(Go: >> BACK << -|- >> HOME <<)
Ugrás a tartalomhoz

„Szarvas (település)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a www.nepszamlalas.hu → www.nepszamlalas2001.hu, ld. WP:BÜ
 
(20 közbenső módosítás, amit 16 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
10. sor: 10. sor:
| járás = Szarvasi
| járás = Szarvasi
| rang = [[város]]
| rang = [[város]]
| polgármester = [[Babák Mihály]] ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]])<ref name=”19önkvál”></ref>
| polgármester = [[Babák Mihály]] ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]])<ref name="19önkvál" />
| irányítószám = 5540
| irányítószám = 5540
| körzethívószám = 66
| körzethívószám = 66
26. sor: 26. sor:
[[Fájl:Szarvas Harruckern.JPG|thumb|200 px|A várost újratelepítő [[Harruckern János György]] szobra]]
[[Fájl:Szarvas Harruckern.JPG|thumb|200 px|A várost újratelepítő [[Harruckern János György]] szobra]]


'''Szarvas''' ([[Szlovák nyelv|szlovákul]] ''Sarvaš'') város [[Békés megye|Békés megyében]], a [[Szarvasi járás]] központja.
'''Szarvas''' ([[Szlovák nyelv|szlovákul]] ''Sarvaš''<!-- JELENTŐS A SZLOVÁK ETNIKUM, NE TÖRÖLD A SZLOVÁK NEVÉT!! -->) város [[Békés vármegye|Békés vármegyében]], a [[Szarvasi járás]] központja.


== Fekvése ==
== Fekvése ==
41. sor: 41. sor:


== Története ==
== Története ==
A környék már az [[őskor]] óta lakott. A [[népvándorláskor|népvándorlás]] korából fontos [[Avarok|avar]] leletek maradtak fenn.
A környék már az [[őskor]] óta lakott. A [[népvándorláskor|népvándorlás]] korából fontos [[Avarok|avar]] leletek maradtak fenn.


=== Kezdetek ===
=== Kezdetek ===
Először [[Anonymus]] említi, '''Szarvashalom''' néven.
Először [[Anonymus]] említi, '''Szarvashalom''' néven.
A [[tatárjárás]] előtt a [[Székesfehérvár|(Székes)Fehérvár]]ról, illetőleg [[Csepel-sziget]]ről, [[Csongrád (település)|Csongrád]], [[Szentes_város-_és_határrészei#Alsórét,_Felsőrét|Bődi-rév]], [[Szentes]] és [[Mezőtúr|Mező-Túr]] irányába, a [[Bihar_(település)#Történelem|Biharra]] vezető nagy országút e Szarvashalomnál ment át a Körösön, s azért a névtelen író a Bihar ostromára induló magyarokat is a »Mons Cervinus«, Szarvashalom mellett úsztatja át a [[Körösök|Körös]]<nowiki/>ön.<ref name="Sz">{{Cite web |title=Békésvármegye története. II. kötet (1896) {{!}} Arcanum Digitális Tudománytár |url=https://adt.arcanum.com/hu/view/CsaladHely_MonografiaMegye_Bekesvmtortenete_2/?pg=367&layout=s&query=szarvas |work=adt.arcanum.com |accessdate=2021-08-04}}</ref>
A [[tatárjárás]] előtt a [[Székesfehérvár|(Székes)Fehérvár]]ról, illetőleg [[Csepel-sziget]]ről, [[Csongrád (település)|Csongrád]], [[Szentes város- és határrészei#Alsórét, Felsőrét|Bődi-rév]], [[Szentes]] és [[Mezőtúr|Mező-Túr]] irányába, a [[Bihar (település)#Történelem|Biharra]] vezető nagy országút e Szarvashalomnál ment át a Körösön, s azért a névtelen író a Bihar ostromára induló magyarokat is a »Mons Cervinus«, Szarvashalom mellett úsztatja át a [[Körösök|Körös]]ön.<ref name="Sz">{{Cite web |title=Békésvármegye története. II. kötet (1896) {{!}} Arcanum Digitális Tudománytár |url=https://adt.arcanum.com/hu/view/CsaladHely_MonografiaMegye_Bekesvmtortenete_2/?pg=367&layout=s&query=szarvas |work=adt.arcanum.com |accessdate=2021-08-04}}</ref>
: A névtelen író feltűnő magasságánál fogva a halmot Monsnak, azaz hegynek nevezi.
: A névtelen író feltűnő magasságánál fogva a halmot Monsnak, azaz hegynek nevezi.
: Időnként, pl. az 1290-ben előforduló Szarvashalom alatt nem ezt a települést, hanem a Szolnoktól északnyugatra, [[Újszász]] mellett esőt kell érteni.<ref name="Sz"/>
: Időnként, pl. az 1290-ben előforduló Szarvashalom alatt nem ezt a települést, hanem a Szolnoktól északnyugatra, [[Újszász]] mellett esőt kell érteni.<ref name="Sz"/>
Jóval később e szarvas-halom mellett egy kis község keletkezett.<ref name="Sz"/> Nem lehet pontosan megállapítani a régi Szarvas keletkezésének idejét, azonban bizonyos körülmények valószínűsítik a [[13. század]] utolsó évtizedeit, amikor már állandósulni kezdett a település.
Jóval később e szarvas-halom mellett egy kis község keletkezett.<ref name="Sz"/> Nem lehet pontosan megállapítani a régi Szarvas keletkezésének idejét, azonban bizonyos körülmények valószínűsítik a [[13. század]] utolsó évtizedeit, amikor már állandósulni kezdett a település.


A hajdani [[Árpád-kor]]i falu létét feljegyzés tanúsítja, amikor [[IV. László magyar király|IV. (Kun) László]] két alkalommal is felüttette a királyi sátorát a szarvasi halmon: [[1284]]. októberében és decemberben.<ref name="H">{{Cite web |title=Békés vármegye hajdana. I. Történelmi rész (Pest, 1870) {{!}} Arcanum Digitális Tudománytár |url=https://adt.arcanum.com/hu/view/CsaladHely_MonografiaMegye_BekesVarmegyeHajdana_1/?query=szarvas&pg=281&layout=s |work=adt.arcanum.com |accessdate=2021-08-04}}</ref> E halmon kelt azon két oklevele, melyeket a [[Fejér György (teológus)|Fejér]] [[Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis|codex diplom.]] V. 3. 254 és IX. 2. 270. közöl.<ref name="H"/> Ezen időszakból fennmaradt írásos dokumentumok azonban alig tartalmaznak a település történetére vonatkozó egyéb adatot, mint az [[Csolt nemzetség#Ábrámfy_család|Ábránfy-]], [[Maróthy család|Maróthy-]], Szilágyi-, Veér- és más családok birtokviszályaira vonatkozókat.
A hajdani [[Árpád-kor]]i falu létét feljegyzés tanúsítja, amikor [[IV. László magyar király|IV. (Kun) László]] két alkalommal is felüttette királyi sátorát a szarvasi halmon: [[1284]] októberében és decemberben.<ref name="H">{{Cite web |title=Békés vármegye hajdana. I. Történelmi rész (Pest, 1870) {{!}} Arcanum Digitális Tudománytár |url=https://adt.arcanum.com/hu/view/CsaladHely_MonografiaMegye_BekesVarmegyeHajdana_1/?query=szarvas&pg=281&layout=s |work=adt.arcanum.com |accessdate=2021-08-04}}</ref> E halmon kelt azon két oklevele, melyeket a [[Fejér György (teológus)|Fejér]] [[Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis|codex diplom.]] V. 3. 254 és IX. 2. 270. közöl.<ref name="H"/> Ezen időszakból fennmaradt írásos dokumentumok azonban alig tartalmaznak a település történetére vonatkozó egyéb adatot, mint az [[Csolt nemzetség#Ábrámfy család|Ábránfy-]], [[Maróthy család|Maróthy-]], Szilágyi-, Veér- és más családok birtokviszályaira vonatkozókat.


1461-ben az [[Csolt nemzetség#Ábrámfy_család|Ábránfyak]] tulajdonolták, amikor már Szarvasnak írják, de 1469-ben újra Szarvashalomnak.<ref name="Sz"/> Magának a községnek nagyon csekély határa volt, s így nem valami sokat ért, de jövedelmezővé tette a [[Rév (építmény)|rév]]e a Körösön, mely már 1469-ben létezett.<ref name="Sz"/> Ugyancsak ez évben a kis község négy (föld)birtokos között oszlott meg, s így aztán nem volt nehéz a 15. század egyik pénzes emberének, muronyi Veér Andrásnak 1471-ben az egészet megszereznie, legalábbis [[zálogjog]]on.<ref name="Sz"/>
1461-ben az [[Csolt nemzetség#Ábrámfy család|Ábránfyak]] tulajdonolták, amikor már Szarvasnak írják, de 1469-ben újra Szarvashalomnak.<ref name="Sz"/> Magának a községnek nagyon csekély határa volt, s így nem valami sokat ért, de jövedelmezővé tette [[Rév (építmény)|rév]]e a Körösön, mely már 1469-ben létezett.<ref name="Sz"/> Ugyancsak ez évben a kis község négy (föld)birtokos között oszlott meg, így aztán nem volt nehéz a 15. század egyik pénzes emberének, muronyi Veér Andrásnak 1471-ben az egészet megszereznie, legalábbis [[zálogjog]]on.<ref name="Sz"/>


=== Török kor ===
=== Török kor ===
Az 1552-64. évi összeírások szerint Szarvasnak egynegyed része volt a Veér családé, a többi háromnegyed részen az Abránffy-örökösök osztoztak meg, s mivel a Veérek itt levő birtoka szintén két részre oszlott, volt eset rá, hogy Szarvas nyolc földesúr közt oszlott meg.<ref name="Sz"/>
Az 1552-64. évi összeírások szerint Szarvasnak egynegyed része volt a Veér családé, a többi háromnegyed részen az Abránffy-örökösök osztoztak, s mivel a Veérek itt levő birtoka szintén két részre oszlott, volt eset rá, hogy Szarvas nyolc földesúr közt oszlott meg.<ref name="Sz"/>


Szarvas lakosai
Szarvas lakosai
63. sor: 63. sor:
* 1560-ban 12;
* 1560-ban 12;
* 1562-ben 19;
* 1562-ben 19;
* 1564-ben 16 kapu után fizettek adót. <ref name="Sz"/>
* 1564-ben 16 kapu után fizettek adót.<ref name="Sz"/>


1562-ben 13 itt lakó [[jobbágy]]nak (férfi) volt vetése.<ref name="Sz"/> Következő évben is csak 13 jobbágycsaládot írtak itt össze. A lakosok Demjén, Dóczi, Fekete, Fodor, Boldizsár, Nagy, Tót és Busi családneveket viseltek. 1557-ben a község mindössze 12 házból állt.<ref name="Sz"/>
1562-ben 13 itt lakó [[jobbágy]]nak (férfi) volt vetése.<ref name="Sz"/> A következő évben is csak 13 jobbágycsaládot írtak itt össze. A lakosok Demjén, Dóczi, Fekete, Fodor, Boldizsár, Nagy, Tót és Busi családneveket viseltek. 1557-ben a község mindössze 12 házból állt.<ref name="Sz"/>


Nem tudjuk pontosan, mikor került török kézre, valószínűleg Gyula eleste ([[1566]]) után. A [[török hódoltság]] idején Cserkesz Omer, későbbi gyulai [[szandzsákbég]] mivel a [[Gyula (Magyarország)|Gyula]] és [[Szolnok]] közötti út védelmére nagyon alkalmas pontnak találta a szarvasi nagy halmot, 1589 előtt hatalmas [[palánkvár]]at építtetett belőle. A halom a négy föld-bástyának megépítésére éppen elégséges földet adott, a Körös pedig a bástya mellett levő várárokba bőségesen ontotta a vizet.<ref name="Sz"/>
Nem tudjuk pontosan, mikor került török kézre, valószínűleg Gyula eleste ([[1566]]) után. A [[török hódoltság]] idején Cserkesz Omer, későbbi gyulai [[szandzsákbég]], mivel a [[Gyula (Magyarország)|Gyula]] és [[Szolnok]] közötti út védelmére nagyon alkalmas pontnak találta a szarvasi nagy halmot, 1589 előtt hatalmas [[palánkvár]]at építtetett belőle. A halom négy földbástya megépítésére éppen elégséges földet adott, a Körös pedig a bástya mellett levő várárokba bőségesen ontotta a vizet.<ref name="Sz"/>


1595-ben a keresztények elfoglalták és szétrombolták, 1646 után a törökök újra felépítették, s védelme alatt a Körösön egy hidat is készítettek. 1685 vagy '86-ban a keresztények újra elfoglalták,<ref name="Sz"/> de a vár és a település elpusztult, a környék teljesen kihalt.
1595-ben a keresztények elfoglalták és szétrombolták, 1646 után a törökök újra felépítették, s védelme alatt a Körösön egy hidat is készítettek. 1685 vagy '86-ban a keresztények újra elfoglalták,<ref name="Sz"/> de a vár és a település elpusztult, a környék teljesen kihalt.


=== 18. század ===
=== 18. század ===
1710-ben Rákóczi hadvezére, [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]], újra fel akarta építtetni a várat, de ez már nem valósult meg.<ref name="Sz"/>
1710-ben Rákóczi hadvezére, [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]], újra fel akarta építtetni a várat, ám ez már nem valósult meg.<ref name="Sz"/>


A település újabb történelme [[1720]]-tól számítható, amikor a területet sok más birtokkal együtt báró [[Harruckern János György]] kapta, mint [[Öcsöd]]höz tartozó pusztát.<ref name="Sz"/> Ő főként [[felvidék]]i jobbágyokat telepített ide. 1722-ben benépesült a hely.<ref name="Sz"/> Az első betelepülő Valentik Pál volt, akit régebbi lakóhelyéről Osztroluczkának neveztek el. Az első évben letelepültek száma mintegy 300-at tett ki.
A település újabb történelme [[1720]]-tól számítható, amikor a területet sok más birtokkal együtt báró [[Harruckern János György]] kapta, mint [[Öcsöd]]höz tartozó pusztát.<ref name="Sz"/> Ő főként [[felvidék]]i jobbágyokat telepített ide, 1722-ben benépesült a hely.<ref name="Sz"/> Az első betelepülő Valentik Pál volt, akit régebbi lakóhelyéről Osztroluczkának neveztek el. Az első évben letelepültek száma mintegy 300-at tett ki.


[[Harruckern János György]] pedig annyira megszerette az új községet, hogy mindjárt 1723-ban [[vásárjog]]ot szerzett számára, s így Szarvas a [[mezőváros]]ok sorába lépett.<ref name="Sz"/>
[[Harruckern János György]] pedig annyira megszerette az új községet, hogy mindjárt 1723-ban [[vásárjog]]ot szerzett számára, s így Szarvas a [[mezőváros]]ok sorába lépett.<ref name="Sz"/>


Szerencséje volt az új városnak, hogy a régi, kis szarvasi határ nem volt megállapítható. Ennek következtében a gyulai uradalom mindjárt a letelepüléskor átadott a lakosoknak két hatalmas pusztát: a kákait és a halásztelkit. Ugyanakkor a régi Décse falu határából egy részt Szarvashoz csatoltak.<ref name="Sz"/>
Szerencséje volt az új városnak, hogy a régi, kis szarvasi határ nem volt megállapítható. Ennek következtében a gyulai uradalom mindjárt a letelepüléskor átadott a lakosoknak két hatalmas pusztát: a kákait és a halásztelkit. Ugyanakkor a régi Décse falu határából egy részt Szarvashoz csatoltak.<ref name="Sz"/>


1726-ban a décsei pusztának azon részét, melyet ez időtájban Nagy-Décsének kezdtek nevezni, egészen a szarvasi lakosok kapták meg. Mikor ez sem volt elég, [[Harruckern Ferenc]] 1751-ben átadta a lakosoknak a kis-décsei pusztának is felét, 1754-ben pedig a hatalmas [[kondoros]]i pusztának felét, sőt hogy juhaiknak alkalmas legelőjük legyen, 1765-ben a Szarvastól észak-keletre, s mintegy négy mérföldnyi távolságra eső csejti puszta bérletével is őket boldogította.<ref name="Sz"/> Ezenkívül határperek segítségével is szerzett a gyulai uradalom Szarvas város számát egy kis területet. 1746-ban a [[Mezőtúr|túriaktól]] hosszú (10 évi) per után megkapták a régi Körös meder jobb oldalán levő földet. Ugyanekkor a kákai puszta és [[Békésszentandrás|Szentandrás]] közt is felállították közmegegyezéssel biztos határjeleket. Nemsokára a halásztelki pusztán keveredett a város új határperbe a túri lakosokkal és birtokosokkal. Végre 1772-ben itt is úgy egyeztek ki, hogy Szarvas inkább nyert rajta.<ref name="Sz"/>
1726-ban a décsei pusztának azon részét, melyet ez időtájban Nagy-Décsének kezdtek nevezni, egészen a szarvasi lakosok kapták meg. Mikor ez sem volt elég, [[Harruckern Ferenc]] 1751-ben átadta a lakosoknak a kis-décsei pusztának is felét, 1754-ben pedig a hatalmas [[kondoros]]i pusztának felét. Sőt, hogy juhaiknak alkalmas legelőjük legyen, 1765-ben a Szarvastól észak-keletre, s mintegy négy mérföldnyi távolságra eső csejti puszta bérletével is őket boldogította.<ref name="Sz"/> Ezenkívül határperek segítségével is szerzett a gyulai uradalom Szarvas város számát egy kis területet. 1746-ban a [[Mezőtúr|túriaktól]] hosszú (10 évi) per után megkapták a régi Körös meder jobb oldalán levő földet. Ugyanekkor a kákai puszta és [[Békésszentandrás|Szentandrás]] közt is felállították közmegegyezéssel biztos határjeleket. Nemsokára a halásztelki pusztán keveredett a város új határperbe a túri lakosokkal és birtokosokkal. Végre 1772-ben itt is úgy egyeztek ki, hogy Szarvas inkább nyert rajta.<ref name="Sz"/>


1773-ban már 337 telkes [[jobbágy]]; 326 házas [[zsellér]]; 304 házatlan zsellér; 50 iparos és két kereskedő család, vagyis mintegy 5095 ember lakott itt.<ref name="Sz"/>
1773-ban már 337 telkes [[jobbágy]]; 326 házas [[zsellér]]; 304 házatlan zsellér; 50 iparos- és két kereskedőcsalád, vagyis mintegy 5095 ember lakta.<ref name="Sz"/>


''SZARVAS: Elegyes Mezőváros Békés Várm. földes Urai B. Haruker’ Maradékjai, és Gróf Keglevits Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Körösvize mellett, Nagyváradhoz 8 mértföldnyire. Hajdan nevezetesítette vóltt erőssége; most Tiszt. Thesedik Úrnak szorgalmatossága által épűlő gazdáskodást öregbítő Oskolája. Határja jól termő, legelője, Csejt, és Kondoros pusztákon elég, egy részét néha az áradás rongállya; fája, nádgya nints elég; piatza távol esik.''
''SZARVAS: Elegyes Mezőváros Békés Várm. földes Urai B. Haruker’ Maradékjai, és Gróf Keglevits Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Körösvize mellett, Nagyváradhoz 8 mértföldnyire. Hajdan nevezetesítette vóltt erőssége; most Tiszt. Thesedik Úrnak szorgalmatossága által épűlő gazdáskodást öregbítő Oskolája. Határja jól termő, legelője, Csejt, és Kondoros pusztákon elég, egy részét néha az áradás rongállya; fája, nádgya nints elég; piatza távol esik.''
88. sor: 88. sor:


=== 19. század ===
=== 19. század ===
Nagyban előmozdította Szarvas fejlődését először azzal, hogy 1801-ben a Körösön hidat építettek, majd 1834-ben a békési ág. ev. esperesség gimnáziuma ide költözött át.<ref name="Sz"/> Szarvas város földesurai, kivált gróf Bathyányi László, a társadalmi élet terén is hathatósan működtek Szarvas felvirágoztatásán. A Schröffl család kihalva, az ő birtokrésze a gróf Mitrovszky és gróf Eszterházy családokra szállt, s ennek révén ők is Szarvas város földesuraivá lettek.<ref name="Sz"/>
Nagyban előmozdította Szarvas fejlődését először az, hogy 1801-ben a Körösön hidat építettek, majd 1834-ben a békési ág. ev. esperesség gimnáziuma ide költözött át.<ref name="Sz"/> Szarvas város földesurai, kivált gróf Batthyányi László, a társadalmi élet terén is hathatósan működtek Szarvas felvirágoztatásán. A Schröffl család kihalva, birtokrésze a gróf Mitrovszky és gróf Eszterházy családokra szállt, s ennek révén ők is Szarvas város földesuraivá lettek.<ref name="Sz"/>


A [[18. század|18]]–[[19. század]] fordulóján [[Tessedik Sámuel (lelkész, 1742–1820)|Tessedik Sámuel]] megalapította Európa első gazdasági (akkori nevén szorgalmatossági) iskoláját a városban. A nagy tudású lelkész felvirágoztatta a fiatal [[mezőváros]]t, kidolgozta többek között a szikesek megjavításának módszerét, megismertette a város lakóival a kor legkorszerűbb földművelési technikáit is. Kiemelkedően fontos szerepet töltött be a településen a gróf [[Bolza család]]. Kastélyokat varázsoltak a Körös partjára, felépítették a [[szárazmalom|szárazmalmot]], létrehozták az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a [[Szarvasi Arborétum]]ot, ami manapság is Szarvas legcsodálatosabb és legismertebb látványossága. [[1847]]-től a megye első [[Nyomda|nyomdája]] is itt működött.
A [[18. század|18]]–[[19. század]] fordulóján [[Tessedik Sámuel (lelkész, 1742–1820)|Tessedik Sámuel]] megalapította Európa első gazdasági (akkori nevén szorgalmatossági) iskoláját a városban. A nagy tudású lelkész felvirágoztatta a fiatal [[mezőváros]]t, kidolgozta többek között a szikesek megjavításának módszerét, megismertette a város lakóival a kor legkorszerűbb földművelési technikáit is. Kiemelkedően fontos szerepet töltött be a településen a gróf [[Bolza család]]. Kastélyokat varázsoltak a Körös partjára, felépítették a [[szárazmalom|szárazmalmot]], létrehozták az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a [[Szarvasi Arborétum]]ot, ami manapság is Szarvas legcsodálatosabb és legismertebb látványossága. [[1847]]-től a megye első [[Nyomda|nyomdája]] is itt működött.


1848-ban történt Szarvas közigazgatási újjászervezése, aminek során rövid időre [[rendezett tanácsú város]]sá lett. A [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharcban]] részt vett szarvasi honvédek száma egy 1849. december 4-i hivatalos kimutatás szerint 357 fő volt, de rajtuk kívül voltak még, akik a szabadcsapatokba, vagy a [[Nemzetőrség (1848)|nemzetőr]]ök közé álltak.
1848-ban történt Szarvas közigazgatási újjászervezése, aminek során rövid időre [[rendezett tanácsú város]]sá lett. A [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharcban]] részt vett szarvasi honvédek száma egy 1849. december 4-i hivatalos kimutatás szerint 357 fő volt, de rajtuk kívül voltak még, akik a szabadcsapatokba vagy a [[Nemzetőrség (1848)|nemzetőr]]ök közé álltak.


A [[kiegyezés]] után, [[1872]]-ben, Szarvas elveszítette városi rangját, és csak [[1966]]-ban kapta vissza. Az 1880–1893 közötti vasútépítés során csak [[szárnyvonal]]at kapott a település.
A [[kiegyezés]] után, [[1872]]-ben, Szarvas elveszítette városi rangját, és csak [[1966]]-ban kapta vissza. Az 1880–1893 közötti vasútépítés során csak [[szárnyvonal]]at kapott a település.


A szarvasi házak száma: <ref name="Sz"/>
A szarvasi házak száma:<ref name="Sz"/>
* 1827-ben: 1611;
* 1827-ben: 1611;
* 1850-ben: 1849
* 1850-ben: 1849
* 1899-ben: 4361.
* 1899-ben: 4361.


A lakosság száma: <ref name="Sz"/>
A lakosság száma:<ref name="Sz"/>
* 1827-ben: {{szám|14131}} fő
* 1827-ben: {{szám|14131}} fő
* 1850-ben: {{szám|17530}} fő
* 1850-ben: {{szám|17530}} fő
* 1890-ben: {{szám|24393}} fő. Ebből 13,5 ezer [[Tótok|tót]] (szlovák) nyelvű, 10,7 ezer magyar nyelvű, a maradék német, oláh (román) és egyéb nyelvű volt. <ref name="Sz"/>
* 1890-ben: {{szám|24393}} fő. Ebből 13,5 ezer [[Tótok|tót]] (szlovák) nyelvű, 10,7 ezer magyar nyelvű, a maradék német, oláh (román) és egyéb nyelvű volt.<ref name="Sz"/>


=== 20-21. század ===
=== 20-21. század ===
Az [[első világháború]]ban a hivatalos adatok szerint 1153 szarvasi halt hősi halált. Emléküket hirdeti vitéz Székely Károly márványból és bronzból készült alkotása, az 1927. augusztus 28-án felavatott hősi emlékmű. A háború után bekövetkezett országos felfordulás súlyosan éreztette hatását.
Az [[első világháború]]ban a hivatalos adatok szerint 1153 szarvasi halt hősi halált. Emléküket hirdeti vitéz Székely Károly márványból és bronzból készült alkotása, az 1927. augusztus 28-án felavatott hősi emlékmű. A háború után bekövetkezett országos felfordulás súlyosan éreztette hatását.


1919 áprilisának végén, amikor a román megszállás már küszöbön állott, a menekülő [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Direktórium]] nagyobb mennyiségű élelmiszert, pénzt, ékszert, részvényeket, betéteket vitt magával; csupa olyan dolgot, amikre a községnek akkor a legnagyobb szüksége lett volna. A kétségbeesett lakosság akkor felszabadítóként üdvözölte az 1919. április 28-án bevonuló románokat, nem sejtve, hogy az 1920. március 2-ig tartó megszállást leggyötrelmesebb emlékei közé fogja majd sorolni.
1919 áprilisának végén, amikor a román megszállás már küszöbön állott, a menekülő [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Direktórium]] nagyobb mennyiségű élelmiszert, pénzt, ékszert, részvényeket, betéteket vitt magával; csupa olyan dolgot, amikre a községnek akkor a legnagyobb szüksége lett volna. A kétségbeesett lakosság akkor felszabadítóként üdvözölte az 1919. április 28-án bevonuló románokat, nem sejtve, hogy az 1920. március 2-ig tartó megszállást leggyötrelmesebb emlékei közé fogja majd sorolni.
117. sor: 117. sor:
== Politikai élete ==
== Politikai élete ==
===Polgármesterei===
===Polgármesterei===
* 1990–1994: Demeter László (nem ismert)<ref name=”90önkvál”>{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/letoltesek/valasztasi_eredmenyek_1990-2019.tar |title=Szarvas települési választás eredményei |date=1990 |accessdate=2020-02-21 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=txt |language=magyar }}</ref>
* 1990–1994: Demeter László (nem ismert)<ref name="90önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/letoltesek/valasztasi_eredmenyek_1990-2019.tar |title=Szarvas települési választás eredményei |date=1990 |accessdate=2020-02-21 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=txt |language=magyar }}</ref>
* 1994–1998: Dr. Demeter László ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKgP]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]]-[[Magyar Demokrata Fórum|MDF]])<ref name=”94önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=04&TAZ=066&W=4 |title=Szarvas települési választás eredményei |date=1994-12-11 |accessdate=2020-02-04 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 1994–1998: Dr. Demeter László ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKgP]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]]-[[Magyar Demokrata Fórum|MDF]])<ref name="94önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=04&TAZ=066&W=4 |title=Szarvas települési választás eredményei |date=1994-12-11 |accessdate=2020-02-04 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 1998–2002: [[Babák Mihály]] ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKgP]])<ref name=”98önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=16&MAZ=04&TAZ=066&W=4 |title=Szarvas települési választás eredményei |date=1998-10-18 |accessdate=2020-03-11 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 1998–2002: [[Babák Mihály]] ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKgP]])<ref name="98önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=16&MAZ=04&TAZ=066&W=4 |title=Szarvas települési választás eredményei |date=1998-10-18 |accessdate=2020-03-11 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2002–2006: [[Babák Mihály]] ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Magyar Demokrata Fórum|MDF]])<ref name=”02önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=19&MAZ=04&TAZ=066&W=4 |title=Szarvas települési választás eredményei |date=2002-10-20 |accessdate=2020-03-11 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2002–2006: [[Babák Mihály]] ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Magyar Demokrata Fórum|MDF]])<ref name="02önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=19&MAZ=04&TAZ=066&W=4 |title=Szarvas települési választás eredményei |date=2002-10-20 |accessdate=2020-03-11 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2006–2010: [[Babák Mihály]] ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKgP]]-Nemzeti Fórum)<ref name=”06önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=25&MAZ=04&TAZ=066&W=4 |title=Szarvas települési választás eredményei |date=2006-10-01 |accessdate=2020-03-11 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2006–2010: [[Babák Mihály]] ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKgP]]-Nemzeti Fórum)<ref name="06önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=25&MAZ=04&TAZ=066&W=4 |title=Szarvas települési választás eredményei |date=2006-10-01 |accessdate=2020-03-11 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2010–2014: [[Babák Mihály]] ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]) )<ref name=”10önkvál”>{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk1/04/tjk04066.htm |title=Szarvas települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-11-23 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
* 2010–2014: [[Babák Mihály]] ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]) )<ref name="10önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk1/04/tjk04066.htm |title=Szarvas települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-11-23 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
* 2014–2019: [[Babák Mihály]] ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]]) )<ref name=”14önkvál”>{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M04/T066/tjk.html |title=Szarvas települési választás eredményei |date=2014-10-12 |accessdate=2020-02-05 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
* 2014–2019: [[Babák Mihály]] ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]]) )<ref name="14önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M04/T066/tjk.html |title=Szarvas települési választás eredményei |date=2014-10-12 |accessdate=2020-02-05 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
* 2019-től: [[Babák Mihály]] ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]]) )<ref name=”19önkvál”>{{cite web |url=https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_formDate=32503680000000&p_p_id=onknavigacio_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=1&p_p_col_count=5&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpVlId=294&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpVltId=687&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpMegyeKod=04&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpTelepulesKod=066&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_settlement=szarv |title=Szarvas települési választás eredményei |date=2019-10-13 |accessdate=2020-02-05 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
* 2019–2024: [[Babák Mihály]] ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]]) )<ref name="19önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=40&MAZ=04&TAZ=066&W=4 |title=Szarvas települési választás eredményei |date=2019-10-13 |accessdate=2024-06-10 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
* 2024– :


===Önkormányzata===
===Önkormányzata===
181. sor: 182. sor:
=== Szarvas képviselete az Országgyűlésben ===
=== Szarvas képviselete az Országgyűlésben ===


Szarvas képviselője az Országgyűlésben, a 2014-es országgyűlési választás óta [[Dankó Béla]]. Abban az évben a szarvasi választókerület (a korábbi Békés megyei 5. számú országgyűlési egyéni választókerület) az új választási törvény értelmében egyesült Békés város és környéke választókerületével, így létrehozva a Békés megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerületet. Így Szarvas elvesztette saját önálló képviseletét az Országgyűlésben és azóta Békés város környékével közösen alkot egy választókerületet. Az új választókerület képviselője az a Dankó Béla lett, aki azelőtt Békés város képviselője volt a magyar parlamentben.
Szarvas képviselője az Országgyűlésben, a 2014-es országgyűlési választás óta [[Dankó Béla]]. Abban az évben a szarvasi választókerület (a korábbi Békés megyei 5. számú országgyűlési egyéni választókerület) az új választási törvény értelmében egyesült Békés város és környéke választókerületével, így létrehozva a Békés megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerületet. Így Szarvas elvesztette saját önálló képviseletét az Országgyűlésben, és azóta Békés város környékével közösen alkot egy választókerületet. Az új választókerület képviselője az a Dankó Béla lett, aki azelőtt Békés város képviselője volt a magyar parlamentben.


==Népesség==
==Népesség==
190. sor: 191. sor:


A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 10,7% szlováknak, 2,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: evangélikus 26,7%, római katolikus 15,3%, református 4,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 25,3% (27,1% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=23870 Szarvas] ''Helységnévtár''</ref>
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 10,7% szlováknak, 2,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: evangélikus 26,7%, római katolikus 15,3%, református 4,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 25,3% (27,1% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=23870 Szarvas] ''Helységnévtár''</ref>

2022-ben a lakosság 90,8%-a vallotta magát magyarnak, 5,5% szlováknak, 2,6% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak, 0,1% ruszinnak, 0,1% szerbnek, ukránnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,4% volt evangélikus, 12,7% római katolikus, 3,8% reformátusnak, 0,8% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 0,2% görög katolikus, 20,4% felekezeten kívüli (37,3% nem válaszolt).<ref>[https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=23870 Szarvas] ''Helységnévtár''</ref>


== Látnivalók ==
== Látnivalók ==
215. sor: 218. sor:
== Sportélete ==
== Sportélete ==


A [[Szarvasi FC]] labdarúgó-csapata a Békés megyei I. osztályban szerepel.
A [[Szarvasi FC]] labdarúgó-csapata a Békés vármegyei I. osztályban szerepel.


== Híres szarvasiak ==
== Híres szarvasiak ==
* Itt született [[1789]]-ben [[Boczkó Dániel (politikus)|Boczkó Dániel]] kormánybiztos († [[1870]]).
* Itt született [[1789]]-ben [[Boczkó Dániel (politikus)|Boczkó Dániel]] kormánybiztos († [[1870]]).
* Itt halt meg [[1820]]-ban [[Tessedik Sámuel (lelkész, 1742–1820)|Tessedik Sámuel]].
* Itt halt meg [[1820]]-ban [[Tessedik Sámuel (lelkész, 1742–1820)|Tessedik Sámuel]].
* Itt született 1829 október 1-jén Lehóczky József 1848-as honvéd hadnagy, káplán, plébános
* Itt halt meg [[1846]]-ban [[Vajda Péter (költő)|Vajda Péter]] költő, pedagógus és természettudós.
* Itt halt meg [[1846]]-ban [[Vajda Péter (költő)|Vajda Péter]] költő, pedagógus és természettudós.
* Itt született [[1851]]-ben dr. [[Réthy László]] etnográfus, az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] tagja (†[[1914]]).
* Itt született [[1851]]-ben dr. [[Réthy László]] etnográfus, az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] tagja (†[[1914]]).
225. sor: 229. sor:
* Itt született [[1852]]-ben [[Chován Kálmán]] zongorapedagógus, 1889–1916 között [[Erkel Ferenc]] utódaként a [[Zeneakadémia]] tanára, 1891-től a zongoratanárképző vezetője (†[[1928]]).
* Itt született [[1852]]-ben [[Chován Kálmán]] zongorapedagógus, 1889–1916 között [[Erkel Ferenc]] utódaként a [[Zeneakadémia]] tanára, 1891-től a zongoratanárképző vezetője (†[[1928]]).
* Itt született [[1860]]-ban dr. [[Haviár Gyula]] királyi közjegyző (†[[1937]]).
* Itt született [[1860]]-ban dr. [[Haviár Gyula]] királyi közjegyző (†[[1937]]).
* Itt született [[1861]]-ben [[Mohr Mihály]] orvosdoktor, kórházi szemész főorvos, egyetemi magántanár.
* Itt született [[1863]]-ban [[Szendy Árpád]] zongoraművész és -tanár (†1922).
* Itt született [[1863]]-ban [[Szendy Árpád]] zongoraművész és -tanár (†1922).
* Itt született [[1877]]-ben [[Elfer Aladár]] magyar belgyógyász, orvosi szakíró (†[[1944]]).
* Itt született [[1877]]-ben [[Elfer Aladár]] magyar belgyógyász, orvosi szakíró (†[[1944]]).
245. sor: 250. sor:
* Itt született [[1974]]-ben [[Novodomszky Éva]] műsorvezető.
* Itt született [[1974]]-ben [[Novodomszky Éva]] műsorvezető.
* Itt született [[1978]]-ban [[Fekete Linda]] színésznő, énekesnő
* Itt született [[1978]]-ban [[Fekete Linda]] színésznő, énekesnő
* Itt született 1978-ban [[Hámori Gabriella]] Jászai Mari díjas színésznő
* Itt született 1978-ban [[Hámori Gabriella]] Jászai Mari-díjas színésznő
* Itt született [[Hegedűs Tünde]] képzőművész [https://web.archive.org/web/20080215100219/http://www.hegedustunde.hu/] [https://web.archive.org/web/20080305151721/http://www.festomuvesz.hu/hegedus/hegedus.htm].
* Itt született [[Hegedűs Tünde]] képzőművész [https://web.archive.org/web/20080215100219/http://www.hegedustunde.hu/] [https://web.archive.org/web/20080305151721/http://www.festomuvesz.hu/hegedus/hegedus.htm].
* Itt élt és dolgozott [[Fekete János (bankár)|Fekete János]] [[Széchenyi-díj]]as közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, volt országgyűlési képviselő.
* Itt élt és dolgozott [[Fekete János (bankár)|Fekete János]] [[Széchenyi-díj]]as közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, volt országgyűlési képviselő.
* Szarvason született 1966-ban [[Ágoston Béla]] zenész a [[Zuboly (zenekar)|Zuboly]] együttes alapítója


== Média ==
== Média ==
257. sor: 263. sor:


=== Televízió ===
=== Televízió ===
* [http://www.korostv.hu/ Körös TV]
* [http://www.korostv.hu/ Körös TV] {{Wayback|url=http://www.korostv.hu/ |date=20071229100233 }}
* [http://www.videokronika.hu/ Videokrónika]
* [http://www.videokronika.hu/ Videokrónika]
*Szarvasi Televízió<ref>{{Cite web |title=Szarvas város |url=http://szarvas.hu/ |work=szarvas.hu |accessdate=2022-01-17}}</ref>
*Szarvasi Televízió<ref>{{Cite web |title=Szarvas város |url=http://szarvas.hu/ |work=szarvas.hu |accessdate=2022-01-17}}</ref>
265. sor: 271. sor:


== Testvérvárosai ==
== Testvérvárosai ==
* {{Zászló|Szlovákia}} [[Poprád (település)|Poprád]], [[Szlovákia]] ([[1980]])
* {{Zászló|Szlovákia}} [[Poprád (település)|Poprád]], Felvidék ([[Szlovákia|Szlovákia)]] ([[1980]])
* {{Zászló|Románia}} [[Szentegyháza]], [[Románia]] ([[1994]])
* {{Zászló|Románia}} [[Szentegyháza]], Erdély ([[Románia]]) ([[1994]])
* {{Zászló|Románia}} [[Barót]], [[Románia]] ([[1997]])
* {{Zászló|Románia}} [[Barót]], Erdély ([[Románia]]) ([[1997]])
* {{Zászló|Szlovákia}} [[Malacka (település)|Malacka]], [[Szlovákia]] ([[2000]])
* {{Zászló|Szlovákia}} [[Malacka (település)|Malacka]], Felvidék ([[Szlovákia]]) ([[2000]])
* {{Zászló|Kína}} [[Vuhszi]], [[Kína]] ([[2009]])<ref name="test">[http://www.beol.hu/bekes/kozelet/otmillios-kinai-testvervarossal-szerzodott-szarvas-252907 Ötmilliós kínai testvérvárossal szerződött Szarvas],.</ref>
* {{Zászló|Kína}} [[Vuhszi]], [[Kína]] ([[2009]])<ref name="test">[http://www.beol.hu/bekes/kozelet/otmillios-kinai-testvervarossal-szerzodott-szarvas-252907 Ötmilliós kínai testvérvárossal szerződött Szarvas] {{Wayback|url=http://www.beol.hu/bekes/kozelet/otmillios-kinai-testvervarossal-szerzodott-szarvas-252907 |date=20140426232722 }},.</ref>
* {{Zászló|Románia}} [[Szilágysomlyó]], [[Románia]]
* {{Zászló|Románia}} [[Szilágysomlyó]],Erdély ([[Románia]])
* {{Zászló|Finnország}} [[Keuruu]], [[Finnország]] ([[1983]])
* {{Zászló|Finnország}} [[Keuruu]], [[Finnország]] ([[1983]])
* {{Zászló|Olaszország}} [[Bucine]], [[Olaszország]] ([[2012]])
* {{Zászló|Olaszország}} [[Bucine]], [[Olaszország]] ([[2012]])
299. sor: 305. sor:
== Irodalom ==
== Irodalom ==
* [[Zsilinszky Mihály]]: ''Szarvas város történelme és jelen viszonyainak leírása'', ([[1872]]), Reprint: [[Békéscsaba]] (2004) {{ISBN|963-214-504-6}}
* [[Zsilinszky Mihály]]: ''Szarvas város történelme és jelen viszonyainak leírása'', ([[1872]]), Reprint: [[Békéscsaba]] (2004) {{ISBN|963-214-504-6}}
* Szalontai Csaba 1992: Megjegyzések az Alföld IX. századi történetéhez II. (Szarvas-Kákapuszta késő avar temetője). JAMÉ 30-32, 309-347.
* Szalontai Csaba 1992: Megjegyzések az Alföld IX. századi történetéhez II. (Szarvas-Kákapuszta késő avar temetője). JAMÉ 30-32., 309-347.
* Neumann Jenő: Szarvas nagyközség története, Szarvas, 1922
* Neumann Jenő: Szarvas nagyközség története, Szarvas, 1922
* Palov József: Tessedik városa hajdan és ma, Szarvas, 1979
* Palov József: Tessedik városa hajdan és ma, Szarvas, 1979
* Palov József: Képek Szarvas multjából, Szarvas, 1972.
* Palov József: Képek Szarvas multjából, Szarvas, 1972


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap jelenlegi, 2024. június 10., 07:27-kori változata

Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Szarvas (egyértelműsítő lap).
Szarvas
Evangélikus ótemplom
Evangélikus ótemplom
Szarvas címere
Szarvas címere		 Szarvas zászlaja
Szarvas zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásSzarvasi
Jogállásváros
PolgármesterBabák Mihály (Fidesz)[1]
Irányítószám5540
Körzethívószám66
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség14 428 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség99,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület161,57 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 51′, k. h. 20° 36′Koordináták: é. sz. 46° 51′, k. h. 20° 36′
Szarvas (Békés vármegye)
Szarvas
Szarvas
Pozíció Békés vármegye térképén
Szarvas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvas témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Magyarország földrajzi középpontja a Trianoni békeszerződés előtt
Római katolikus templom
Kossuth Lajos szobra
A várost újratelepítő Harruckern János György szobra

Szarvas (szlovákul Sarvaš) város Békés vármegyében, a Szarvasi járás központja.

Fekvése[szerkesztés]

Békéscsabától 47 kilométerre, a Hármas-Körös holtágának partján (kákafoki holtág) fekszik. Közigazgatási területén van a Magyar Királyság (történelmi Magyarország) földrajzi középpontja, amelyet emlékmű jelöl a holt-Körös partján.

A szomszédos települések: észak felől Mezőtúr, északkelet felől Gyomaendrőd, kelet felől Örménykút, délkelet felől Kardos és Csabacsűd, dél felől Eperjes, délnyugat felől Szentes, nyugat felől pedig Békésszentandrás.

Megközelítése[szerkesztés]

A város közúton legegyszerűbben a 44-es főúton közelíthető meg, Kecskemét és az ország nyugatabbi tájegységei, illetve Békéscsaba felől is. Gyomaendrőddel a 443-as főút, Szentessel a 4401-es, Orosházával a 4404-es, Mezőtúrral a 4631-es, Mezőberénnyel pedig a 4641-es út köti össze.

A 2019 októberében átadott M44-es autóút a várostól délre halad el, az itteni fel- és lehajtási lehetőség a 4401-es, szentesi úton épült ki.

Vonattal a város a MÁV 125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalán érhető el. A vonalnak három megállási pontja van itt: Mezőtúr vasútállomás felől sorrendben előbb Halászlak megállóhely az északi külterületen, nem messze a Hármas-Körös árvízvédelmi töltésétől, utána Szarvas vasútállomás, a belváros keleti részén, végül Sirató megállóhely a várostól keletre, Ezüstszőlők nevű külterületi városrész déli részén. A városi vasútállomást a 46 351-es számú mellékút (Állomás utca) szolgálja ki, a két megállóhely csak önkormányzati utakon érhető el.

Története[szerkesztés]

A környék már az őskor óta lakott. A népvándorlás korából fontos avar leletek maradtak fenn.

Kezdetek[szerkesztés]

Először Anonymus említi, Szarvashalom néven. A tatárjárás előtt a (Székes)Fehérvárról, illetőleg Csepel-szigetről, Csongrád, Bődi-rév, Szentes és Mező-Túr irányába, a Biharra vezető nagy országút e Szarvashalomnál ment át a Körösön, s azért a névtelen író a Bihar ostromára induló magyarokat is a »Mons Cervinus«, Szarvashalom mellett úsztatja át a Körösön.[3]

A névtelen író feltűnő magasságánál fogva a halmot Monsnak, azaz hegynek nevezi.
Időnként, pl. az 1290-ben előforduló Szarvashalom alatt nem ezt a települést, hanem a Szolnoktól északnyugatra, Újszász mellett esőt kell érteni.[3]

Jóval később e szarvas-halom mellett egy kis község keletkezett.[3] Nem lehet pontosan megállapítani a régi Szarvas keletkezésének idejét, azonban bizonyos körülmények valószínűsítik a 13. század utolsó évtizedeit, amikor már állandósulni kezdett a település.

A hajdani Árpád-kori falu létét feljegyzés tanúsítja, amikor IV. (Kun) László két alkalommal is felüttette királyi sátorát a szarvasi halmon: 1284 októberében és decemberben.[4] E halmon kelt azon két oklevele, melyeket a Fejér codex diplom. V. 3. 254 és IX. 2. 270. közöl.[4] Ezen időszakból fennmaradt írásos dokumentumok azonban alig tartalmaznak a település történetére vonatkozó egyéb adatot, mint az Ábránfy-, Maróthy-, Szilágyi-, Veér- és más családok birtokviszályaira vonatkozókat.

1461-ben az Ábránfyak tulajdonolták, amikor már Szarvasnak írják, de 1469-ben újra Szarvashalomnak.[3] Magának a községnek nagyon csekély határa volt, s így nem valami sokat ért, de jövedelmezővé tette réve a Körösön, mely már 1469-ben létezett.[3] Ugyancsak ez évben a kis község négy (föld)birtokos között oszlott meg, így aztán nem volt nehéz a 15. század egyik pénzes emberének, muronyi Veér Andrásnak 1471-ben az egészet megszereznie, legalábbis zálogjogon.[3]

Török kor[szerkesztés]

Az 1552-64. évi összeírások szerint Szarvasnak egynegyed része volt a Veér családé, a többi háromnegyed részen az Abránffy-örökösök osztoztak, s mivel a Veérek itt levő birtoka szintén két részre oszlott, volt eset rá, hogy Szarvas nyolc földesúr közt oszlott meg.[3]

Szarvas lakosai

  • 1552-ben hat;
  • 1553-ban hét;
  • 1556-ban 10;
  • 1560-ban 12;
  • 1562-ben 19;
  • 1564-ben 16 kapu után fizettek adót.[3]

1562-ben 13 itt lakó jobbágynak (férfi) volt vetése.[3] A következő évben is csak 13 jobbágycsaládot írtak itt össze. A lakosok Demjén, Dóczi, Fekete, Fodor, Boldizsár, Nagy, Tót és Busi családneveket viseltek. 1557-ben a község mindössze 12 házból állt.[3]

Nem tudjuk pontosan, mikor került török kézre, valószínűleg Gyula eleste (1566) után. A török hódoltság idején Cserkesz Omer, későbbi gyulai szandzsákbég, mivel a Gyula és Szolnok közötti út védelmére nagyon alkalmas pontnak találta a szarvasi nagy halmot, 1589 előtt hatalmas palánkvárat építtetett belőle. A halom négy földbástya megépítésére éppen elégséges földet adott, a Körös pedig a bástya mellett levő várárokba bőségesen ontotta a vizet.[3]

1595-ben a keresztények elfoglalták és szétrombolták, 1646 után a törökök újra felépítették, s védelme alatt a Körösön egy hidat is készítettek. 1685 vagy '86-ban a keresztények újra elfoglalták,[3] de a vár és a település elpusztult, a környék teljesen kihalt.

18. század[szerkesztés]

1710-ben Rákóczi hadvezére, Károlyi Sándor, újra fel akarta építtetni a várat, ám ez már nem valósult meg.[3]

A település újabb történelme 1720-tól számítható, amikor a területet sok más birtokkal együtt báró Harruckern János György kapta, mint Öcsödhöz tartozó pusztát.[3] Ő főként felvidéki jobbágyokat telepített ide, 1722-ben benépesült a hely.[3] Az első betelepülő Valentik Pál volt, akit régebbi lakóhelyéről Osztroluczkának neveztek el. Az első évben letelepültek száma mintegy 300-at tett ki.

Harruckern János György pedig annyira megszerette az új községet, hogy mindjárt 1723-ban vásárjogot szerzett számára, s így Szarvas a mezővárosok sorába lépett.[3]

Szerencséje volt az új városnak, hogy a régi, kis szarvasi határ nem volt megállapítható. Ennek következtében a gyulai uradalom mindjárt a letelepüléskor átadott a lakosoknak két hatalmas pusztát: a kákait és a halásztelkit. Ugyanakkor a régi Décse falu határából egy részt Szarvashoz csatoltak.[3]

1726-ban a décsei pusztának azon részét, melyet ez időtájban Nagy-Décsének kezdtek nevezni, egészen a szarvasi lakosok kapták meg. Mikor ez sem volt elég, Harruckern Ferenc 1751-ben átadta a lakosoknak a kis-décsei pusztának is felét, 1754-ben pedig a hatalmas kondorosi pusztának felét. Sőt, hogy juhaiknak alkalmas legelőjük legyen, 1765-ben a Szarvastól észak-keletre, s mintegy négy mérföldnyi távolságra eső csejti puszta bérletével is őket boldogította.[3] Ezenkívül határperek segítségével is szerzett a gyulai uradalom Szarvas város számát egy kis területet. 1746-ban a túriaktól hosszú (10 évi) per után megkapták a régi Körös meder jobb oldalán levő földet. Ugyanekkor a kákai puszta és Szentandrás közt is felállították közmegegyezéssel biztos határjeleket. Nemsokára a halásztelki pusztán keveredett a város új határperbe a túri lakosokkal és birtokosokkal. Végre 1772-ben itt is úgy egyeztek ki, hogy Szarvas inkább nyert rajta.[3]

1773-ban már 337 telkes jobbágy; 326 házas zsellér; 304 házatlan zsellér; 50 iparos- és két kereskedőcsalád, vagyis mintegy 5095 ember lakta.[3] 

SZARVAS: Elegyes Mezőváros Békés Várm. földes Urai B. Haruker’ Maradékjai, és Gróf Keglevits Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Körösvize mellett, Nagyváradhoz 8 mértföldnyire. Hajdan nevezetesítette vóltt erőssége; most Tiszt. Thesedik Úrnak szorgalmatossága által épűlő gazdáskodást öregbítő Oskolája. Határja jól termő, legelője, Csejt, és Kondoros pusztákon elég, egy részét néha az áradás rongállya; fája, nádgya nints elég; piatza távol esik. 
(Vályi András: Magyar országnak leírása 3. kötet, 1796–1799)

19. század[szerkesztés]

Nagyban előmozdította Szarvas fejlődését először az, hogy 1801-ben a Körösön hidat építettek, majd 1834-ben a békési ág. ev. esperesség gimnáziuma ide költözött át.[3] Szarvas város földesurai, kivált gróf Batthyányi László, a társadalmi élet terén is hathatósan működtek Szarvas felvirágoztatásán. A Schröffl család kihalva, birtokrésze a gróf Mitrovszky és gróf Eszterházy családokra szállt, s ennek révén ők is Szarvas város földesuraivá lettek.[3]

A 18–19. század fordulóján Tessedik Sámuel megalapította Európa első gazdasági (akkori nevén szorgalmatossági) iskoláját a városban. A nagy tudású lelkész felvirágoztatta a fiatal mezővárost, kidolgozta többek között a szikesek megjavításának módszerét, megismertette a város lakóival a kor legkorszerűbb földművelési technikáit is. Kiemelkedően fontos szerepet töltött be a településen a gróf Bolza család. Kastélyokat varázsoltak a Körös partjára, felépítették a szárazmalmot, létrehozták az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a Szarvasi Arborétumot, ami manapság is Szarvas legcsodálatosabb és legismertebb látványossága. 1847-től a megye első nyomdája is itt működött.

1848-ban történt Szarvas közigazgatási újjászervezése, aminek során rövid időre rendezett tanácsú várossá lett. A szabadságharcban részt vett szarvasi honvédek száma egy 1849. december 4-i hivatalos kimutatás szerint 357 fő volt, de rajtuk kívül voltak még, akik a szabadcsapatokba vagy a nemzetőrök közé álltak.

A kiegyezés után, 1872-ben, Szarvas elveszítette városi rangját, és csak 1966-ban kapta vissza. Az 1880–1893 közötti vasútépítés során csak szárnyvonalat kapott a település.

A szarvasi házak száma:[3]

  • 1827-ben: 1611;
  • 1850-ben: 1849
  • 1899-ben: 4361.

A lakosság száma:[3]

  • 1827-ben: 14 131 fő
  • 1850-ben: 17 530 fő
  • 1890-ben: 24 393 fő. Ebből 13,5 ezer tót (szlovák) nyelvű, 10,7 ezer magyar nyelvű, a maradék német, oláh (román) és egyéb nyelvű volt.[3]

20-21. század[szerkesztés]

Az első világháborúban a hivatalos adatok szerint 1153 szarvasi halt hősi halált. Emléküket hirdeti vitéz Székely Károly márványból és bronzból készült alkotása, az 1927. augusztus 28-án felavatott hősi emlékmű. A háború után bekövetkezett országos felfordulás súlyosan éreztette hatását.

1919 áprilisának végén, amikor a román megszállás már küszöbön állott, a menekülő Direktórium nagyobb mennyiségű élelmiszert, pénzt, ékszert, részvényeket, betéteket vitt magával; csupa olyan dolgot, amikre a községnek akkor a legnagyobb szüksége lett volna. A kétségbeesett lakosság akkor felszabadítóként üdvözölte az 1919. április 28-án bevonuló románokat, nem sejtve, hogy az 1920. március 2-ig tartó megszállást leggyötrelmesebb emlékei közé fogja majd sorolni.

A második világháború után az oktatás vált a település életének legfontosabb tényezőjévé, Szarvas ma fontos iskolaváros, a megye egyik kulturális központja. 2010. július 14. és 18. között itt rendezték meg a 8. Szélrózsa Országos Evangélikus Ifjúsági Találkozót.

Szarvas mellett található a Szarvasi Nemzetközi Zsidó Ifjúsági tábor létesítménye, amely 1990 óta évente ad otthont a JDC és a Lauder alapítvány rendezvényeinek.[5]

Politikai élete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Önkormányzata[szerkesztés]

A 2014–2019-es ciklusban[szerkesztés]

A képviselő-testület 12 tagja közül a 2014-es önkormányzati választás eredményeként 8 fő a Fidesz-KDNP színeiben, 1-1 fő MSZP-s, illetve jobbikos jelöltként, a fennmaradó 2 fő pedig a Nagycsaládosok Szarvasi Egyesülete (NACSE) nevű helyi civil szervezet jelöltjeként jutott mandátumhoz. A 8 választókerületben a Babák Mihály által támogatott 8 Fidesz-KDNP-s jelöltből 7 nyert, egyedül a 3. számú egyéni választókerületben nyert a NACSE jelöltje.

A jelölt neve A jelölő párt(ok) Egyéni választókerülete
Giricz Katalin Fidesz-KDNP 01
Lohr Gyula József Fidesz-KDNP 02
Dobruczky Zsolt NACSE 03
Kiss Attila Fidesz-KDNP 04
Lázár Zsolt Fidesz-KDNP 05
Molnár Istvánné Fidesz-KDNP 06
Hodálik Pál Fidesz-KDNP 07
Dernovics László Fidesz-KDNP 08
Földesi Lajos Zoltán MSZP Kompenzációs lista
Gajdos Attila Jobbik Kompenzációs lista
Gombár Györgyné NACSE Kompenzációs lista

Szarvas képviselete az Országgyűlésben[szerkesztés]

Szarvas képviselője az Országgyűlésben, a 2014-es országgyűlési választás óta Dankó Béla. Abban az évben a szarvasi választókerület (a korábbi Békés megyei 5. számú országgyűlési egyéni választókerület) az új választási törvény értelmében egyesült Békés város és környéke választókerületével, így létrehozva a Békés megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerületet. Így Szarvas elvesztette saját önálló képviseletét az Országgyűlésben, és azóta Békés város környékével közösen alkot egy választókerületet. Az új választókerület képviselője az a Dankó Béla lett, aki azelőtt Békés város képviselője volt a magyar parlamentben.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
16 795
16 546
15 565
15 248
14 473
14 428
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 89%-a magyar, 8%-a szlovák, 2%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg német, román és szlovén) nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 10,7% szlováknak, 2,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: evangélikus 26,7%, római katolikus 15,3%, református 4,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 25,3% (27,1% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 90,8%-a vallotta magát magyarnak, 5,5% szlováknak, 2,6% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak, 0,1% ruszinnak, 0,1% szerbnek, ukránnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,4% volt evangélikus, 12,7% római katolikus, 3,8% reformátusnak, 0,8% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 0,2% görög katolikus, 20,4% felekezeten kívüli (37,3% nem válaszolt).[15]

Látnivalók[szerkesztés]

Oktatás[szerkesztés]

Felsőoktatás[szerkesztés]

Sportélete[szerkesztés]

A Szarvasi FC labdarúgó-csapata a Békés vármegyei I. osztályban szerepel.

Híres szarvasiak[szerkesztés]

Média[szerkesztés]

Folyóirat[szerkesztés]

Televízió[szerkesztés]

Rádió[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

  • Mitrovszky kastély
    Mitrovszky kastély
  • Az Erzsébet híd a Vízi Színház felől
    Az Erzsébet híd a Vízi Színház felől
  • Erzsébet híd
    Erzsébet híd
  • Az Erzsébet híd nyugati hídfője
    Az Erzsébet híd nyugati hídfője
  • Millenniumi emlékmű
    Millenniumi emlékmű
  • A millenniumi emlékmű egy részlete
    A millenniumi emlékmű egy részlete
  • A Tessedik Sámuel Főiskola Rektori Hivatalának épülete a Holt-Körös hídjáról nézve
    A Tessedik Sámuel Főiskola Rektori Hivatalának épülete a Holt-Körös hídjáról nézve
  • A Holt-Körös a hídról észak felé nézve
    A Holt-Körös a hídról észak felé nézve
  • A Szent Klára templom
    A Szent Klára templom
  • Virginiai mocsárciprusok a szarvasi Holt-Körös partján
    Virginiai mocsárciprusok a szarvasi Holt-Körös partján
  • Tersztyánszky Ödön emléktáblája egykori lakóházának falán
    Tersztyánszky Ödön emléktáblája egykori lakóházának falán
  • A Szarvasi Vízi Színház a Holt-Körös túlpartja felől
    A Szarvasi Vízi Színház a Holt-Körös túlpartja felől
  • Petőfi-emléktábla
    Petőfi-emléktábla
  • Petőfi-emléktábla
    Petőfi-emléktábla
  • Lohr Gyula gyermekorvos emléktáblája
    Lohr Gyula gyermekorvos emléktáblája
  • Hősi emlékmű
    Hősi emlékmű
  • Melis György emlékműve
    Melis György emlékműve
  • Nőalakos szobor a főút mellett
    Nőalakos szobor a főút mellett
  • Jellegzetes saroképület Szarvason
    Jellegzetes saroképület Szarvason

Irodalom[szerkesztés]

  • Zsilinszky Mihály: Szarvas város történelme és jelen viszonyainak leírása, (1872), Reprint: Békéscsaba (2004) ISBN 963-214-504-6
  • Szalontai Csaba 1992: Megjegyzések az Alföld IX. századi történetéhez II. (Szarvas-Kákapuszta késő avar temetője). JAMÉ 30-32., 309-347.
  • Neumann Jenő: Szarvas nagyközség története, Szarvas, 1922
  • Palov József: Tessedik városa hajdan és ma, Szarvas, 1979
  • Palov József: Képek Szarvas multjából, Szarvas, 1972

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Szarvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y Békésvármegye története. II. kötet (1896) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 4.)
  4. ↑ a b Békés vármegye hajdana. I. Történelmi rész (Pest, 1870) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 4.)
  5. ↑ Archivált másolat. [2013. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 2.)
  6. ↑ Szarvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Szarvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  8. ↑ Szarvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  9. ↑ Szarvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  10. ↑ Szarvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  11. ↑ Szarvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  12. ↑ Szarvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Szarvas Helységnévtár
  15. ↑ Szarvas Helységnévtár
  16. ↑ Szarvas város. szarvas.hu. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  17. ↑ Ötmilliós kínai testvérvárossal szerződött Szarvas Archiválva 2014. április 26-i dátummal a Wayback Machine-ben,.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szarvas_(település)&oldid=27200106”