Korinthoszi-csatorna
A Korinthoszi-csatorna 6343 méter hosszú mesterséges víziút Görögországban, az Égei-tenger és a Jón-tenger között, amelyet a Korinthoszi-földszoros átvágásával hoztak létre 1881–1893 között.
| Korinthoszi-csatorna | |
 | |
| Tengerjáró hajó halad a csatornán az Égei-tenger felé | |
| Ország | Görögország |
| Település | Corinthia |
| Hely |  Görögország |
| Megnyitás | 1893 |
| Típus | Csatorna |
| Hosszúsága | 6,343 m |
| Elhelyezkedése | |
 Korinthoszi-csatorna
Pozíció Görögország térképén
| |
 é. sz. 37° 56′ 05″, k. h. 22° 59′ 02″Koordináták: é. sz. 37° 56′ 05″, k. h. 22° 59′ 02″ | |
 | |
| Korinthoszi-csatorna weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Korinthoszi-csatorna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története
A keskeny földszoros az antik görög kultúra kezdetei óta akadályozta a hellén hajózást, 400 kilométeres kerülőre kényszerítve az Adriai-tenger és a Földközi-tenger keleti vizei közt közlekedő hajósokat. A csatorna megépítését elsőként Periandrosz határozta el. A terv azonban a kor technikai színvonalán megvalósíthatatlan volt. A csatorna kiváltására hozta létre Korinthosz városállam a Diolokosznak nevezett szállítóutat. Néró 67-ben 6000 rabszolgát rendelt a csatorna építésére, de a következő évben bekövetkezett halála után a munkálatok leálltak és a terv feledésbe merült.
A mai csatornát 1881 és 1893 között építtette a görög állam Türr István és a Panama-csatorna építéséből is részt vállaló Gerster Béla tervei alapján. Az építkezést elkezdő francia társaság a csatorna két végének kimélyítése után csődbe jutott. Antonisz Matszas vezetésével egy görög vállalkozói csoport vette át a munkálatokat, akik végül 10 év alatt fejezték be a építkezést. A csatorna megépítése a kor technikai csúcsteljesítményei közé tartozott. A csatornát nem zárták le zsilipekkel. A két végponton a közúti forgalom úgynevezett merülőhidakon át zajlik, amelyek a csatornán át közlekedő hajók érkezésekor egyszerűen alábuknak.
Jelentősége a hajózásban
A Korinthoszi-csatorna már megépítésekor is csak a kor átlagos méretű hajóinak átbocsátására volt alkalmas. Bár kis szélessége és sekély vize nem teszi lehetővé, hogy a mai modern hajók áthaladhassanak rajta, jelentős forgalmat bonyolít. Évente 11 000, főként az idegenforgalomban működő hajó halad át rajta, de a nagy vízmélységet nem igénylő partmenti teherhajó-forgalom jelentős része is itt halad át.
Technikai adatok
A sziklák legmagasabb pontja a csatornák két oldalán 63 méter.
| Hossz: | 6 343 méter |
|---|---|
| A víztükör szélessége | 24,6 méter |
| A hajóút szélessége | 21,3 méter |
| Mélység | 8 méter |
Képek
-
Légifotó
-
A csatorna bejárata
-
A csatorna felülről
-
A csatorna fala
-
Autópálya- és vasúti híd a csatorna fölött
-
Merülőhíd Korinthosznál
-
Merülőhíd
-
A magyar építők emlékműve a csatornánál