„I. Abdul-Medzsid oszmán szultán” változatai közötti eltérés

| kép =Sultan Abdulmecid Pera Museum 3 b.jpg

| képméret =220px

| megnevezés =[[Oszmán szultánok listája|Oszmán szultán]]

| utód =[[Abdul-Aziz oszmán szultán|AbulAbdul-Aziz]]

| uralkodóház =[[Oszmán uralkodók listája|Oszmán-ház]]

| aláírás =Tughra of Abdülmecid I.JPGsvg

'''Abdul-Medzsid''' ([[Isztambul]], [[1823]]. [[április 23.]] – [[Isztambul]], [[1861]]. [[június 25.]]) oszmán szultán [[1839]]-től haláláig. 22 évig tartó uralkodása arrólalatt tesz tanúságot, hogy életének minden nehéz helyzetébensokszor mások tanácsára és támaszára szorult, akiknek a kezébenemiatt legtöbbszörsokan csakbábként eszközbántak voltvele.<ref name=pallas2/>

===TrónralépéseTrónra lépése===

Édesapja halála után, [[1839]]-ben lépett trónra. Neveltetésénél fogva hiányzott belőle az erős akarat és az áttekintő képesség.<ref name=pallas2/> Az [[1839]]-es nisibi vereséget újabb, hasonlóan nagy és váratlan szerencsétlenség követte.<ref name=pallas2/> A kapudán-pasa, Ahmed, a török tengeri hadak főparancsnoka alighogy értesült II. Mahmud haláláról, az egész török tengeri haddal hűtlenül átpártolt a zendülő egyiptomi alkirályhoz, Mohamed Alihoz.<ref name=pallas2/>

===Az [[1839]]-es gülhánei alkotmány===

[[1839]]. [[november 4.|november 4-én]] az új szultán Resid nagyvezír tanácsára az új [[szeráj]]ban maga köré gyűjtötte az európai hatalmak követeit, valamint birodalmának polgári, katonai és vallási méltóságait, és a nagyvezír által felolvastatta azt az alkotmányt, amely segítségével népeit boldogítani, trónját pedig megerősíteni remélte.<ref name=pallas2/>

A gülhánei hatti-serif vagy a gülhánei [[kioszk]]ban kelt [[proklamáció]], az oszmán birodalom újjáalakulásához egy hatalmas lépéssel közelebb jutott volna.<ref name=pallas2/> A nevezetes államokirat főbb pontjai a következők voltak:

*1. Minden alattvalónak vallás- és nemzetiségi különbség nélkül élete, vagyona és becsülete biztosítva lesz.<ref name=pallas2/>

*2. Az igazságszolgáltatás nyilvános lesz; az adók igazság és méltányosság szerint fogják kivetni; egyszersmind a szultán ígéri azt, hogy az adók bérbeadásának káros intézményét hamarosan meg fogja szüntetni.<ref name=pallas2/>

*3. Az új katonák behívását európai példára fog történni, a katonák pedig nem lesznek kötelesek a meghatározott szolgálati időn túl a hadseregben maradni.<ref name=pallas2/>

*4. A törvény előtt a vallási különbségek nem játszanak szerepet.<ref name=pallas2/>

*5. A hivatalok árusítása szigorúan meg lesz tiltva; a hivatalnokok ezentúl rendes évi fizetést fognak kapni az államkincstárból.<ref name=pallas2/>

Az új alkotmány megjelent és kihirdették, de gyakorlati haszna nem lett.<ref name=pallas2/>

Időközben a hunkiár-szkelesszii szerződés Oroszországaz Orosz Birodalom és Törökországaz Oszmán Birodalom között érvénytelenné vált; AngliaNagy-Britannia pedig minden követ megmozgatott, hogy régi tekintélyét és befolyását a [[Boszporusz]] partján visszaszerezze.<ref name=pallas2/> Újabb háborúktól kellett tartani.<ref name=pallas2/>

Ekkor Törökországaz Oszmán Birodalom védelmére és területi [[integritás]]ának megőrzése céljából [[1840]]. [[július 15.|július 15-én]] négyesmegszületett szövetséga [[Londoni szerződés (1840)|londoni szerződés]], melynek alakultértelmében Oroszország, AngliaNagy-Britannia, Ausztria és Poroszország között.<refnégyes name=pallas2/>szövetséget hozott létre. A szövetség első cselekedeteképpencselekedetével egy osztrák-angolbrit tengeri hadflottakötelék Ahmed kapudánpasát[[Kapudán arrapasa|kapudán kényszerítettepasát]], hogy a török hadiflotta parancsnokát arra kényszerítette, hogy tengeri hadathaderejét [[Alexandria (Egyiptom)|Alexandriá]]ból a Boszporuszba visszavezesse – ezzel azEgyiptom egyiptomitörök invázióinváziójának veszélye megszűnt.<ref name=pallas2/>

===[[1848]] az Oszmán Birodalomban===

Izgalom és bizonytalanság állapotában találta az Oszmán Birodalmat az [[1848]]-as év, amely egész Európát hullámzásba hozta, rázkódtatásai pedig nem kerülték el a Törökországot sem.<ref name=pallas2/> Különösképpen nagy volt az izgatottság a birodalom [[keresztény]] alattvalói körében, és főleg ott, ahol az orosz befolyás élénken megnyilvánult: [[HavasalföldönHavasalföld]]ön és [[Moldva|Moldvá]]ban, [[Szerbia|Szerbiá]]ban és részben [[Bulgária|Bulgáriá]]ban.<ref name=pallas2/> A [[török porta|portátörök portát]]t azonban megkiméltékmegkímélték az események, Európa népeinek pedig ezen emlékezetes napokban elég dolguk volt saját ügyeik rendbehoztalával.<refrendbe name=pallas2/>hozatalával.

A [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|magyar szabadságharc]] leverése után Törökország – főként Anglia jótékony befolyása következtében, amely szükség esetében fegyveres beavatkozását helyezte kilátásba – a vendégszeretet jogát gyakorolta.<ref name=pallas2/> A szabadságharc vezetői és bajnokai tömegesen léptek át [[1849]] [[augusztus]]aaugusztusa óta török területre, és miután kezdetben Bulgáriában találtak menhelyet, utóbb részben [[Isztambul|Konstantinápoly]]ba, részben [[Kis-Ázsia|Kis-Ázsiá]]ba mentek, ahol a szultán a menekülteket és bujdosókat részvéttel fogadta.<ref name=pallas2/> Abdul-Medzsid az orosz és az ausztriai kormány minden követelését és fenyegetését a menekültek kiadatása iránt határozottan és nyíltan visszautasította.<ref name=pallas2/> A menekültek később Angliába és Amerikába távoztak; többen közülük pedig török szolgálatba léptek, és hűséggel szolgálták új hazájukat és vendégszerető urát.<ref name=pallas2/>

Alig múlt el az [[1848]]–[[1849]], amikor Abdul-Medzsid a gülhánei alkotmány életbeléptetését az eddiginél nagyobb erővel kezdte el sürgetni.<ref name=pallas2/> Az alkotmánynak az adó és az újoncozásra vonatkozó részei találtak a legnagyobb ellenállásra – főként a boszniai [[bég]]eknél, akik – minthogy az alkotmány az általuk eddig elnyomatott néposztállyal egyenlő politikai szintre tette – megszokott régi jogaikat látták megsértve.<ref name=pallas2/> A török kormány Omer pasát, egy horvát hitehagyottat küldte jelentékeny haderővel a lázongó tartományba, akinek nemsokára sikerült engedelmességre bírnia a bégeket.<ref name=pallas2/>

===A krími háburúháború előzményei===

Oroszország már [[I. Sándor orosz cár|I. Sándor cár]] óta a dunai fejdelemeségekfejedelemségek birtokáról álmodozott, és kereste az ürügyet, hogy a török kormánnyal összetűzhessen.<ref name=pallas2/> A [[FrancaiFranciaország|Francia köztársaságKöztársaság]] [[1850]] [[ősz]]énőszén erélyes jegyzéket nyújtott át a portának a [[Palesztina|palesztina]]i szent helyek érdekében.<ref name=pallas2/> Amikor erről Oroszország értesült, megbízta konstantinápolyi nagykövetét, Mencsikov grófot, hogy közölje a portával: nem hajlandó a Franciaországnak nyujtandónyújtandó olyan kiváltságokba belenyugodni, amelyek a [[görög keleti egyház]] hiveirehíveire nézve sérelmesek lesznek.<ref name=pallas2/> Ezzel a helyzet Oroszország és az Oszmán Birodalom között még feszültebbé vált, főként amikor elterjedt a híre, hogy a konstantinápolyi vezetés a francia kormány ([[III. Napóleon francia császár|III. Napoleon császár]]) követeléseit mégiscsak teljesítette.<ref name=pallas2/> Mencsikov egyenesen egy szövetség megkötését követelte a portától annak biztosítására, hogy a görög keleti egyház összes híve az Oszmán Birodalomban az orosz cár védnöksége alá lesz helyezve – tekintet nélkül a szultán [[szuverénitásFüggetlenség (jog)|szuverenitási]]i jogaira.<ref name=pallas2/>

E pillanatban Ausztria is formuláztamegfogalmazta követeléseit, amelyeknek gyors foganatosítását követelte a portától: a zendülő [[Montenegró]]ba benyomult török csapatokat haladéktalanul hívják vissza; a Török Birodalom területén lakó osztrák alattvalóknak pedig tágabbszélesebb jogokat élvezzenek kereskedelmia tekintetben.<refkereskedelem name=pallas2/>vonatkozásában. A portaPorta teljesítette Ausztria kívánságát, ellenben visszautasította Oroszország ajánlatát, amely az adott körülmények köztközött egyenlő volt a hadüzenettel.<ref name=pallas2/>

Mencsikov, [[I. Miklós orosz cár|I. Miklós cár]] nagykövetének sértő fellépése Konstantinápolyban, és a cárnak feltételeihez való merev ragaszkodása megérlelte végre a keleti kérdés újabb kitörésétfelvetését.<ref name=pallas2/> Az [[1853]]-as [[ősz]] elején kezdetét vette a háború, melyet színhelyéről [[krími háború]]nak szokás nevezni.<ref name=pallas2/>

A háború befejezése után Abdul-Medzsid – európai jóakarói tanácsára – egy lépéssel tovább ment az alkotmányosság ösvényén, és – mintegy kiegészítésül a gülhánei hatti-sherifnek – kiadta [[1856]]-ban a hatti-humájunt.<ref name=pallas2/> Ez a második fontos rendelet az [[1839]]-es alkotmányt még inkábbnagyobb mértékben európai mintáramintát igyekezettkövetve szándékozta kiegészíteni.<ref name=pallas2/>

*1) muszlimok még mindig kiváltságos osztálya<ref name=pallas2/>

*2) felszabadult jobbágyok vagy [[ráják]] (innentől ''[[tehák]]''nak nevezték őket)<ref name=pallas2/>

*3) rabszolgák, akiket ismét hat osztályba soroztak – az ő vagyon- és életbiztosságáróléletbiztonságáról ez a törvény sem kezeskedett<ref name=pallas2/>

A pénzzavar azonban sehogyannem senyert javultmegoldást, sőt, évről évre növekedve bukással fenyegette a birodalmat.<ref name=pallas2/> [[1858]]–[[1861]]-ben 3három államkölcsönt kellett kötni és a válság annyira komollyá vált, hogy nagy összegre szóló papírpénzt kellett kényszerforgalomba hozni.<ref name=pallas2/>

Ilyen viszonyok közt halt meg Abdul-Medzsid [[1861]]. [[június 25.|június 25]]-én.<ref name=pallas2/> Halála nem volt csapás a birodalomra: erélytelen egyénisége nem szerzett neki sem ellenségeket, sem barátokat és a legjobb akarattól áthatva sem volt képes jobbat és többet tenni, mint amennyit idegen védelmezői tőle kívánni láttak jónak.<ref name=pallas2/>

*[ {{CitWeb | url=http://www.nagylexikon.info/Abd-ul-Medsid | cím=Abd-ul-Medsid - (Tolnai világlexikona] | accd=2009-01-20 | archívurl=https://web.archive.org/web/20200919155739/http://nagylexikon.info/Abd-ul-Medsid | archívdátum=2020-09-19 }}

{{Portál|Törökország|-|történelem}}