(Go: >> BACK << -|- >> HOME <<)

Ugrás a tartalomhoz

„Szendy Árpád” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Nemzetközi katalógusok sablon hozzáadása AWB
58. sor: 58. sor:
* [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00323/09806.htm Tóth Aladár emlékezése a Nyugatban Szendyre]
* [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00323/09806.htm Tóth Aladár emlékezése a Nyugatban Szendyre]


{{nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Zene}}
{{Portál|Zene}}
[[Kategória:Magyar zeneszerzők]]
[[Kategória:Magyar zeneszerzők]]

A lap 2014. november 15., 18:01-kori változata

Szendy Árpád
Életrajzi adatok
Születési névGolnhofer Árpád
Született1863. augusztus 11.
Szarvas
Elhunyt1922. szeptember 10. (59 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Iskolái
Pályafutás
Műfajokopera
Hangszerzongora
Tevékenységzongoratanár, zeneszerző
A Wikimédia Commons tartalmaz Szendy Árpád témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szendy Árpád (eredeti neve Golnhofer; Szarvas, 1863. augusztus 11.Budapest, 1922. szeptember 10.) zongoraművész és -tanár, zeneszerző.

Élete

Édesapja gimnáziumi tanár volt.

Szendy a budapesti Nemzeti Zenedében Zapf Antal, a Zeneakadémián Gobbi Henrik (zongora) és Koessler János (zeneszerzés) tanítványa volt. 188384-ben Liszt Ferenc is oktatta. 1888-tól maga is tanított az akadémián, 1890-ben tanárrá nevezték ki, s egészen haláláig volt az intézmény egyik vezető zongorapedagógusa, 1911-től a művészképzőt irányította.

Tanárként, zeneszerzőként egyaránt ókonzervatív nézeteket vallott. A Tanácsköztársaság bukása után jeleskedett a zenei direktóriumban részt vállaltak távoltartásában az oktatástól, igyekezett minden reformot megakadályozni a zongorapedagógiában, pl. a (csak) hozzá képest modernnek számító Dohnányi Ernő javaslatainak bevezetését.

1920-ban a Magyar Országos Zeneművészeti Tanács ügyvezető alelnökévé és a Nemzeti Zenede elnök-igazgatójává nevezték ki, de betegsége miatt a következő évben lemondott.

Életében pedagógusként, komponistaként nagy tisztelet övezte, ami mára teljesen elveszett. Zeneszerzői stílusa a wágnerizmus, az álnépiesség és a vallásos giccs ötvözete.

Neves tanítványai

Művei

  • Mária. (Opera három felvonásban Szabados Bélával, ősbemutató Operaház, 1905. febr. 28., hat hét alatt ötször adták elő, soha többé nem játszották)
  • g-moll vonósnégyes (1905 körül)
  • Négy dal, op. 15
  • Pièces antiques, op. 16 (hegedű–vonószenekar, ill. hegedű–zongora változatban)
  • Magyar poémák zenekarra
  • Helikoni szvit (1921,; a Kisfaludy Társaság Greguss-díja, 1923)

zongoradarabok, dalok, didaktikai művek

Források

  • Brockhaus–Riemann zenei lexikon. Szerk. Boronkay Antal. 3. köt. Budapest, 1985. Zeneműkiadó. ISBN 9633305722
  • Révai nagy lexikona. 17. köt. Budapest, 1925. Révai Testvérek
  • Szabolcsi BenceTóth Aladár: Zenei lexikon. 2., átd. kiad. 3. köt. Budapest, 1965. Zeneműkiadó
  • Vázsonyi Bálint: Dohnányi Ernő. Budapest, 1971. Zeneműkiadó

Külső hivatkozások

  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap