„Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
34 ponttal kikerült |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
<div style="text-align:left"> |
<div style="text-align:left"> |
||
[[Kép: |
[[Kép:Sun_SOHO_image.jpg|left|thumb|200px|A Nap]] |
||
A '''Nap''' a [[Naprendszer]] központi [[csillag]]a. Körülötte kering a [[Föld]], valamint a Naprendszerhez tartozó [[bolygó]]k, [[kisbolygó]]k, [[üstökös]]ök. A Nap tartalmazza a Naprendszer anyagának 99%-át, átmérőja 109 földátmérő. 73,5%-ban [[hidrogén]]ből áll, amely a központjában zajló [[magfúzió]] során [[hélium]]má alakul. Az ennek során felszabaduló, majd a [[világűr]]be szétsugárzott [[energia]] nélkülözhetetlen a legtöbb földi [[élőlény]] számára: [[fény]]e a [[növény]]ek [[fotoszintézis]]ét, hője pedig az elviselhető [[hőmérséklet]]et biztosítja. Éltető ereje miatt a Nap kiemelkedő [[kultúra|kulturális]] és [[vallás]]i jelentőséggel is bír. |
|||
'''Bartók Béla''' ([[Nagyszentmiklós]], [[1881]]. [[március 25]]. – [[New York]], [[1945]]. [[szeptember 26]].) [[zeneszerző]], [[zongora]]művész, [[népzene]]kutató, a [[magyarok|magyar]] és [[Kárpát-medence]]i népzene nagy gyűjtője, a [[Zeneakadémia]] tanára. |
|||
A Nap egy G2V színképtípusú csillag, a mintegy 10 milliárd évig tartó [[Hertzsprung-Russell diagram|fősorozatbeli]] fejlődésének a felénél tart. A fűtőanyagát jelentő hidrogén elhasználása után, 5 milliárd év múlva [[vörös óriás]]sá duzzad, majd a külső rétegeiből [[planetáris köd]] képződik, magja pedig magába roskadva [[fehér törpe|fehér törpévé]] alakul. |
|||
Bartók kezdetben a [[klasszicizmus|klasszicista]] és a [[romantika|romantikus]] zene jellegzetességeit sajátította el, ami nem véletlen, hisz környezetében a [[zene]] ezen irányaival találkozhatott. Ebben az időben ismerkedett meg [[Richard Strauss]] merészen új zenéjével, ami nagy hatással volt pályafutásának korai szakaszára. Később – az [[1896]]-os millenniumi ünnepségek és a fellángoló magyar [[nacionalizmus]] hatására – zenéjét hazafiasságának kifejezésére használta. [[1904]]-es vidéki nyaralása során találkozott a magyar [[paraszt|parasztzenével]]. Ettől kezdve egyre több időt szentelt a [[népzene]]i gyűjtéseknek, a [[néprajz|folklórkutatás]]nak. Ennek következtében ez a népzenei nyelv teljesen beépült műveibe, és nem csak azokba, amelyekben kifejezetten a népzene van előtérbe helyezve (pl. népdalfeldolgozások). |
|||
Mivel anyagát képlékeny [[plazma]] alkotja, a különböző [[szélességi kör]]ön levő területei eltérő sebességgel forognak; az egyenlítői területek 25, míg a sarkvidékek csak 35 [[nap (időtartam)|naponként]] fordulnak körbe. Az eltérés miatt erős [[mágnesesség|mágneses zavarok]] lépnek fel, amelyek [[napkitörés]]ek és – különösen a mágneses pólusok 11 évente bekövetkező felcserélődésének idején megszaporodó – [[napfolt]]ok kialakulásához vezetnek |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
</div> |
</div> |
||
| 11. sor: | 13. sor: | ||
<hr /> |
<hr /> |
||
''Legutóbbi kiemelt szócikkek:'' [[ |
''Legutóbbi kiemelt szócikkek:'' [[Bartók Béla]] - [[Peking]] - [[Apollo-program]] - '''[[Wikipédia:Kiemelt szócikkek|További kiemelt szócikkek…]]''' |
||
<!-- A kiemelt szócikkek listája a [[Wikipédia:Kiemelt szócikkek]] lapon található. A kezdőlapra helyezendő összefoglalókat a [[Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre]] lapra írhatod. --> |
<!-- A kiemelt szócikkek listája a [[Wikipédia:Kiemelt szócikkek]] lapon található. A kezdőlapra helyezendő összefoglalókat a [[Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre]] lapra írhatod. --> |
||
A lap 2006. május 8., 09:26-kori változata
A Nap a Naprendszer központi csillaga. Körülötte kering a Föld, valamint a Naprendszerhez tartozó bolygók, kisbolygók, üstökösök. A Nap tartalmazza a Naprendszer anyagának 99%-át, átmérőja 109 földátmérő. 73,5%-ban hidrogénből áll, amely a központjában zajló magfúzió során héliummá alakul. Az ennek során felszabaduló, majd a világűrbe szétsugárzott energia nélkülözhetetlen a legtöbb földi élőlény számára: fénye a növények fotoszintézisét, hője pedig az elviselhető hőmérsékletet biztosítja. Éltető ereje miatt a Nap kiemelkedő kulturális és vallási jelentőséggel is bír.
A Nap egy G2V színképtípusú csillag, a mintegy 10 milliárd évig tartó fősorozatbeli fejlődésének a felénél tart. A fűtőanyagát jelentő hidrogén elhasználása után, 5 milliárd év múlva vörös óriássá duzzad, majd a külső rétegeiből planetáris köd képződik, magja pedig magába roskadva fehér törpévé alakul.
Mivel anyagát képlékeny plazma alkotja, a különböző szélességi körön levő területei eltérő sebességgel forognak; az egyenlítői területek 25, míg a sarkvidékek csak 35 naponként fordulnak körbe. Az eltérés miatt erős mágneses zavarok lépnek fel, amelyek napkitörések és – különösen a mágneses pólusok 11 évente bekövetkező felcserélődésének idején megszaporodó – napfoltok kialakulásához vezetnek
Legutóbbi kiemelt szócikkek: Bartók Béla - Peking - Apollo-program - További kiemelt szócikkek…