(Go: >> BACK << -|- >> HOME <<)
Ugrás a tartalomhoz

„Sen Csüan-csi” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(19 közbenső módosítás, amit 9 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
5. sor: 5. sor:
|képaláírás=
|képaláírás=
<!--Élete-->
<!--Élete-->
|született_idő=kb. [[650]].
|születési dátum=kb. [[650]].
|születési hely=
|született_hely=
|elhunyt_idő=[[729]].
|halál dátuma=[[729]].
|halál helye=
|elhunyt_hely=
|nemzetiség=kínai
|nemzetiség=kínai
|szülei=
|szülei=
29. sor: 29. sor:
|megjegyzés=
|megjegyzés=
}}
}}
'''Sen Csüan-csi''', [[pinyin]] hangsúlyjelekkel: Shěn Quánqí; más néven: {{kínai|Yunqing|Jün-csing}} 雲卿; [[650]] körül - [[729]]) kínai költő a [[Tang-dinasztia]] idején.<br>
'''Sen Csüan-csi''' (kínaiul: 沈佺期; [[pinyin]] hangsúlyjelekkel: Shěn Quánqí; más néven: {{kínai|Yunqing|Jün-csing}} 雲卿; [[650]] körül - [[729]]) kínai költő a [[Tang-dinasztia]] idején.


Magas rangú hivatalnok, mandarin volt. Utolsó vizsgáit [[675]]-ben tette le, de hivatalba lépése után nem sokkal korrupció vádja miatt bebörtönözték. Kiszabadulása után cenzori kinevezést kapott, [[684]]-után az új császár az előző uralkodóhoz fűződő kapcsolatai miatt száműzte [[Kuancsou|{{kínai|Guanzhou|Kuancsou}}]]ba (ma [[Vietnam]]). [[707]]-ben már ismét [[Csang'an|{{kínai|Chang'an|Csangan}}]]ban, a történetírói hivatalban dolgozott. Hivatalnoki pályafutása végén a trónörökös mellett kapott tisztviselői állást. Kifinomult költészetében az udvari költészet korában szokásos témáit formálta versbe, száműzetése alatt készült alkotásait az átélt érzelmek hatották át. [[Szung Cse-ven|{{kínai|Song Zhiwen|Szung Cse-ven}}]]nel együtt a ''{{kínai|lü shi|lü si}}'' stílus egyik első jelentős képviselőjeként ismert. Először a [[Ming-dinasztia|Ming-kor]]ban gyűjtötték össze és adták ki fennmaradt verseit.
Magas rangú hivatalnok, mandarin volt. Utolsó vizsgáit [[675]]-ben tette le, de hivatalba lépése után nem sokkal korrupció vádja miatt bebörtönözték. Kiszabadulása után cenzori kinevezést kapott, [[684]]-után az új császár az előző uralkodóhoz fűződő kapcsolatai miatt száműzte [[Kuancsou|{{kínai|Guanzhou|Kuancsou}}]]ba (ma [[Vietnám]]). [[707]]-ben már ismét [[Csang'an|{{kínai|Chang'an|Csangan}}]]ban, a történetírói hivatalban dolgozott. Hivatalnoki pályafutása végén a trónörökös mellett kapott tisztviselői állást. Kifinomult költészetében az udvari költészet korában szokásos témáit formálta versbe, száműzetése alatt készült alkotásait az átélt érzelmek hatották át. [[Szung Cse-ven|{{kínai|Song Zhiwen|Szung Cse-ven}}]]nel együtt a ''{{kínai|lü shi|lü si}}'' stílus egyik első jelentős képviselőjeként ismert. Először a [[Ming-dinasztia|Ming-kor]]ban gyűjtötték össze és adták ki fennmaradt verseit.<ref>Magyarul három verse olvasható [[Dudás Kálmán]] műfordításában. Lásd KKK 1960. 24-26. o.</ref>


== Megjegyzések ==
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
{{megjegyzések|csoport=m|oszlopok=1}}


== Hivatkozások ==
{{Hivatkozások}}


==Források==
==Források==

*{{VIL |12|764}}
*{{VIL |12|764}}
* {{hely|KKK 1967}} ''Klasszikus kínai költők I-II''. Ford. [[András László]] et al. Vál., szerk. és életrajzi jegyzetekkel ellátta [[Csongor Barnabás]] (IV-VI. rész) és [[Tőkei Ferenc]] (I-III. rész). Az előszót és a jegyzeteket írta Csongor Barnabás. Budapest, [[Európa Könyvkiadó]], 1967.
* {{hely|KKK 1967}} ''Klasszikus kínai költők I-II''. Ford. [[András László]] et al. Vál., szerk. és életrajzi jegyzetekkel ellátta [[Csongor Barnabás]] (IV-VI. rész) és [[Tőkei Ferenc]] (I-III. rész). Az előszót és a jegyzeteket írta Csongor Barnabás. Budapest, [[Európa Könyvkiadó]], 1967.
* {{hely|Tőkei—Miklós 1960}} [[Tőkei Ferenc]] — [[Miklós Pál]]: ''A kínai irodalom rövid története''. Budapest, [[Gondolat Kiadó]], 1960.
* {{hely|Tőkei–Miklós 1960}} [[Tőkei Ferenc]]<small>&nbsp;</small>–<small>&nbsp;</small>[[Miklós Pál]]: ''A kínai irodalom rövid története''. Budapest, [[Gondolat Kiadó]], 1960.
* {{hely|Ma-Huang 1992}} {{kínai|Ma Jigao|Ma Csi-kao}} 马积高 - {{kínai|Huang Jun|Huang Csün}} 黄钧: {{kínai|''Zhongguo gudai wenxueshi''|''Csung-kuo ku-taj ven-hszüe-si''}} 中国古代文学史 [A klasszikus kínai irodalom története] I-III. {{kínai|Hunan Wenyi Chubanshe|Hunan Ven-ji Csu-pan-sö}} 湖南文艺出版社, 1992. ISBN 7-5404-0917-7
* {{hely|Ma-Huang 1992}} {{kínai|Ma Jigao|Ma Csi-kao}} 马积高 - {{kínai|Huang Jun|Huang Csün}} 黄钧: {{kínai|''Zhongguo gudai wenxueshi''|''Csung-kuo ku-taj ven-hszüe-si''}} 中国古代文学史 (A klasszikus kínai irodalom története) I-III. {{kínai|Hunan Wenyi Chubanshe|Hunan Ven-ji Csu-pan-sö}} 湖南文艺出版社, 1992. {{ISBN|7-5404-0917-7}}


== Kapcsolódó szócikkek ==
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Kínai irodalom]]
* [[Kínai irodalom]]
* [[Kínai költészet]]
* [[Kínai költészet]]
* [[A Tang-kor háromszáz verse]]

{{Wikisource|:zh:Author:沈佺期}}


{{Kínai irodalom}}
{{Kínai irodalom}}
{{Portál|Kelet-Ázsia|-|Irodalom|-|középkor|-}}
{{Portál|Kelet-Ázsia|-|Irodalom||középkor|}}

[[Kategória:Kínai irodalom]]
⚫
[[Kategória:Kínai költők, írók]]


⚫
[[Kategória:Középkori kínai költők, írók]]
[[en:Shen Quanqi]]
[[ja:沈セン期]]
[[sh:Shen Quanqi]]
[[vi:Trầm Toàn Kỳ]]
[[zh:沈佺期]]

A lap jelenlegi, 2023. március 31., 21:06-kori változata

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.
 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Sen Csüan-csi
Élete
Születettkb. 650.
Elhunyt729.
Nemzetiségkínai
GyermekeiShen Dongmei
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)költészet
Alkotói éveiTang-kor

Sen Csüan-csi (kínaiul: 沈佺期; pinyin hangsúlyjelekkel: Shěn Quánqí; más néven: Jün-csing 雲卿; 650 körül - 729) kínai költő a Tang-dinasztia idején.

Magas rangú hivatalnok, mandarin volt. Utolsó vizsgáit 675-ben tette le, de hivatalba lépése után nem sokkal korrupció vádja miatt bebörtönözték. Kiszabadulása után cenzori kinevezést kapott, 684-után az új császár az előző uralkodóhoz fűződő kapcsolatai miatt száműzte Kuancsouba (ma Vietnám). 707-ben már ismét Csanganban, a történetírói hivatalban dolgozott. Hivatalnoki pályafutása végén a trónörökös mellett kapott tisztviselői állást. Kifinomult költészetében az udvari költészet korában szokásos témáit formálta versbe, száműzetése alatt készült alkotásait az átélt érzelmek hatották át. Szung Cse-vennel együtt a lü si stílus egyik első jelentős képviselőjeként ismert. Először a Ming-korban gyűjtötték össze és adták ki fennmaradt verseit.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Magyarul három verse olvasható Dudás Kálmán műfordításában. Lásd KKK 1960. 24-26. o.

Források[szerkesztés]

  • Világirodalmi lexikon XII. (Rjab–Sez). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1991. 764. o. ISBN 963-05-5923-4  
  • ↑ KKK 1967: Klasszikus kínai költők I-II. Ford. András László et al. Vál., szerk. és életrajzi jegyzetekkel ellátta Csongor Barnabás (IV-VI. rész) és Tőkei Ferenc (I-III. rész). Az előszót és a jegyzeteket írta Csongor Barnabás. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1967.
  • ↑ Tőkei–Miklós 1960: Tőkei Ferenc – Miklós Pál: A kínai irodalom rövid története. Budapest, Gondolat Kiadó, 1960.
  • ↑ Ma-Huang 1992: Ma Csi-kao 马积高 - Huang Csün 黄钧: Csung-kuo ku-taj ven-hszüe-si 中国古代文学史 (A klasszikus kínai irodalom története) I-III. Hunan Ven-ji Csu-pan-sö 湖南文艺出版社, 1992. ISBN 7-5404-0917-7

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Az angol Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Sen Csüan-csi témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sen_Csüan-csi&oldid=25976978”