(Go: >> BACK << -|- >> HOME <<)
Ugrás a tartalomhoz

„Utah” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzés folyamatban]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
Rkt2312 (vitalap | szerkesztései)
91 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: Kézi visszaállítás
 
(36 közbenső módosítás, amit 21 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
6. sor: 6. sor:
| címer = Seal of Utah (Alternate).svg
| címer = Seal of Utah (Alternate).svg
| becenév = Beehive State
| becenév = Beehive State
| mottó = Industry (angol) – Szorgalom
| mottó = ''Industry'' {{en}} (am. Szorgalom)
| térkép = Map of USA highlighting Utah.png
| térkép = Utah in United States.svg
| térképméret =
| térképméret =
| hivatalos nyelv = [[angol nyelv|angol]]
| hivatalos nyelv = [[angol nyelv|angol]]
27. sor: 27. sor:
| terület =219 887
| terület =219 887
| vízi terület =3,25
| vízi terület =3,25
| időzóna = [[Mountain Standard Time Zone|MST]]: [[UTC]]-7/[[Daylight saving time|-6]]
| időzóna = [[Mountain Standard Time Zone|MST]] ([[egyezményes koordinált világidő|UTC]] –7 / [[nyári időszámítás|–6]])
| szélesség =é. 37° – é. 42°
| szélesség =é. 37° – é. 42°
| hosszúság =ny. 109° – ny. 114°
| hosszúság =ny. 109° – ny. 114°
35. sor: 35. sor:
| átlagmagasság =1920
| átlagmagasság =1920
| legalacsonyabb pont =610
| legalacsonyabb pont =610
| térkép2 = National-atlas-utah.png
| weboldal = www.utah.gov
| weboldal = www.utah.gov
}}
}}


'''Utah''' az [[Amerikai Egyesült Államok]] 45. állama; 1896. január 4. vették fel az unióba. Utah államában 2&nbsp;736&nbsp;424-en élnek, közel 80%-a él Wasatch Front mentén, [[Salt Lake City]] körül. Ezzel szemben az állam hatalmas területe majdnem lakatlan, miközben a népesség a 6. legelvárosiasodottabb az USA-ban.<ref>{{cite web | url=http://governor.utah.gov/dea/QGET/DataBook/4.htm | work=QGET Databook | title=Introduction| accessdate=2010-04-13}}</ref> A "Utah" név az indián Ute szóból származik, jelentése ''hegyek emberei''. Utah-t [[Arizona]] határolja délen, [[Colorado]] keleten, [[Wyoming]] északkeleten, [[Idaho]] északon és [[Nevada]] nyugaton; kis területen [[Új-Mexikó]]val is határos. Utah a leghomogénebb állam vallás szempontjából. Lakosságának 58–72%-a [[Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza]] (a mormon egyház) tagja. Az állam a szállítás, informatika és a kutatás egyik központja és jelentős turistacélpont. 2000–2005-ben a utahi [[Saint George (Utah)|St. George]] volt az Egyesült Államok leggyorsabban növekvő világvárosi területe.<ref>{{cite news | url= http://www.census.gov/prod/2006pubs/smadb/smadb-06appe.pdf |title= Appendix E. – Ranking Tables | work= State and Metropolitan Area Data Book: 2006 |publisher= U.S. Census Bureau | date=2008-12-22}}</ref>
'''Utah''' ([[nemzetközi fonetikai ábécé|IPA]]: {{IPA|/ˈjuːtɔː/}} vagy {{IPA|/ˈjuːtɑː/}}, {{kiejtés|En-us-Utah.ogg|kiejtése}}) az [[Amerikai Egyesült Államok]] 45. [[Az Amerikai Egyesült Államok államai|állama]]. 1896. január 4. vették fel az unióba. Utah államában 2&nbsp;736&nbsp;424-en élnek, közel 80%-a él Wasatch Front mentén, [[Salt Lake City]] körül. Ezzel szemben az állam hatalmas területe majdnem lakatlan, miközben a népesség a 6. legelvárosiasodottabb az USA-ban.<ref>{{cite web | url=http://governor.utah.gov/dea/QGET/DataBook/4.htm | work=QGET Databook | title=Introduction | accessdate=2010-04-13 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20141104164218/http://governor.utah.gov/DEA/QGET/DataBook/4.htm | archivedate=2014-11-04 }}</ref>

Utah a leghomogénebb állam vallás szempontjából. Lakosságának 58–72%-a [[Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza]] (közkeletű, bár az egyház által elutasított nevén ''mormon egyház'') tagja, ezért gyakran ''mormon államnak'' is nevezik.

Az állam a szállítás, informatika és a kutatás egyik központja és jelentős turistacélpont.

⚫
== Neve ==
A „Utah” név az indián Ute szóból származik, jelentése ''hegyek emberei''.

== Földrajz ==
⚫
[[Fájl:Mesa Arch (3679610836).jpg|bélyegkép|balra|160px|Mesa Arch]]
Utah-t [[Arizona]] határolja délen, [[Colorado]] keleten, [[Wyoming]] északkeleten, [[Idaho]] északon és [[Nevada]] nyugaton; kis területen [[Új-Mexikó]]val is határos.

⚫
Utah földrajzi szempontból nagyon diverz állam. Ezt annak köszönheti, hogy három különböző geológiai formáció találkozásánál foglal helyet: [[Sziklás-hegység]], [[Nagy-medence]] és [[Colorado-fennsík]]. Területén egyaránt megtalálhatók száraz [[sivatag]]ok és dús hegyi fenyőerdők.

⚫
Utah az úgynevezett [[Négysarok régió]] egyik állama. Továbbá egyike azon három államnak (Colorado és Wyoming mellett), amelyek határait hosszúsági és szélességi vonalak alkotják.

⚫
[[Fájl:Monument Valley, late afternoon.jpg|bélyegkép|balra|160px|[[Monument Valley]]]]

⚫
Az állam északi harmadának középső részén észak-déli irányban a [[Wasatch-hegység]] húzódik, amelynek magassága megközelíti a 3700 métert. Az állam északkeleti részén az [[Uinta-hegység]] húzódik kelet-nyugati irányban, amelynek magassága a 4000 métert is meghaladja. Itt található Utah legmagasabb pontja, a Kings Peak (4123 m). A Wasatch-hegység nyugati lábánál található az úgynevezett Wasatch Front, ami völgyek és medencék rendszere. Itt él az állam lakosságának nagy része.

⚫
Utah nyugati régiója nagyrészt [[sivatag]]. Itt található a [[Bonneville sós síkság]], valamint a [[Nagy-sóstó]] és más tavak, amelyek valamennyien az ősi Bonneville-tó maradványai, ami egykor a Nagy-medence keleti részét borította.

⚫
Utah déli és délkeleti részének látványos formációit [[homokkő]] alkotja. Ezt vájta ki mellékfolyóival a [[Colorado (folyó)|Colorado]], létrehozva ezáltal az ország egyik leglátványosabb vidékét. Az [[eső]] és a [[szél]] szintén részt vett a lágy homokkő formálásában az évmilliók alatt.


== Történet ==
== Történet ==
47. sor: 71. sor:


=== Spanyol felfedezés ===
=== Spanyol felfedezés ===
1540-ben [[Francisco Vázquez de Coronado]] vezetésével Utah déli részét a spanyolok fedezték fel. 1776-ban egy csoport, amit két katolikus pap vezetett, elindult [[Santa Fe (Új-Mexikó)|Santa Fe]] városából, hogy utat találjon Kalifornia partjaihoz. Az expedíció elérte északon Utah Lake vidékét és találkozott az őslakosokkal. A spanyolok további expedíciókat szerveztek a térségben, de kolonizálni nem akarták azt a táj sivatagos jellege miatt. 1821-ben [[Mexikó]] elnyerte függetlenségét [[Spanyolország|Spanyolországtól]]. Ettől az időponttól kezdve a terület Mexikó részét képezte.
1540-ben [[Francisco Vázquez de Coronado]] vezetésével Utah déli részét a spanyolok fedezték fel. 1776-ban egy csoport, amit két katolikus pap vezetett, elindult [[Santa Fe (Új-Mexikó)|Santa Fe]] városából, hogy utat találjon Kalifornia partjaihoz. Az expedíció elérte északon Utah Lake vidékét és találkozott az őslakosokkal. A spanyolok további expedíciókat szerveztek a térségben, de kolonizálni nem akarták azt a táj sivatagos jellege miatt. 1821-ben [[Mexikó]] elnyerte függetlenségét [[Spanyolország]]tól. Ettől az időponttól kezdve a terület Mexikó részét képezte.


A 19. század első felében kanadai és egyesült államokbeli vadászok és prémkereskedők fedezték fel a térség egyes részeit. Jim Bridger volt az első, angolul beszélő ember, aki 1824-ben megpillantotta a [[Nagy-sóstó|Nagy-sóstavat]]. A víz magas sótartalma miatt kezdetben azt hitte, hogy a [[Csendes-óceán|Csendes-óceánra]] bukkant. A tó felfedezése után kanadai és amerikai prémvadászok százai létesítettek kereskedőállomásokat a térségben. Az 1830-as években nyugatra tartók ezrei haladtak keresztül a vidéken.
A 19. század első felében kanadai és egyesült államokbeli vadászok és prémkereskedők fedezték fel a térség egyes részeit. Jim Bridger volt az első angolul beszélő ember, aki 1824-ben megpillantotta a [[Nagy-sóstó|Nagy-sóstavat]]. A víz magas sótartalma miatt kezdetben azt hitte, hogy a [[Csendes-óceán]]ra bukkant. A tó felfedezése után kanadai és amerikai prémvadászok százai létesítettek kereskedőállomásokat a térségben. Az 1830-as években nyugatra tartók ezrei haladtak keresztül a vidéken.


=== Az utolsó napi szentek letelepülése ===
=== Az utolsó napi szentek letelepülése ===
[[Fájl:Statue in Winter Quarters—a memorial to the pioneers who died.jpg|bélyegkép|balra|200px|Az elhunyt pionírok emlékműve, Winter Quaters]]
[[Fájl:Statue in Winter Quarters—a memorial to the pioneers who died.jpg|bélyegkép|balra|200px|Az elhunyt pionírok emlékműve, Winter Quaters]]


1844-ben [[Joseph Smith (mormon)|Joseph Smith]] halálát követően [[Brigham Young]] lett a mormonok vezetője. A fokozódó konfliktusok miatt Young és követői elhagyták [[Illinois|illinoisi]] otthonukat és [[Nyugat-Egyesült Államok|nyugat]] felé indultak.
1844-ben [[Joseph Smith (egyházalapító)|Joseph Smith]] halálát követően [[Brigham Young]] lett az [[Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza|utolsó napi szentek]] vezetője. A fokozódó konfliktusok miatt Young és követői elhagyták [[illinois]]i otthonukat és [[Nyugat-Egyesült Államok|nyugat]] felé indultak.


1847. január 14-én Brigham Young elnök közölte a szentekkel azt, amit az Úrtól kapott kinyilatkoztatásként.<ref>http://scriptures.lds.org/hu/dc/136 Kinyilatkoztatás a nyugatra vonulásról</ref> Ez a kinyilatkoztatás lett nyugatra vándorlásuk alapszabálya. Az általános viselkedési normákhoz sajátos szabályok is járultak, így minden férfi köteles volt csőre töltött puskát hordani magával vagy a kocsiján, hogy támadás esetén egy pillanat alatt elő tudja venni. Éjszakára a szekereket kör alakban helyezték el, karámot formálva a [[szarvasmarha|marháknak]] és a [[ló|lovaknak]]. Sabbat napon nem volt szabad utazni és dolgozni. A reggeli és esti ima általános gyakorlat volt a táborban.
1847. január 14-én Brigham Young elnök közölte a szentekkel azt, amit az Úrtól kapott kinyilatkoztatásként.<ref>{{CitLib |tit=A Tan és a szövetségek Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházában |subtit=Joseph Smithnek, a prófétának adott kinyilatkoztatásokkal, amelyeket kiegészítettek azok, akik az egyház elnökségében követték |loc=Salt Lake City |red=Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza |ann=2004 |url=https://www.churchofjesuschrist.org/study/scriptures/dc-testament/dc/136?lang=hun |cap=136. szakasz. Az Úr szava és akarata, amelyet Brigham Young elnök közvetített Izráel táborának, az omaha indiánok területén lévő Téli Szálláshelyen, a Missouri-folyó nyugati partján, az Iowa állambeli Tanács-meredély közelében |accd=2020-05-04}}</ref> Ez a kinyilatkoztatás lett nyugatra vándorlásuk alapszabálya. Az általános viselkedési normákhoz sajátos szabályok is járultak, így minden férfi köteles volt csőre töltött puskát hordani magával vagy a kocsiján, hogy támadás esetén egy pillanat alatt elő tudja venni. Éjszakára a szekereket kör alakban helyezték el, karámot formálva a [[szarvasmarha|marháknak]] és a [[ló|lovaknak]]. Sabbat napon nem volt szabad utazni és dolgozni. A reggeli és esti ima általános gyakorlat volt a táborban.


Brigham Young és az első mormon telepesek 1847. július 24-én érték el Salt Lake Valleyt. A következő 22 év során több mint 70&nbsp;000 telepes kelt át a prérin és lelt új hazára Utahban. A letelepedést követő első években Young és társai a túlélésért küzdöttek a száraz sivatagi tájon. A vidéket megfelelőnek tartották arra, hogy vallásukat gyakorolják, távol mindenféle háborgatástól.
Brigham Young és az első mormon telepesek 1847. július 24-én érték el Salt Lake Valleyt. A következő 22 év során több mint 70&nbsp;000 telepes kelt át a prérin és lelt új hazára Utahban. A letelepedést követő első években Young és társai a túlélésért küzdöttek a száraz sivatagi tájon. A vidéket megfelelőnek tartották arra, hogy vallásukat gyakorolják, távol mindenféle háborgatástól.


A mormonok betelepítő munkájának minőségéről F. S. Dellenbaugh, a Nyugat betelepítésének nagy ismerője így ír: „El kell ismerni, a mormonok a vadon meghódítását magas fokon művelték. Nemcsak feltörték a szűzföldet, hanem folyamatosan művelték azt: [[égetett szesz|szeszfőzés]] és szerencsebarlangok helyett, fejlődésüknek szegletköveként, és a bennszülötteknek mutatandó példaként a fehér ember fölényéről, a mormonok gyümölcsösöket, kerteket ültettek, farmokat, iskolákat és békés otthonokat építettek.”<ref>Mormon Settlement in Arizóna (Phoenix: James H. McClintock, 1921), 6. old.</ref>
A mormonok betelepítő munkájának minőségéről F. S. Dellenbaugh, a Nyugat betelepítésének nagy ismerője így ír: „El kell ismerni, a mormonok a vadon meghódítását magas fokon művelték. Nemcsak feltörték a szűzföldet, hanem folyamatosan művelték azt: [[égetett szesz|szeszfőzés]] és szerencsebarlangok helyett, fejlődésüknek szegletköveként, és a bennszülötteknek mutatandó példaként a fehér ember fölényéről, a mormonok gyümölcsösöket, kerteket ültettek, farmokat, iskolákat és békés otthonokat építettek.”<ref>{{CitLib |aut=James H. McClintock |tit=Mormon Settlement in Arizona |loc=Phoenix |ann=1921 |pag=6}}</ref>


A mormon települések kiindulási pontként szolgáltak az úttörők nyugati terjeszkedése számára. Young expanzionista nézeteket vallott. Az általuk benépesített területet ''Deseret''nek hívták, ami [[A Mormon könyve]] szerint egy ősi szó, melynek jelentése ’’[[Háziméh|mézelő méh]]’’. Ezt szimbolizálja az állam zászlóján látható méhkaptár és az állam mottója is.
A mormon települések kiindulási pontként szolgáltak az úttörők nyugati terjeszkedése számára. Young expanzionista nézeteket vallott. Az általuk benépesített területet ''Deseret''nek hívták, ami [[A Mormon könyve]] szerint egy ősi szó, melynek jelentése „[[Házi méh|mézelő méh]]”. Ezt szimbolizálja az állam zászlóján látható méhkaptár és az állam mottója is.


1846-ban a [[Mexikói–amerikai háború|Mexikói-amerikai háború]] során az Egyesült Államok megszerezte Új-Mexikó és Kalifornia területeit. Az első telepesek érkezése idején, 1847-ben Utah mexikói terület volt. 1848-ban az egész délnyugat az Egyesült Államok része lett. Utah telepesei egy ambiciózus terv részeként állami státuszért folyamodtak, melynek célja Deseret Állam megalapítása volt.
1846-ban a [[mexikói–amerikai háború]] során az Egyesült Államok megszerezte Új-Mexikó és Kalifornia területeit. Az első telepesek érkezése idején, 1847-ben Utah mexikói terület volt. 1848-ban az egész délnyugat az Egyesült Államok része lett. Utah telepesei egy ambiciózus terv részeként állami státuszért folyamodtak, melynek célja Deseret Állam megalapítása volt.


Az 1850-ben létrejött új terület, amely a Utah Terület (Utah Territory) nevet kapta, jóval kisebb méretű lett, mint a javasolt Deseret Állam, azonban még így is nagyobb, mint Utah állam mai területe, és magában foglalta a mai Nevada egészét, valamint Wyoming és Colorado egyes részeit. 1856-ban Salt Lake City lett a főváros az addigi Fillmore helyett.
Az 1850-ben létrejött új terület, amely a Utah Terület (Utah Territory) nevet kapta, jóval kisebb méretű lett, mint a javasolt Deseret Állam, azonban még így is nagyobb, mint Utah állam mai területe, és magában foglalta a mai Nevada egészét, valamint Wyoming és Colorado egyes részeit. 1856-ban Salt Lake City lett a főváros az addigi Fillmore helyett.


1857 szeptemberében a Utah területi milícia meggyilkolt mintegy 120 amerikai telepest akik Arkansasból Kaliforniába tartottak. A tragédia a [[A Mountain Meadows-i mészárlás|Mountain Meadows-i mészárlás]] néven lett ismert.<ref>http://archive.sltrib.com/story.php?ref=/ci_6862682</ref>
1857 szeptemberében a Utah területi milícia meggyilkolt mintegy 120 amerikai telepest, akik [[Arkansas]]ból [[Kalifornia|Kaliforniába]] tartottak. A tragédia a [[A Mountain Meadows-i mészárlás|Mountain Meadows-i mészárlás]] néven lett ismert.<ref>{{Cite web |url=https://archive.sltrib.com/story.php?ref=/ci_6862682 |title=LDS Church apologizes for Mountain Meadows Massacre |accessdate=2020-05-04 |author=Jessica Ravitz |date=2007-09-11 |publisher=The Salt Lake Tribune}}</ref>
[[Fájl:East and West Shaking hands at the laying of last rail Union Pacific Railroad - Restoration.jpg|bélyegkép|288px|Kelet és nyugat kezet fog egymással az első transzkontinentális vasútvonal utolsó síndarabjának lefektetése után (Promontory, Utah)]]
[[Fájl:East and West Shaking hands at the laying of last rail Union Pacific Railroad - Restoration.jpg|bélyegkép|288px|Kelet és nyugat kezet fog egymással az [[első transzkontinentális vasútvonal]] utolsó síndarabjának lefektetése után (Promontory, Utah)]]
Salt Lake City volt az utolsó láncszeme az első transzkontinentális [[Távíró|távírónak]], amit 1861 októberében fejeztek be. [[Abraham Lincoln]] mellett Brigham Young volt az egyik első személy, aki üzenetet küldött rajta.
Salt Lake City volt az utolsó láncszeme az első transzkontinentális [[távíró]]nak, amit 1861 októberében fejeztek be. [[Abraham Lincoln]] mellett Brigham Young volt az egyik első személy, aki üzenetet küldött rajta.


1865-ben kezdődött a terület történetének legvéresebb összecsapása, ami a Black Hawk Háború (Black Hawk War) néven ismert. A konfliktusban az Antonga Black Hawk által vezetett Ute indiánok harcoltak a szövetségi és mormon erők ellen. Antonga Black Hawk 1870-ben vesztette életét, de a harcok 1972-ig folytatódtak, amikor a szövetségi csapatoknak sikerült elfojtaniuk a [[Szellemtánc]] mozgalmat.
1865-ben kezdődött a terület történetének legvéresebb összecsapása, ami a [[Black Hawk háború]] ''(Black Hawk War)'' néven ismert. A konfliktusban az Antonga Black Hawk által vezetett ute indiánok harcoltak a szövetségi és mormon erők ellen. Antonga Black Hawk 1870-ben vesztette életét, de a harcok 1872-ig folytatódtak, amikor a szövetségi csapatoknak sikerült elfojtaniuk a [[Szellemtánc]] mozgalmat.


1869 május 10-én a Nagy-sóstótól északra fekvő Poromontory Summitnál befejeződött az első transzkontinentális vasútvonal epítése.<ref>{{Cite web|title = Ceremony at "Wedding of the Rails," May 10, 1869 at Promontory Point, Utah|url = https://www.wdl.org/en/item/11371/|work = www.wdl.org|date = 1869-05-10|accessdate = 2016-02-15}}</ref> A vasútnak köszönhetően a terület népessége megnőtt és számos befolyásos üzletember gazdagodott itt meg.
1869. május 10-én a Nagy-sóstótól északra fekvő [[Promontory Summit]]nál befejeződött az [[első transzkontinentális vasútvonal]] építése.<ref>{{Cite web|title = Ceremony at "Wedding of the Rails," May 10, 1869 at Promontory Point, Utah|url = https://www.wdl.org/en/item/11371/|work = www.wdl.org|date = 1869-05-10|accessdate = 2016-02-15|archiveurl = https://web.archive.org/web/20160118080231/https://www.wdl.org/en/item/11371/|archivedate = 2016-01-18}}</ref> A vasútnak köszönhetően a terület népessége megnőtt, és számos befolyásos üzletember gazdagodott itt meg.


Az 1870-es és 1880-as években a poligámiát büntető törvényeket fogadtak el. A Mormon Egyház 1890-es kiáltványában végül betiltotta a poligámiát. Ez lehetővé tette, hogy Utah állammá váljon, ugyanis az állammá válás egyik feltétele, hogy a poligámia tilalma az állam alkotmányában szerepeljen. 1896 január 4-én hivatalosan megalakult Utah állam.
Az 1870-es és 1880-as években a [[házasság|többnejűséget]] büntető törvényeket fogadtak el. Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza 1890-es kiáltványában végül betiltotta a poligámiát. Ez lehetővé tette, hogy Utah állammá váljon, ugyanis az állammá válás egyik feltétele, hogy a poligámia tilalma az állam alkotmányában szerepeljen. 1896. január 4-én hivatalosan megalakult Utah állam.


== Földrajz ==
== Népesség ==
[[Fájl:Utah population map.png|bélyegkép|jobbra|200px|Utah népsűrűségi térképe]]
⚫
[[Fájl:Mesa Arch 1 (4104883481).jpg|bélyeg|Mesa Arch|286px]]
⚫
2015. július elsején az állam lakossága {{szám|2995919}} fő volt, ami 8,4%-os növekedést jelent a 2010-es adathoz képest.<ref>{{Cite web |url=http://www.census.gov/popest/data/state/totals/2015/tables/NST-EST2015-01.csv |title=Archivált másolat |accessdate=2016-02-13 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20151223235718/http://www.census.gov/popest/data/state/totals/2015/tables/NST-EST2015-01.csv |archivedate=2015-12-23 }}</ref>
⚫
Utah földrajzi szempontból nagyon diverz állam. Ezt annak köszönheti, hogy három különbüző geológiai formáció találkozásánál foglal helyet: [[Sziklás-hegység]], [[Nagy-medence]] és [[Colorado-fennsík]]. Területén egyaránt megtalálhatók száraz sivatagok és dús hegyi fenyőerdők.


2000–2005-ben a utahi [[Saint George (Utah)|St. George]] volt az Egyesült Államok leggyorsabban növekvő világvárosi területe.<ref>{{cite news | url= http://www.census.gov/prod/2006pubs/smadb/smadb-06appe.pdf |title= Appendix E. – Ranking Tables | work= State and Metropolitan Area Data Book: 2006 |publisher= U.S. Census Bureau | date=2008-12-22}}</ref>
⚫
Utah az úgynevezett [[Négysarok régió]] egyik állama. Továbbá egyike azon három államnak (Colorado és Wyoming mellett), amelyek határait hosszúsági és szélességi vonalak alkotják.
⚫
[[Fájl:Monument Valley, late afternoon.jpg|bélyegkép|[[Monument Valley]]|288px]]
⚫
Az állam északi harmadának középső részén észak-déli irányban a [[Wasatch-hegység]] húzódik, amelynek magassága megközelíti a 3700 métert. Az állam északkeleti részén az [[Uinta-hegység]] húzódik kelet-nyugati irányban, amelynek magassága a 4000 métert is meghaladja. Itt található Utah legmagasabb pontja, a Kings Peak (4123 m). A Wasatch-hegység nyugati lábánál található az úgynevezett Wasatch Front, ami völgyek és medencék rendszere. Itt él az állam lakosságának nagy része.


=== Vallás ===
⚫
Utah nyugati régiója nagyrészt [[sivatag]]. Itt található a [[Bonneville sós síkság]], valamint a Nagy-sóstó és más tavak, amelyek valamennyien az ősi Bonneville-tó maradványai, ami egykor a Nagy-medence keleti részét borította.
⚫
A Utah államban lakók 72%-a [[Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza|Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházának]] tagja (mormon) a 2006. évi statisztikák szerint.<ref>http://www.newsroom.lds.org/ldsnewsroom/eng/news-releases-stories/utah-membership</ref>


=== Legnagyobb városok ===
⚫
Utah déli és délkeleti részének látványos formációit [[homokkő]] alkotja. Ezt vájta ki mellékfolyóival a [[Colorado (folyó)|Colorado]], létrehozva ezáltal az ország egyik leglátványosabb vidékét. Az [[eső]] és a [[szél]] szintén részt vett a lágy homokkő formálásában az évmilliók alatt.
[[Fájl:Capital State of Utah Salt Lake City UT - panoramio.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Utah állam Capitoliuma Salt Lake Cityben]]
{| {{széptáblázat}}
! !! Város !! Megye !! Népesség<br />(2010, fő)
|-
| align="center" | 1. || [[Salt Lake City]] || align="right" | [[Salt Lake megye]] || align="right" | {{szám|186440}}
|-
| align="center" | 2. || [[West Valley City]] || align="right" | Salt Lake megye || align="right" | {{szám|129480}}
|-
| align="center" | 3. || [[Provo (Utah)|Provo]] || align="right" | [[Utah megye]] || align="right" | {{szám|112488}}
|-
| align="center" | 4. || [[West Jordan]] || align="right" | Salt Lake megye || align="right" | {{szám|103712}}
|-
| align="center" | 5. || [[Orem]] || align="right" | Utah megye || align="right" | {{szám|88328}}
|-
| align="center" | 6. || [[Sandy (Utah)|Sandy]] || align="right" | Salt Lake megye || align="right" | {{szám|87461}}
|-
| align="center" | 7. || [[Ogden (Utah)|Ogden]] || align="right" | [[Weber megye (Utah)|Weber megye]] || align="right" | {{szám|82825}}
|-
| align="center" | 8. || [[St. George (Utah)|St. George]] || align="right" | [[Washington megye (Utah)|Washington megye]] || align="right" | {{szám|72897}}
|-
| align="center" | 9. || [[Layton (Utah)|Layton]] || align="right" | [[Davis megye (Utah)|Davis megye]] || align="right" | {{szám|67311}}
|-
| align="center" | 10. || [[Taylorsville (Utah)|Taylorsville]] || align="right" | Salt Lake megye || align="right" | {{szám|58652}}
|}

== Közigazgatás ==
{{bővebben|Utah megyéinek listája}}
Az állam 29 megyére oszlik.


== Gazdaság ==
== Gazdaság ==
Utah állam [[Bruttó hazai termék|bruttó hazai terméke]] 2012-ben 130,5 milliárd [[amerikai dollár]] volt, ami az Egyesült Államok teljes az évi bruttó hazai termékének 0,87%-át tette ki.<ref>{{Cite web|title = Bureau of Economic Analysis|url = http://www.bea.gov/iTable/iTable.cfm?reqid=70&step=1&isuri=1&acrdn=1#reqid=70&step=1&isuri=1|work = www.bea.gov|accessdate = 2016-02-13|language = EN-US|first = US Department of Commerce, BEA, Bureau of Economic|last = Analysis}}</ref> Az egy főre eső bevétel 45 700 dollár volt. Az állam jelentős iparágai között szerepel a [[bányászat]], marhatenyésztés, sótermelés és kormányzati szolgáltatások. Az állam keleti részén jelentős a kőolajtermelés. Salt Lake City közelében olajfinomítók működnek. Az állam központi területein a bányászat nagy részét a [[szénbányászat]] teszi ki.
Utah állam [[bruttó hazai termék]]e 2012-ben 130,5 milliárd [[amerikai dollár]] volt, ami az Egyesült Államok teljes az évi bruttó hazai termékének 0,87%-át tette ki.<ref>{{Cite web|title = Bureau of Economic Analysis|url = http://www.bea.gov/iTable/iTable.cfm?reqid=70&step=1&isuri=1&acrdn=1#reqid=70&step=1&isuri=1|work = www.bea.gov|accessdate = 2016-02-13|language = EN-US|first = US Department of Commerce, BEA, Bureau of Economic|last = Analysis|archiveurl = https://web.archive.org/web/20160806012919/https://www.bea.gov/iTable/iTable.cfm?reqid=70&step=1&isuri=1&acrdn=1#reqid=70&step=1&isuri=1|archivedate = 2016-08-06}}</ref> Az egy főre eső bevétel 45 700 dollár volt. Az állam jelentős iparágai között szerepel a [[bányászat]], marhatenyésztés, sótermelés és kormányzati szolgáltatások. Az állam keleti részén jelentős a kőolajtermelés. Salt Lake City közelében olajfinomítók működnek. Az állam központi területein a bányászat nagy részét a [[szénbányászat]] teszi ki.


Utah államban fontos gazdasági ág a [[turizmus]]. Területén öt [[nemzeti park]] található, ami az egy államban található nemzeti parkok számát tekintve a harmadik helyet jelenti [[Alaszka]] és [[Kalifornia]] után.
Utah államban fontos gazdasági ág a [[turizmus]]. Területén öt [[nemzeti park]] található, ami az egy államban található nemzeti parkok számát tekintve a harmadik helyet jelenti [[Alaszka]] és [[Kalifornia]] után.

== Népesség ==
⚫
2015. július elsején az állam lakossága {{szám|2995919}} fő volt, ami 8,4%-os növekedést jelent a 2010-es adathoz képest.<ref>http://www.census.gov/popest/data/state/totals/2015/tables/NST-EST2015-01.csv</ref>

⚫
== Vallás ==
⚫
A Utah államban lakók 72%-a [[Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza|Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházának]] a tagja a 2006. évi statisztikák szerint.<ref>http://www.newsroom.lds.org/ldsnewsroom/eng/news-releases-stories/utah-membership</ref>


== Nevezetességek ==
== Nevezetességek ==
Utah állam déli részén olyan látványos tájak találhatók, mint a több száz méter magas függőleges vörös sziklafalakkal határolt, [[Virgin river]] által formált [[Zion Nemzeti Park]], a több ezer sziklatűjéről ismert, 2500–3000 méteres magasságban fekvő [[Bryce Canyon Nemzeti Park]], az ország egyik legnagyobb mesterséges tava, a [[Powell-tó]] a világ legnagyobb sziklaívével ([[Rainbow Bridge]]), a western filmekből jól ismert [[Monument Valley]], az óriási sziklaíveiről ismert [[Arches National Park]], a Colorado folyó mély, vörös kanyonos részeivel tarkított [[Canyonlands Nemzeti Park]], és a napi max. 20 fő által látogatható [[The Wave]] sziklaformáció a [[Paria Canyon]]-ban.
Utah állam déli részén olyan látványos tájak találhatók, mint a több száz méter magas függőleges vörös sziklafalakkal határolt, [[Virgin (folyó)|Virgin]] folyó által formált [[Zion Nemzeti Park]], a több ezer sziklatűjéről ismert, 2500–3000 méteres magasságban fekvő [[Bryce Canyon Nemzeti Park]], az ország egyik legnagyobb mesterséges tava, a [[Powell-tó]] a világ legnagyobb sziklaívével ([[Rainbow Bridge (Utah)|Rainbow Bridge]]), a western filmekből jól ismert [[Monument Valley]], az óriási sziklaíveiről ismert [[Arches National Park]], a Colorado folyó mély, vörös kanyonos részeivel tarkított [[Canyonlands Nemzeti Park]], és a napi max. 20 fő által látogatható [[The Wave]] sziklaformáció a [[Paria Canyon]]ban.

⚫
== Fordítás ==
⚫
{{fordítás|en|Utah|oldid=704700775}}


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{források}}
{{jegyzetek}}

⚫
== Fordítás ==
⚫
* {{fordítás|en|Utah|oldid=704700775}}


== További információk ==
== További információk ==
*[https://web.archive.org/web/20071017223250/http://usatravel.hu/index.php?lap=allamfull&id=46 USA Travel – Utah] {{hu}}
{{commonskat|Utah}}
* [http://www.usatravel.hu/index.php?lap=allamfull&id=46 USA Travel – Utah magyarul]
*[https://web.archive.org/web/20090922143852/http://www.tengerpartok.hu/20090519583/usa-delnyugat-2009.php Délnyugat-USA] – Útleírás magyarul
* [https://web.archive.org/web/20090922143852/http://www.tengerpartok.hu/20090519583/usa-delnyugat-2009.php Délnyugat-USA – útleírás magyarul]

⚫
{{csonk-dátum|csonk-közig|2005 augusztusából}}


{{USA tagállamok}}
{{USA tagállamok}}
{{Utah megyeszékhelyei}}
{{Mormonizmus}}
{{Mormonizmus}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Földrajz}}
{{Portál|Földrajz||}}
⚫
{{csonk-dátum|csonk-amerikai egyesült államokbeli közigazgatási egység|2005 augusztusából}}


[[Kategória:Utah]]
[[Kategória:Utah| ]]
[[Kategória:Mormonizmus]]
[[Kategória:Mormonizmus]]
[[Kategória:Az USA tagállamai]]

A lap jelenlegi, 2024. március 16., 14:26-kori változata

 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Utah
Utah zászlaja
Utah zászlaja		 Utah pecsétje
Utah pecsétje
Közkedvelt elnevezés: Beehive State
Mottó: Industry (angolul) (am. Szorgalom)
Névadóember
Közigazgatás
FővárosaSalt Lake City
Legnagyobb városSalt Lake City
KormányzóGary Herbert (R)
Hivatalos nyelvangol
Postai rövidítésUT
ISO 3166-2US-UT
Felvétel az Unióba
sorrendben45.
dátuma1896. január 4.
Rangsor
terület szerint13.
népesség szerint34.
népsűrűség szerint41.
Népesség
Népesség3 271 616 fő (2020. ápr. 1.)[1]
Népsűrűség10,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen219 887 km²
ebből víz3,25 %
IdőzónaMST (UTC –7 / –6)
Szélességé. 37° – é. 42°
Hosszúságny. 109° – ny. 114°
Kiterjedés
kelet-nyugati435 km
észak-déli565 km
Domborzat
legmagasabb pont4123 m
átlagmagasság1920 m
legalacsonyabb pont610 m
Térkép
Utah weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Utah témájú médiaállományokat.

Utah (IPA: /ˈjuːtɔː/ vagy /ˈjuːtɑː/, kiejtéseⓘ) az Amerikai Egyesült Államok 45. állama. 1896. január 4. vették fel az unióba. Utah államában 2 736 424-en élnek, közel 80%-a él Wasatch Front mentén, Salt Lake City körül. Ezzel szemben az állam hatalmas területe majdnem lakatlan, miközben a népesség a 6. legelvárosiasodottabb az USA-ban.[2]

Utah a leghomogénebb állam vallás szempontjából. Lakosságának 58–72%-a Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza (közkeletű, bár az egyház által elutasított nevén mormon egyház) tagja, ezért gyakran mormon államnak is nevezik.

Az állam a szállítás, informatika és a kutatás egyik központja és jelentős turistacélpont.

Neve[szerkesztés]

A „Utah” név az indián Ute szóból származik, jelentése hegyek emberei.

Földrajz[szerkesztés]

Mesa Arch

Utah-t Arizona határolja délen, Colorado keleten, Wyoming északkeleten, Idaho északon és Nevada nyugaton; kis területen Új-Mexikóval is határos.

Utah földrajzi szempontból nagyon diverz állam. Ezt annak köszönheti, hogy három különböző geológiai formáció találkozásánál foglal helyet: Sziklás-hegység, Nagy-medence és Colorado-fennsík. Területén egyaránt megtalálhatók száraz sivatagok és dús hegyi fenyőerdők.

Utah az úgynevezett Négysarok régió egyik állama. Továbbá egyike azon három államnak (Colorado és Wyoming mellett), amelyek határait hosszúsági és szélességi vonalak alkotják.

Monument Valley

Az állam északi harmadának középső részén észak-déli irányban a Wasatch-hegység húzódik, amelynek magassága megközelíti a 3700 métert. Az állam északkeleti részén az Uinta-hegység húzódik kelet-nyugati irányban, amelynek magassága a 4000 métert is meghaladja. Itt található Utah legmagasabb pontja, a Kings Peak (4123 m). A Wasatch-hegység nyugati lábánál található az úgynevezett Wasatch Front, ami völgyek és medencék rendszere. Itt él az állam lakosságának nagy része.

Utah nyugati régiója nagyrészt sivatag. Itt található a Bonneville sós síkság, valamint a Nagy-sóstó és más tavak, amelyek valamennyien az ősi Bonneville-tó maradványai, ami egykor a Nagy-medence keleti részét borította.

Utah déli és délkeleti részének látványos formációit homokkő alkotja. Ezt vájta ki mellékfolyóival a Colorado, létrehozva ezáltal az ország egyik leglátványosabb vidékét. Az eső és a szél szintén részt vett a lágy homokkő formálásában az évmilliók alatt.

Történet[szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Az európai betelepülés előtt[szerkesztés]

A mai Utah területét évezredekkel az első európai felfedezők érkezése előtt ősi pueblo és fremont törzsek lakták, akik helyhez kötött életet éltek. Ezek a 15. században eltűntek e vidékről. Egy másik törzs a navahó volt, ami a 18. század környékén jelent meg ezen a területen. A 18. század közepén öt másik törzs is megjelent, köztük a sosonok és az ute indiánok.

Spanyol felfedezés[szerkesztés]

1540-ben Francisco Vázquez de Coronado vezetésével Utah déli részét a spanyolok fedezték fel. 1776-ban egy csoport, amit két katolikus pap vezetett, elindult Santa Fe városából, hogy utat találjon Kalifornia partjaihoz. Az expedíció elérte északon Utah Lake vidékét és találkozott az őslakosokkal. A spanyolok további expedíciókat szerveztek a térségben, de kolonizálni nem akarták azt a táj sivatagos jellege miatt. 1821-ben Mexikó elnyerte függetlenségét Spanyolországtól. Ettől az időponttól kezdve a terület Mexikó részét képezte.

A 19. század első felében kanadai és egyesült államokbeli vadászok és prémkereskedők fedezték fel a térség egyes részeit. Jim Bridger volt az első angolul beszélő ember, aki 1824-ben megpillantotta a Nagy-sóstavat. A víz magas sótartalma miatt kezdetben azt hitte, hogy a Csendes-óceánra bukkant. A tó felfedezése után kanadai és amerikai prémvadászok százai létesítettek kereskedőállomásokat a térségben. Az 1830-as években nyugatra tartók ezrei haladtak keresztül a vidéken.

Az utolsó napi szentek letelepülése[szerkesztés]

Az elhunyt pionírok emlékműve, Winter Quaters

1844-ben Joseph Smith halálát követően Brigham Young lett az utolsó napi szentek vezetője. A fokozódó konfliktusok miatt Young és követői elhagyták illinoisi otthonukat és nyugat felé indultak.

1847. január 14-én Brigham Young elnök közölte a szentekkel azt, amit az Úrtól kapott kinyilatkoztatásként.[3] Ez a kinyilatkoztatás lett nyugatra vándorlásuk alapszabálya. Az általános viselkedési normákhoz sajátos szabályok is járultak, így minden férfi köteles volt csőre töltött puskát hordani magával vagy a kocsiján, hogy támadás esetén egy pillanat alatt elő tudja venni. Éjszakára a szekereket kör alakban helyezték el, karámot formálva a marháknak és a lovaknak. Sabbat napon nem volt szabad utazni és dolgozni. A reggeli és esti ima általános gyakorlat volt a táborban.

Brigham Young és az első mormon telepesek 1847. július 24-én érték el Salt Lake Valleyt. A következő 22 év során több mint 70 000 telepes kelt át a prérin és lelt új hazára Utahban. A letelepedést követő első években Young és társai a túlélésért küzdöttek a száraz sivatagi tájon. A vidéket megfelelőnek tartották arra, hogy vallásukat gyakorolják, távol mindenféle háborgatástól.

A mormonok betelepítő munkájának minőségéről F. S. Dellenbaugh, a Nyugat betelepítésének nagy ismerője így ír: „El kell ismerni, a mormonok a vadon meghódítását magas fokon művelték. Nemcsak feltörték a szűzföldet, hanem folyamatosan művelték azt: szeszfőzés és szerencsebarlangok helyett, fejlődésüknek szegletköveként, és a bennszülötteknek mutatandó példaként a fehér ember fölényéről, a mormonok gyümölcsösöket, kerteket ültettek, farmokat, iskolákat és békés otthonokat építettek.”[4]

A mormon települések kiindulási pontként szolgáltak az úttörők nyugati terjeszkedése számára. Young expanzionista nézeteket vallott. Az általuk benépesített területet Deseretnek hívták, ami A Mormon könyve szerint egy ősi szó, melynek jelentése „mézelő méh”. Ezt szimbolizálja az állam zászlóján látható méhkaptár és az állam mottója is.

1846-ban a mexikói–amerikai háború során az Egyesült Államok megszerezte Új-Mexikó és Kalifornia területeit. Az első telepesek érkezése idején, 1847-ben Utah mexikói terület volt. 1848-ban az egész délnyugat az Egyesült Államok része lett. Utah telepesei egy ambiciózus terv részeként állami státuszért folyamodtak, melynek célja Deseret Állam megalapítása volt.

Az 1850-ben létrejött új terület, amely a Utah Terület (Utah Territory) nevet kapta, jóval kisebb méretű lett, mint a javasolt Deseret Állam, azonban még így is nagyobb, mint Utah állam mai területe, és magában foglalta a mai Nevada egészét, valamint Wyoming és Colorado egyes részeit. 1856-ban Salt Lake City lett a főváros az addigi Fillmore helyett.

1857 szeptemberében a Utah területi milícia meggyilkolt mintegy 120 amerikai telepest, akik Arkansasból Kaliforniába tartottak. A tragédia a Mountain Meadows-i mészárlás néven lett ismert.[5]

Kelet és nyugat kezet fog egymással az első transzkontinentális vasútvonal utolsó síndarabjának lefektetése után (Promontory, Utah)

Salt Lake City volt az utolsó láncszeme az első transzkontinentális távírónak, amit 1861 októberében fejeztek be. Abraham Lincoln mellett Brigham Young volt az egyik első személy, aki üzenetet küldött rajta.

1865-ben kezdődött a terület történetének legvéresebb összecsapása, ami a Black Hawk háború (Black Hawk War) néven ismert. A konfliktusban az Antonga Black Hawk által vezetett ute indiánok harcoltak a szövetségi és mormon erők ellen. Antonga Black Hawk 1870-ben vesztette életét, de a harcok 1872-ig folytatódtak, amikor a szövetségi csapatoknak sikerült elfojtaniuk a Szellemtánc mozgalmat.

1869. május 10-én a Nagy-sóstótól északra fekvő Promontory Summitnál befejeződött az első transzkontinentális vasútvonal építése.[6] A vasútnak köszönhetően a terület népessége megnőtt, és számos befolyásos üzletember gazdagodott itt meg.

Az 1870-es és 1880-as években a többnejűséget büntető törvényeket fogadtak el. Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza 1890-es kiáltványában végül betiltotta a poligámiát. Ez lehetővé tette, hogy Utah állammá váljon, ugyanis az állammá válás egyik feltétele, hogy a poligámia tilalma az állam alkotmányában szerepeljen. 1896. január 4-én hivatalosan megalakult Utah állam.

Népesség[szerkesztés]

Utah népsűrűségi térképe

2015. július elsején az állam lakossága 2 995 919 fő volt, ami 8,4%-os növekedést jelent a 2010-es adathoz képest.[7]

2000–2005-ben a utahi St. George volt az Egyesült Államok leggyorsabban növekvő világvárosi területe.[8]

Vallás[szerkesztés]

A Utah államban lakók 72%-a Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházának tagja (mormon) a 2006. évi statisztikák szerint.[9]

Legnagyobb városok[szerkesztés]

Utah állam Capitoliuma Salt Lake Cityben
Város Megye Népesség
(2010, fő)
1. Salt Lake City Salt Lake megye 186 440
2. West Valley City Salt Lake megye 129 480
3. Provo Utah megye 112 488
4. West Jordan Salt Lake megye 103 712
5. Orem Utah megye 88 328
6. Sandy Salt Lake megye 87 461
7. Ogden Weber megye 82 825
8. St. George Washington megye 72 897
9. Layton Davis megye 67 311
10. Taylorsville Salt Lake megye 58 652

Közigazgatás[szerkesztés]

Bővebben: Utah megyéinek listája

Az állam 29 megyére oszlik.

Gazdaság[szerkesztés]

Utah állam bruttó hazai terméke 2012-ben 130,5 milliárd amerikai dollár volt, ami az Egyesült Államok teljes az évi bruttó hazai termékének 0,87%-át tette ki.[10] Az egy főre eső bevétel 45 700 dollár volt. Az állam jelentős iparágai között szerepel a bányászat, marhatenyésztés, sótermelés és kormányzati szolgáltatások. Az állam keleti részén jelentős a kőolajtermelés. Salt Lake City közelében olajfinomítók működnek. Az állam központi területein a bányászat nagy részét a szénbányászat teszi ki.

Utah államban fontos gazdasági ág a turizmus. Területén öt nemzeti park található, ami az egy államban található nemzeti parkok számát tekintve a harmadik helyet jelenti Alaszka és Kalifornia után.

Nevezetességek[szerkesztés]

Utah állam déli részén olyan látványos tájak találhatók, mint a több száz méter magas függőleges vörös sziklafalakkal határolt, Virgin folyó által formált Zion Nemzeti Park, a több ezer sziklatűjéről ismert, 2500–3000 méteres magasságban fekvő Bryce Canyon Nemzeti Park, az ország egyik legnagyobb mesterséges tava, a Powell-tó a világ legnagyobb sziklaívével (Rainbow Bridge), a western filmekből jól ismert Monument Valley, az óriási sziklaíveiről ismert Arches National Park, a Colorado folyó mély, vörös kanyonos részeivel tarkított Canyonlands Nemzeti Park, és a napi max. 20 fő által látogatható The Wave sziklaformáció a Paria Canyonban.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Utah című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
  2. ↑ Introduction. QGET Databook. [2014. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 13.)
  3. ↑ 136. szakasz. Az Úr szava és akarata, amelyet Brigham Young elnök közvetített Izráel táborának, az omaha indiánok területén lévő Téli Szálláshelyen, a Missouri-folyó nyugati partján, az Iowa állambeli Tanács-meredély közelében. In A Tan és a szövetségek Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházában: Joseph Smithnek, a prófétának adott kinyilatkoztatásokkal, amelyeket kiegészítettek azok, akik az egyház elnökségében követték. Salt Lake City: Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza. 2004. Hozzáférés: 2020. május 4.  
  4. ↑ James H. McClintock: Mormon Settlement in Arizona. Phoenix: (kiadó nélkül). 1921. 6. o.  
  5. ↑ Jessica Ravitz: LDS Church apologizes for Mountain Meadows Massacre. The Salt Lake Tribune, 2007. szeptember 11. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  6. ↑ Ceremony at "Wedding of the Rails," May 10, 1869 at Promontory Point, Utah. www.wdl.org, 1869. május 10. [2016. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
  7. ↑ Archivált másolat. [2015. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 13.)
  8. ↑ „Appendix E. – Ranking Tables”, State and Metropolitan Area Data Book: 2006, U.S. Census Bureau, 2008. december 22. 
  9. ↑ http://www.newsroom.lds.org/ldsnewsroom/eng/news-releases-stories/utah-membership
  10. ↑ Analysis, US Department of Commerce, BEA, Bureau of Economic: Bureau of Economic Analysis (amerikai angol nyelven). www.bea.gov. [2016. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 13.)

További információk[szerkesztés]

Ez az amerikai egyesült államokbeli közigazgatási egységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Utah&oldid=26975943”