„Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-52-2” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 47. hétről törölt cikkajánló |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: Visszaállítva |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Kezdőlapkép|Kolozsvar Fo ter4.jpg|méret=x150px|szöveg=[[Mátyás király emlékmű|Mátyás király emlékműve]] a [[Fő tér (Kolozsvár)|Fő téren]]<br>a [[Szent Mihály-templom (Kolozsvár)|Szent Mihály-templom]] előtt}} |
|||
{{Kezdőlapkép|Cluj la 1930, Vedere Aeriana.jpg|méret=x150px|szöveg=A [[kolozsvár]]i [[Fő tér (Kolozsvár)|Fő tér]] légifelvételen (1930)}} |
|||
A '''[[Fő tér (Kolozsvár)|Fő tér]]''' ({{ny-ro|Piața Unirii}}, azaz ''Egyesülés tér)'' századok óta [[Kolozsvár]] jelképe és központja, a város ''főtere''. Házsoraiban laktak a város legtekintélyesebb polgárai, itt épültek fel a legfontosabb világi és egyházi intézmények székházai. Itt áll [[Bolyai János]] szülőháza is. |
|||
Az eredetileg ''Nagypiac''nak nevezett tér az [[Óvár (Kolozsvár)|Óvár]] kapuja előtt alakult ki. Azután indult fejlődésnek, hogy [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] 1405-ben hozzájárult az új városfalak építéséhez. Az épületeket részben kényszerből cserélték az 1655-ös és az 1697-es tűzvész után, amelyek háromnegyed-, illetve kétharmadrészt elpusztították a várost (de az alapok, pincék, a vastagabb falak és részben a földszinti boltozatok megmaradtak). A városkép megváltozásához hozzájárultak a [[Rákóczi-szabadságharc]] harcai és fosztogatásai. Az ezután felhúzott épületeken minden fontosabb építészeti stílus jegyei megtalálhatók. |
|||
A tér legjelentősebb és egyben egyik legrégibb építménye a [[Szent Mihály-templom (Kolozsvár)|Szent Mihály-templom]], amelynek építésére azután kaptak engedélyt, hogy [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] 700 éve, [[1316]]-ban városi rangot adott Kolozsvárnak. A dísztéren 1902-ben avatták fel a város legnagyobb szülötte, [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] szobrát. A teret utoljára 2010-ben újították fel, ekkor lényegi változásként teljesen lekövezték, a szoborral szemközti oldalon pedig szökőkút-sort és új világítást alakítottak ki. A felújított Mátyás-szobrot hivatalosan 2011. április 2-án adták át.<!-- |
|||
| ⚫ | |||
<!-- |
|||
{{Kép|AlexNatlMusSphinx.jpg|méret=240px|szöveg=A szfinxként ábrázolt III. Thotmesz}} |
{{Kép|AlexNatlMusSphinx.jpg|méret=240px|szöveg=A szfinxként ábrázolt III. Thotmesz}} |
||
'''III. Thotmesz''' (uralkodói nevén ''Menheperré;'' [[I. e. 15. század|i. e. 1483]] körül, ur.: ''kb.'' [[I. e. 15. század|i. e. 1479]] – [[I. e. 15. század|i. e. 1425]]. [[március 17.]], [[Théba]]) az [[Ókori Egyiptom|ókori egyiptomi]] [[Egyiptomi Újbirodalom|Újbirodalmat]] megalapító [[XVIII. dinasztia]] hatodik [[fáraó]]ja. Kisgyermekként került trónra apja, [[II. Thotmesz]] halála után. Mostohaanyja, [[Hatsepszut]] eleinte régensként kormányzott, majd fáraóvá koronáztatta magát, így Thotmesz csak huszonkét évvel később, Hatsepszut halála után kezdhette meg valódi uralkodását. |
'''III. Thotmesz''' (uralkodói nevén ''Menheperré;'' [[I. e. 15. század|i. e. 1483]] körül, ur.: ''kb.'' [[I. e. 15. század|i. e. 1479]] – [[I. e. 15. század|i. e. 1425]]. [[március 17.]], [[Théba]]) az [[Ókori Egyiptom|ókori egyiptomi]] [[Egyiptomi Újbirodalom|Újbirodalmat]] megalapító [[XVIII. dinasztia]] hatodik [[fáraó]]ja. Kisgyermekként került trónra apja, [[II. Thotmesz]] halála után. Mostohaanyja, [[Hatsepszut]] eleinte régensként kormányzott, majd fáraóvá koronáztatta magát, így Thotmesz csak huszonkét évvel később, Hatsepszut halála után kezdhette meg valódi uralkodását. |
||
| 4. sor: | 13. sor: | ||
Az egyik legnagyobb hódító fáraó volt; uralkodása alatt Egyiptom minden addiginál tovább terjeszkedett. Tizenhét hadjárata során Észak-Szíriától a [[núbia]]i negyedik [[katarakta|kataraktáig]] terjesztette ki birodalma határait. Több mint ötven templomot épített és jelentősen bővítette a [[karnaki templom]]együttest is. A [[Királyok völgye|Királyok völgyében]] temették el, fia, [[II. Amenhotep]] követte a trónon. |
Az egyik legnagyobb hódító fáraó volt; uralkodása alatt Egyiptom minden addiginál tovább terjeszkedett. Tizenhét hadjárata során Észak-Szíriától a [[núbia]]i negyedik [[katarakta|kataraktáig]] terjesztette ki birodalma határait. Több mint ötven templomot épített és jelentősen bővítette a [[karnaki templom]]együttest is. A [[Királyok völgye|Királyok völgyében]] temették el, fia, [[II. Amenhotep]] követte a trónon. |
||
Katonai szempontból Hatsepszut békés uralma az erőgyűjtés idejének számított. Thotmesz rögtön azzal kezdte uralkodását, hogy háborúba indult az Egyiptomtól északkeletre szír-palesztin területeken fekvő államok ellen. A 330 kis (város)állam szövetséget hozott létre, melyet az egyre fenyegetőbb ellenség, [[Mitanni]] is támogatott. Thotmesz hadjáratairól részletesen beszámol a [[karnaki templom]]ban az ún. ''Krónikák terme.'' Az első nagy csata [[Megiddó]]nál zajlott. A győztes hadjáratok alatt szerzett hadizsákmány nagy építkezéseket tett lehetővé. Thotmesz is jelentős bővítéseket végzett a [[karnaki templom]]on. Karnakban áll az a templom is, melyet Thotmesz saját maga emlékére, illetve őskultusza tiszteletére emeltetett. A tíz legnagyobb, ma is álló egyiptomi [[obeliszk]] közül négynek az állítása fűződik Thotmesz nevéhez, köztük van a legmagasabb obeliszk és a „[[Kleopátra tűi]]” néven ismert három obeliszk |
Katonai szempontból Hatsepszut békés uralma az erőgyűjtés idejének számított. Thotmesz rögtön azzal kezdte uralkodását, hogy háborúba indult az Egyiptomtól északkeletre szír-palesztin területeken fekvő államok ellen. A 330 kis (város)állam szövetséget hozott létre, melyet az egyre fenyegetőbb ellenség, [[Mitanni]] is támogatott. Thotmesz hadjáratairól részletesen beszámol a [[karnaki templom]]ban az ún. ''Krónikák terme.'' Az első nagy csata [[Megiddó]]nál zajlott. A győztes hadjáratok alatt szerzett hadizsákmány nagy építkezéseket tett lehetővé. Thotmesz is jelentős bővítéseket végzett a [[karnaki templom]]on. Karnakban áll az a templom is, melyet Thotmesz saját maga emlékére, illetve őskultusza tiszteletére emeltetett. A tíz legnagyobb, ma is álló egyiptomi [[obeliszk]] közül négynek az állítása fűződik Thotmesz nevéhez, köztük van a legmagasabb obeliszk és a „[[Kleopátra tűi]]” néven ismert három obeliszk |
||
--> |
|||
| ⚫ | |||
A lap 2020. december 24., 12:31-kori változata
A Fő tér (románul: Piața Unirii, azaz Egyesülés tér) századok óta Kolozsvár jelképe és központja, a város főtere. Házsoraiban laktak a város legtekintélyesebb polgárai, itt épültek fel a legfontosabb világi és egyházi intézmények székházai. Itt áll Bolyai János szülőháza is.
Az eredetileg Nagypiacnak nevezett tér az Óvár kapuja előtt alakult ki. Azután indult fejlődésnek, hogy Zsigmond király 1405-ben hozzájárult az új városfalak építéséhez. Az épületeket részben kényszerből cserélték az 1655-ös és az 1697-es tűzvész után, amelyek háromnegyed-, illetve kétharmadrészt elpusztították a várost (de az alapok, pincék, a vastagabb falak és részben a földszinti boltozatok megmaradtak). A városkép megváltozásához hozzájárultak a Rákóczi-szabadságharc harcai és fosztogatásai. Az ezután felhúzott épületeken minden fontosabb építészeti stílus jegyei megtalálhatók.
A tér legjelentősebb és egyben egyik legrégibb építménye a Szent Mihály-templom, amelynek építésére azután kaptak engedélyt, hogy Károly Róbert 700 éve, 1316-ban városi rangot adott Kolozsvárnak. A dísztéren 1902-ben avatták fel a város legnagyobb szülötte, Mátyás király szobrát. A teret utoljára 2010-ben újították fel, ekkor lényegi változásként teljesen lekövezték, a szoborral szemközti oldalon pedig szökőkút-sort és új világítást alakítottak ki. A felújított Mátyás-szobrot hivatalosan 2011. április 2-án adták át.