12 házból állt.<ref name="Sz"/>
 
Nem tudjuk pontosan, mikor került török kézre, valószínűleg Gyula eleste ([[1566]]) után,. aA [[török hódoltság]] idején Cserkesz Omer, későbbi gyulai [[szandzsákbég]], mivel a [[Gyula- (Magyarország)|Gyula]] és [[Szolnok-i-]] közötti út védelmére nagyon alkalmas pontnak találta a szarvasi nagy halmot s e végből ott, 1589 előtt hatalmas [[palánkvár]]at építtetett belőle. A halom a négy föld-bástyánakföldbástya megépítésére éppen elégséges földet adott, a Körös pedig a bástya mellett levő várárokba bőségesen ontotta a vizet.<ref name="Sz"/>
 
1595-ben a keresztények elfoglalták és szétrombolták, 1646 után a törökök újra felépítették, s védelme alatt a Körösön egy hidat is készítettek. 1685 vagy '86-ban a keresztények újra elfoglalták,<ref name="Sz"/> de a vár és a település elpusztult, a lakosság elmenekült, a környék teljesen kihalt.
 
=== 18. század ===
1710-ben Rákóczi hadvezére, [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]], újra fel akarta építtetni a várat, deám ez már nem valósult meg.<ref name="Sz"/>
 
A település újabb történelme [[1720]]-tól számítható, amikor a területet sok más birtokkal együtt báró [[Harruckern János György]] kapta, mint [[Öcsöd]]höz tartozó pusztát.<ref name="Sz"/> Ő főként [[felvidék]]i jobbágyokat telepített ide., 1722-ben benépesült a hely.<ref name="Sz"/> Az első betelepülő Valentik Pál volt, akit régebbi lakóhelyéről Osztroluczkának neveztek el. Az első évben letelepültek száma mintegy 300-at tett ki.
 
[[Harruckern János György]] pedig annyira megszerette az új községet, hogy mindjárt 1723-ban [[vásárjog]]ot szerzett számára, s így Szarvas a [[mezőváros]]ok sorába lépett.<ref name="Sz"/>
 
Szerencséje volt az új városnak, hogy a régi, kis szarvasi határ nem volt megállapítható. Ennek következtében a gyulai uradalom mindjárt a letelepüléskor átadott a lakosoknak két hatalmas pusztát: a kákait és a halásztelkit. Ugyanakkor a régi Décse falu határából egy részt Szarvashoz csatoltak.<ref name="Sz"/>
 
1726-ban a décsei pusztának azon részét, melyet ez időtájban Nagy-Décsének kezdtek nevezni, egészen a szarvasi lakosok kapták meg. Mikor ez sem volt elég, [[Harruckern Ferenc]] 1751-ben átadta a lakosoknak a kis-décsei pusztának is felét, 1754-ben pedig a hatalmas [[kondoros]]i pusztának felét,. sőtSőt, hogy juhaiknak alkalmas legelőjük legyen, 1765-ben a Szarvastól észak-keletre, s mintegy négy mérföldnyi távolságra eső csejti puszta bérletével is őket boldogította.<ref name="Sz"/> Ezenkívül határperek segítségével is szerzett a gyulai uradalom Szarvas város számát egy kis területet. 1746-ban a [[Mezőtúr|túriaktól]] hosszú (10 évi) per után megkapták a régi Körös meder jobb oldalán levő földet. Ugyanekkor a kákai puszta és [[Békésszentandrás|Szentandrás]] közt is felállították közmegegyezéssel biztos határjeleket. Nemsokára a halásztelki pusztán keveredett a város új határperbe a túri lakosokkal és birtokosokkal. Végre 1772-ben itt is úgy egyeztek ki, hogy Szarvas inkább nyert rajta.<ref name="Sz"/>
 
1773-ban már 337 telkes [[jobbágy]]; 326 házas [[zsellér]]; 304 házatlan zsellér; 50 iparos- és két kereskedő családkereskedőcsalád, vagyis mintegy 5095 ember lakott ittlakta.<ref name="Sz"/>
 
''SZARVAS: Elegyes Mezőváros Békés Várm. földes Urai B. Haruker’ Maradékjai, és Gróf Keglevits Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Körösvize mellett, Nagyváradhoz 8 mértföldnyire. Hajdan nevezetesítette vóltt erőssége; most Tiszt. Thesedik Úrnak szorgalmatossága által épűlő gazdáskodást öregbítő Oskolája. Határja jól termő, legelője, Csejt, és Kondoros pusztákon elég, egy részét néha az áradás rongállya; fája, nádgya nints elég; piatza távol esik.''
88. sor:
 
=== 19. század ===
Nagyban előmozdította Szarvas fejlődését először azzalaz, hogy 1801-ben a Körösön hidat építettek, majd 1834-ben a békési ág. ev. esperesség gimnáziuma ide költözött át.<ref name="Sz"/> Szarvas város földesurai, kivált gróf BathyányiBatthyányi László, a társadalmi élet terén is hathatósan működtek Szarvas felvirágoztatásán. A Schröffl család kihalva, az ő birtokrésze a gróf Mitrovszky és gróf Eszterházy családokra szállt, s ennek révén ők is Szarvas város földesuraivá lettek.<ref name="Sz"/>
 
A [[18. század|18]]–[[19. század]] fordulóján [[Tessedik Sámuel (lelkész, 1742–1820)|Tessedik Sámuel]] megalapította Európa első gazdasági (akkori nevén szorgalmatossági) iskoláját a városban. A nagy tudású lelkész felvirágoztatta a fiatal [[mezőváros]]t, kidolgozta többek között a szikesek megjavításának módszerét, megismertette a város lakóival a kor legkorszerűbb földművelési technikáit is. Kiemelkedően fontos szerepet töltött be a településen a gróf [[Bolza család]]. Kastélyokat varázsoltak a Körös partjára, felépítették a [[szárazmalom|szárazmalmot]], létrehozták az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a [[Szarvasi Arborétum]]ot, ami manapság is Szarvas legcsodálatosabb és legismertebb látványossága. [[1847]]-től a megye első [[Nyomda|nyomdája]] is itt működött.
 
1848-ban történt Szarvas közigazgatási újjászervezése, aminek során rövid időre [[rendezett tanácsú várossáváros]]sá lett. A [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharcban]] részt vett szarvasi honvédek száma egy 1849. december 4-i hivatalos kimutatás szerint 357 fő volt, de rajtuk kívül voltak még, akik a szabadcsapatokba, vagy a [[Nemzetőrség (1848)|nemzetőr]]ök közé álltak.
 
A [[kiegyezés]] után, [[1872]]-ben, Szarvas elveszítette városi rangját, és csak [[1966]]-ban kapta vissza. Az 1880–1893 közötti vasútépítés során csak [[szárnyvonal]]at kapott a település. ▼
A szarvasi házak száma: <ref name="Sz"/>▼
 
▲A szarvasi házak száma: <ref name="Sz"/>
* 1827-ben: 1611;
* 1850-ben: 1849
* 1899-ben: 4361.
 
A lakosság száma: <ref name="Sz"/>
* 1827-ben: {{szám|14131}} fő
* 1850-ben: {{szám|17530}} fő
* 1890-ben: {{szám|24393}} fő. EkkorEbből 13,5 ezer [[Tótok|tót]] (szlovák) nyelvű, 10,7 ezer magyar nyelvű, a többimaradék német, oláh (román) és egyéb nyelvű volt. <ref name="Sz"/>
 
▲A [[kiegyezés]] után, [[1872]]-ben, Szarvas elveszítette városi rangját, és csak [[1966]]-ban kapta vissza. Az 1880–1893 közötti vasútépítés során csak [[szárnyvonal]]at kapott a település.
 
=== 20-21. század ===
Az [[első világháború]]ban a hivatalos adatok szerint 1153 szarvasi halt hősi halált. Emléküket hirdeti vitéz Székely Károly márványból és bronzból készült alkotása, az 1927. augusztus 28-án felavatott hősi emlékmű. A háború után bekövetkezett országos felfordulás súlyosan éreztette hatását.
 
1919 áprilisának végén, amikor a román megszállás már küszöbön állott, a menekülő [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Direktórium]] nagyobb mennyiségű élelmiszert, pénzt, ékszert, részvényeket, betéteket vitt magával; csupa olyan dolgot, amikre a községnek akkor a legnagyobb szüksége lett volna. A kétségbeesett lakosság akkor felszabadítóként üdvözölte az 1919. április 28-án bevonuló románokat, nem sejtve, hogy az 1920. március 2-ig tartó megszállást leggyötrelmesebb emlékei közé fogja majd sorolni.
117. sor:
== Politikai élete ==
===Polgármesterei===
* 1990–1994: Demeter László (nem ismert)<ref name=”90önkvál”"90önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/letoltesek/valasztasi_eredmenyek_1990-2019.tar |title=Szarvas települési választás eredményei |date=1990 |accessdate=2020-02-21 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=txt |language=magyar }}</ref>
* 1994–1998: Dr. Demeter László ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKgP]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]]-[[Magyar Demokrata Fórum|MDF]])<ref name=”94önkvál”"94önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=04&TAZ=066&W=4 |title=Szarvas települési választás eredményei |date=1994-12-11 |accessdate=2020-02-04 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 1998–2002: [[Babák Mihály]] ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKgP]])<ref name=”98önkvál”"98önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=16&MAZ=04&TAZ=066&W=4 |title=Szarvas települési választás eredményei |date=1998-10-18 |accessdate=2020-03-11 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2002–2006: [[Babák Mihály]] ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Magyar Demokrata Fórum|MDF]])<ref name=”02önkvál”"02önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=19&MAZ=04&TAZ=066&W=4 |title=Szarvas települési választás eredményei |date=2002-10-20 |accessdate=2020-03-11 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2006–2010: [[Babák Mihály]] ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKgP]]-Nemzeti Fórum)<ref name=”06önkvál”"06önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=25&MAZ=04&TAZ=066&W=4 |title=Szarvas települési választás eredményei |date=2006-10-01 |accessdate=2020-03-11 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2010–2014: [[Babák Mihály]] ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]) )<ref name=”10önkvál”"10önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk1/04/tjk04066.htm |title=Szarvas települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-11-23 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
* 2014–2019: [[Babák Mihály]] ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]]) )<ref name=”14önkvál”"14önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M04/T066/tjk.html |title=Szarvas települési választás eredményei |date=2014-10-12 |accessdate=2020-02-05 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
* 2019-től2019–2024: [[Babák Mihály]] ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]]) )<ref name=”19önkvál”"19önkvál">{{cite web |url=https://wwwvaltor.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019valtort/jsp/teljkv.jsp?_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_formDate=32503680000000&p_p_id=onknavigacio_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=1&p_p_col_count=5&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpVlId=294&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpVltIdEA=68740&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpMegyeKodMAZ=04&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpTelepulesKodTAZ=066&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_settlementW=szarv4 |title=Szarvas települési választás eredményei |date=2019-10-13 |accessdate=20202024-0206-0510 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
* 2024– :
 
===Önkormányzata===
181 ⟶ 182 sor:
=== Szarvas képviselete az Országgyűlésben ===
 
Szarvas képviselője az Országgyűlésben, a 2014-es országgyűlési választás óta [[Dankó Béla]]. Abban az évben a szarvasi választókerület (a korábbi Békés megyei 5. számú országgyűlési egyéni választókerület) az új választási törvény értelmében egyesült Békés város és környéke választókerületével, így létrehozva a Békés megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerületet. Így Szarvas elvesztette saját önálló képviseletét az Országgyűlésben, és azóta Békés város környékével közösen alkot egy választókerületet. Az új választókerület képviselője az a Dankó Béla lett, aki azelőtt Békés város képviselője volt a magyar parlamentben.
 
==Népesség==
187 ⟶ 188 sor:
{{népességdiagram}}
 
[[2001]]-ben a város lakosságának 89%-a [[Magyarok|magyar]], 8%-a [[Szlovákok|szlovák]], 2%-a [[cigányok|cigány]] és 1%-a egyéb (főleg [[Németek|német]], [[Románok|román]] és [[Szlovének|szlovén]]) nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalasnepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/04/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref>
 
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 10,7% szlováknak, 2,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: evangélikus 26,7%, római katolikus 15,3%, református 4,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 25,3% (27,1% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=23870 Szarvas] ''Helységnévtár''</ref>
 
2022-ben a lakosság 90,8%-a vallotta magát magyarnak, 5,5% szlováknak, 2,6% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak, 0,1% ruszinnak, 0,1% szerbnek, ukránnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,4% volt evangélikus, 12,7% római katolikus, 3,8% reformátusnak, 0,8% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 0,2% görög katolikus, 20,4% felekezeten kívüli (37,3% nem válaszolt).<ref>[https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=23870 Szarvas] ''Helységnévtár''</ref>
 
== Látnivalók ==
* [[Szarvasi Arborétum]] -– Pepi-kert
** [[Mini Magyarország]] (makettpark)
* Szarvasi „Katalin II.” sétahajó
210 ⟶ 213 sor:
==Oktatás==
===Felsőoktatás===
* [[Szent István Egyetem]] -– Öntözési és Vízgazdálkodási Intézet
* [[Gál Ferenc Főiskola]] -– Pedagógiai Kar
 
== Sportélete ==
 
A [[Szarvasi FC]] labdarúgó-csapata a Békés megyeivármegyei I. osztályban szerepel.
 
== Híres szarvasiak ==
* Itt született [[1789]]-ben [[Boczkó Dániel (politikus)|Boczkó Dániel]] kormánybiztos († [[1870]]).
* Itt halt meg [[1820]]-ban [[Tessedik Sámuel (lelkész, 1742–1820)|Tessedik Sámuel]].
* Itt született 1829 október 1-jén Lehóczky József 1848-as honvéd hadnagy, káplán, plébános
* Itt halt meg [[1846]]-ban [[Vajda Péter (költő)|Vajda Péter]] költő, pedagógus és természettudós.
* Itt született [[1851]]-ben dr. [[Réthy László]] etnográfus, az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] tagja (†[[1914]]).
225 ⟶ 229 sor:
* Itt született [[1852]]-ben [[Chován Kálmán]] zongorapedagógus, 1889–1916 között [[Erkel Ferenc]] utódaként a [[Zeneakadémia]] tanára, 1891-től a zongoratanárképző vezetője (†[[1928]]).
* Itt született [[1860]]-ban dr. [[Haviár Gyula]] királyi közjegyző (†[[1937]]).
* Itt született [[1861]]-ben [[Mohr Mihály]] orvosdoktor, kórházi szemész főorvos, egyetemi magántanár.
* Itt született [[1863]]-ban [[Szendy Árpád]] zongoraművész és -tanár (†1922).
* Itt született [[1877]]-ben [[Elfer Aladár]] magyar belgyógyász, orvosi szakíró (†[[1944]]).
245 ⟶ 250 sor:
* Itt született [[1974]]-ben [[Novodomszky Éva]] műsorvezető.
* Itt született [[1978]]-ban [[Fekete Linda]] színésznő, énekesnő
* Itt született 1978-ban [[Hámori Gabriella]] Jászai Mari-díjas színésznő
* Itt született [[Hegedűs Tünde]] képzőművész [https://web.archive.org/web/20080215100219/http://www.hegedustunde.hu/] [https://web.archive.org/web/20080305151721/http://www.festomuvesz.hu/hegedus/hegedus.htm].
* Itt élt és dolgozott [[Fekete János (bankár)|Fekete János]] [[Széchenyi-díj]]as közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, volt országgyűlési képviselő.
* Szarvason született 1966-ban [[Ágoston Béla]] zenész a [[Zuboly (zenekar)|Zuboly]] együttes alapítója
 
== Média ==
=== Folyóirat ===
* [https://web.archive.org/web/20080619050727/http://szarvasikronika.fw.hu/ Szarvasi KRÓNIKA -– Közművelődési és helytörténeti periodika]
* Szarvas és Vidéke Hetilap
* Szarvasi Hét Hetilap
256 ⟶ 263 sor:
 
=== Televízió ===
* [http://www.korostv.hu/ Körös TV] {{Wayback|url=http://www.korostv.hu/ |date=20071229100233 }}
* [http://www.videokronika.hu/ Videokrónika]
*Szarvasi Televízió<ref>{{Cite web |title=Szarvas város |url=http://szarvas.hu/ |work=szarvas.hu |accessdate=2022-01-17}}</ref>
 
=== Rádió ===
* [http://www.radioszarvas.hu/ Rádió Szarvas -– FM 105.4 MHz]
 
== Testvérvárosai ==
* {{Zászló|Szlovákia}} [[Poprád (település)|Poprád]], Felvidék ([[Szlovákia|Szlovákia)]] ([[1980]])
* {{Zászló|Románia}} [[Szentegyháza]], Erdély ([[Románia]]) ([[1994]])
* {{Zászló|Románia}} [[Barót]], Erdély ([[Románia]]) ([[1997]])
* {{Zászló|Szlovákia}} [[Malacka (település)|Malacka]], Felvidék ([[Szlovákia]]) ([[2000]])
* {{Zászló|Kína}} [[Vuhszi]], [[Kína]] ([[2009]])<ref name="test">[http://www.beol.hu/bekes/kozelet/otmillios-kinai-testvervarossal-szerzodott-szarvas-252907 Ötmilliós kínai testvérvárossal szerződött Szarvas] {{Wayback|url=http://www.beol.hu/bekes/kozelet/otmillios-kinai-testvervarossal-szerzodott-szarvas-252907 |date=20140426232722 }},.</ref>
* {{Zászló|Románia}} [[Szilágysomlyó]],Erdély ([[Románia]])
* {{Zászló|Finnország}} [[Keuruu]], [[Finnország]] ([[1983]])
* {{Zászló|Olaszország}} [[Bucine]], [[Olaszország]] ([[2012]])
297 ⟶ 305 sor:
== Irodalom ==
* [[Zsilinszky Mihály]]: ''Szarvas város történelme és jelen viszonyainak leírása'', ([[1872]]), Reprint: [[Békéscsaba]] (2004) {{ISBN|963-214-504-6}}
* Szalontai Csaba 1992: Megjegyzések az Alföld IX. századi történetéhez II. (Szarvas-Kákapuszta késő avar temetője). JAMÉ 30-32., 309-347.
* Neumann Jenő: Szarvas nagyközség története, Szarvas, 1922
* Palov József: Tessedik városa hajdan és ma, Szarvas, 1979
* Palov József: Képek Szarvas multjából, Szarvas, 1972.
 
== Jegyzetek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szarvas_(település)”