„Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a nagykötőjel. mondom nagy. |
Esztergom -> Carl Friedrich Gauss |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép:Carl Friedrich Gauss.jpg|left|170px|Gauss]] |
|||
[[Image:Esztergom.vára.JPG|thumb|160px|left| [[Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma|Az esztergomi vár]]]] |
|||
'''Carl Friedrich Gauss (Gauß)''' ([[1777]]. [[április 30]]. – [[1855]]. [[február 23]].) [[Németország|német]] [[matematikus]] és [[természettudomány|természettudós]]. |
|||
Kíváló tehetségű tudós volt, aki a tudományok számos területének fejlődéséhez járult hozzá, így a [[számelmélet]]hez, az [[matematikai analízis|analízishez]], a [[differenciálgeometria|differenciálgeometriához]], a [[geodézia|geodéziához]], a [[mágnesség|mágnesesség]]hez, az [[asztronómia|asztronómiához]] és az [[optika|optikához]]. A gyakran „matematika fejedelmé”-nek is nevezett Gaussnak olyan komoly hatása volt a matematika és a tudomány több területén, hogy [[Leonhard Euler|Euler]], [[Newton]] és [[Arkhimédesz]] mellett minden idők egyik legnagyobb matematikusaként tartják számon. |
|||
'''Esztergom''' fejlett iparú iskolaváros [[Komárom-Esztergom megye|Komárom-Esztergom megyében]], az [[Esztergomi kistérség]]ben. Kikötőváros a [[Duna]] folyam partján. Kedvelt idegenforgalmi célpont. |
|||
Gauss csodagyerek volt, akinek kisgyermekkori meghökkentő koraérettségéről anekdoták keringenek, s még csak tinédzser volt, mikor első áttörő matematikai felfedezéseit elérte. 24 évesen fejezte be fő művét, a [[Disquisitiones Arithmeticae]]-t, amely döntő szerepet játszott a [[számelmélet]] tudományágként való megszilárdulásában, és ezt a területet a mai napig formálja. ''([[Carl Friedrich Gauss|Tovább a szócikkhez…]])'' |
|||
Az [[Árpád-kor]]ban [[Magyarország]] fővárosa, [[1950]]-ig [[Esztergom vármegye]] székhelye. Az [[esztergomi érsek]] székvárosaként a [[római katolikus egyház]] [[magyarország]]i központja. A városban alakult meg 1881-ben a [[Magyar Vöröskereszt]]. [[1895]]-ben a városhoz csatolták [[Szentgyörgymező]], [[Szenttamás (Esztergom)|Szenttamás]] és [[Víziváros (Esztergom)|Víziváros]] településeket, majd [[1985]]-ben [[Pilisszentlélek]] községet is. A magyar repülés egyik bölcsője: az [[esztergomi repülőtér|itteni repülőtéren]] alapította meg csaknem nyolcvan éve kisrepülőgépgyárát [[idősebb Rubik Ernő]] repülőmérnök. A rendszerváltás után megalakult [[A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága|Alkotmánybíróság]] hivatalos székhelye. |
|||
A város területe már a prehisztorikus időkben lakott hely volt, a római időkben Salvio Mansio néven település állt itt. A rómaiak Solva néven castrumot építettek itt, a limes része volt. A [[960]]-as években [[Géza fejedelem]] új, állandó székhelyének Esztergomot választotta. Itt született Vajk, azaz [[I. István|Szent István]] király, akit itt is kereszteltek meg. István uralkodása óta [[esztergomi érsek|érseki]] székhely. |
|||
A [[15. század]]ban vallási és kulturális központ. Gyakran fordultak meg királyi vendégek és Európa-szerte ismert tudósok, művészek a városban. [[1543]]-ban elfoglalta a török, az Oszmán Birodalom végvára lett. [[1683]]-ig - végleges felszabadításáig - többször gazdát cserélt, az egymást követő ostromok során majdnem az egész város elpusztult, elnéptelenedett. ''([[Esztergom|Tovább a szócikkhez…]])'' |
|||
''A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek:'' [[Esztergom]] – [[Prága]] – [[Miskolc tömegközlekedése]] – [[A hobbit]] – [[nándorfehérvári diadal]] – '''[[Wikipédia:Kiemelt szócikkek|További kiemelt szócikkek…]]''' |
''A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek:'' [[Esztergom]] – [[Prága]] – [[Miskolc tömegközlekedése]] – [[A hobbit]] – [[nándorfehérvári diadal]] – '''[[Wikipédia:Kiemelt szócikkek|További kiemelt szócikkek…]]''' |
||
A lap 2006. szeptember 17., 22:51-kori változata
Carl Friedrich Gauss (Gauß) (1777. április 30. – 1855. február 23.) német matematikus és természettudós.
Kíváló tehetségű tudós volt, aki a tudományok számos területének fejlődéséhez járult hozzá, így a számelmélethez, az analízishez, a differenciálgeometriához, a geodéziához, a mágnesességhez, az asztronómiához és az optikához. A gyakran „matematika fejedelmé”-nek is nevezett Gaussnak olyan komoly hatása volt a matematika és a tudomány több területén, hogy Euler, Newton és Arkhimédesz mellett minden idők egyik legnagyobb matematikusaként tartják számon.
Gauss csodagyerek volt, akinek kisgyermekkori meghökkentő koraérettségéről anekdoták keringenek, s még csak tinédzser volt, mikor első áttörő matematikai felfedezéseit elérte. 24 évesen fejezte be fő művét, a Disquisitiones Arithmeticae-t, amely döntő szerepet játszott a számelmélet tudományágként való megszilárdulásában, és ezt a területet a mai napig formálja. (Tovább a szócikkhez…)
A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek: Esztergom – Prága – Miskolc tömegközlekedése – A hobbit – nándorfehérvári diadal – További kiemelt szócikkek…