„Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
még kisebb kép |
Petőfi -> neandervölgyi ember |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
<noinclude>{{Félig védett}}</noinclude><div style="text-align:left"> |
<noinclude>{{Félig védett}}</noinclude><div style="text-align:left"> |
||
[[Kép: Neanderthal child.jpg|thumb|left|Egy neandervölgyi gyermek feltételezett arca.]] |
|||
[[Kép:Petofi Sandor.jpg|140px|left|thumb|Petőfi Sándor ([[dagerrotípia|ősfénykép]], [[1844]])]] |
|||
A '''[[neandervölgyi ember]]''' (''Homo neanderthalensis'') az igazi emberfélék (''Hominina'') egy kihalt [[faj]]a. Mintegy 200-250 000 éve jelent meg és kb. 28 000 évvel ezelőtt halt ki. [[Európa]] és a [[Közel-Kelet]] egyes területein élt, az utolsó időkben a mai [[ember]]rel (''Homo sapiens'') egy időben és helyen. |
|||
'''[[Petőfi Sándor]]''', magyar költő, forradalmár, [[nemzet]]i [[hős]]. [[1823]]. [[január 1]]-jén született [[Kiskőrös]]ön, mint ''Petrovics Alexander''. A tanulást 18 éves korában abbahagyva színész lett, közben verseket kezdett írni. [[1844]]-től [[Pest]]en élt. Amikor [[1846]]-tól baráti körével [[irodalom|irodalmi]] társaságot próbált szervezni, már országos hírű költő volt. Kevés olyan költő van a [[világirodalom]]ban, akinél az élet és költészet olyan tökéletes egységet alkotott, mint Petőfinél. A „márciusi ifjak” egyik vezetőjeként részt vett az [[1848]]. [[március 15]]-i forradalomban, amelynek a jelképévé vált. A 26 éves költő ezután a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] küzdelmeiben is részt vett. A [[történettudomány|történészek]] mai álláspontja szerint [[1849]]. [[július 31]]-én esett el a [[segesvár]]i csatában. |
|||
A neandervölgyi emberek a [[németország]]i [[Düsseldorf]] melletti [[Düssel]] folyócska egyik völgyéről kapták nevüket, amely [[német nyelv|németül]] ''Neanderthal'', újabb helyesírással: ''Neandertal''. Csontjaikat azonban nem itt találták meg először, hanem [[Belgium]]ban ([[1829]]) és [[Gibraltár]]on ([[1848]]). A névadó, neandervölgyi leleteket [[1856]]-ban fedezték fel egy kőbányában, ahonnan egy tanítóhoz és amatőr természetbúvárhoz, Johann Karl Fuhlrott-hoz kerültek. Fuhlrott gyanította a maradványok emberi jellegét és elküldte őket a bonni egyetem anatómusához és antropológusához, Hermann Schaaffhausen-hez, aki „primitív emberfajtaként” írta le azokat. A ''Homo neanderthalensis'' fajnevet [[1864]]-ben adta neki William King angol természettudós. Sok más, ma már nem érvényes név mellett (mint pl. ''Homo primigenius'', ''Homo antiquus'', ''Homo incipiens'', ''Homo europaeus'' és ''Homo mousteriensis''), mivel a rákövetkező évtizedek hasonló leleteire volt szükség ahhoz, hogy belássák: ugyanarról a fajról van szó. |
|||
Petőfi addig ismeretlen témákat honosított meg a magyar [[költészet]]ben: nála jelenik meg először a családi [[líra]], szerelmi [[Költészet|költeményeiben]] a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar [[Alföld]] méltó rajza. Ő ír először verseiben a „világszabadságról”. Petőfivel teljesen új hang szólal meg a [[magyar irodalom]]ban. Közérthetően, egyszerűen szól mindenkihez, a nép [[nyelv]]ét beemeli az irodalomba. A versek külső formája helyett a gondolatot állítja középpontba. |
|||
Számos költeménye minden [[magyarok|magyar]] előtt közismert. Külföldön is ő a legismertebb magyar költő, a ''Szeptember végén'' című versét például a világ szinte összes [[irodalmi nyelv]]ére lefordították. ''János vitéz'' című elbeszélő költeményéből daljáték, bábelőadás, [[rajzfilm]] is készült. Emlékét [[Magyarország]]on és a [[Kárpát-medence]] magyarlakta helységeiben több [[múzeum]] és emlékház, valamint számtalan utcanév, szobor és emléktábla őrzi. |
|||
<div align="right">'''[[Petőfi Sándor|Tovább a szócikkhez]]'''</div> |
<div align="right">'''[[Petőfi Sándor|Tovább a szócikkhez]]'''</div> |
||
| 13. sor: | 11. sor: | ||
<hr /> |
<hr /> |
||
''A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek:'' [[Goldberg-variációk]] - [[szérumfutás]] - [[Csillagászati színképelemzés]] - [[Vízimajom-elmélet]] - |
''A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek:'' [[Petőfi Sándor]] - [[Goldberg-variációk]] - [[szérumfutás]] - [[Csillagászati színképelemzés]] - [[Vízimajom-elmélet]] - '''[[Wikipédia:Kiemelt szócikkek|További kiemelt szócikkek…]]''' |
||
<!-- A kiemelt szócikkek listája a [[Wikipédia:Kiemelt szócikkek]] lapon található. A kezdőlapra helyezendő összefoglalókat a [[Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre]] lapra írhatod. --> |
<!-- A kiemelt szócikkek listája a [[Wikipédia:Kiemelt szócikkek]] lapon található. A kezdőlapra helyezendő összefoglalókat a [[Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre]] lapra írhatod. --> |
||
A lap 2006. július 23., 21:44-kori változata
A neandervölgyi ember (Homo neanderthalensis) az igazi emberfélék (Hominina) egy kihalt faja. Mintegy 200-250 000 éve jelent meg és kb. 28 000 évvel ezelőtt halt ki. Európa és a Közel-Kelet egyes területein élt, az utolsó időkben a mai emberrel (Homo sapiens) egy időben és helyen.
A neandervölgyi emberek a németországi Düsseldorf melletti Düssel folyócska egyik völgyéről kapták nevüket, amely németül Neanderthal, újabb helyesírással: Neandertal. Csontjaikat azonban nem itt találták meg először, hanem Belgiumban (1829) és Gibraltáron (1848). A névadó, neandervölgyi leleteket 1856-ban fedezték fel egy kőbányában, ahonnan egy tanítóhoz és amatőr természetbúvárhoz, Johann Karl Fuhlrott-hoz kerültek. Fuhlrott gyanította a maradványok emberi jellegét és elküldte őket a bonni egyetem anatómusához és antropológusához, Hermann Schaaffhausen-hez, aki „primitív emberfajtaként” írta le azokat. A Homo neanderthalensis fajnevet 1864-ben adta neki William King angol természettudós. Sok más, ma már nem érvényes név mellett (mint pl. Homo primigenius, Homo antiquus, Homo incipiens, Homo europaeus és Homo mousteriensis), mivel a rákövetkező évtizedek hasonló leleteire volt szükség ahhoz, hogy belássák: ugyanarról a fajról van szó.
A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek: Petőfi Sándor - Goldberg-variációk - szérumfutás - Csillagászati színképelemzés - Vízimajom-elmélet - További kiemelt szócikkek…