(Go: >> BACK << -|- >> HOME <<)
Ugrás a tartalomhoz

„Rózsavölgyi Márk” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Zsidó származású zenészek kategória hozzáadva (a HotCattel)
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 039 szerkesztés
a Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek automatikusan hozzáadva a Wikidata alapján
 
(48 közbenső módosítás, amit 29 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Zenész infobox
⚫
[[Fájl:Rózsavölgyi Márk.jpg|bélyegkép|Rózsavölgyi Márk portréja a [[Vasárnapi Újság (hetilap, 1854–1922)|Vasárnapi Újság]]ban]]
⚫
| név = Rózsavölgyi Márk
⚫
'''Rózsavölgyi Márk''' (eredetileg ''Rosenthal Markusz'') ([[Balassagyarmat]] [[1788]] körül – [[Pest]], [[1848]]. [[január 23.]]) [[zeneszerző]], [[hegedű]]művész, a [[csárdás]] „atyja”, [[Rózsavölgyi Gyula]] édesapja.
| háttérszín =
| kép = Rózsavölgyi Márk hegedűművész, a csárdás „atyja”.jpg
| képaláírás = Rózsavölgyi Márk portréja
| képméret =
| születési név = Rosenthal Markusz
| születési dátum = [[1788]] körül
| születési hely = [[Balassagyarmat]]
| halál dátuma = [[1848]]. [[január 23.]]
| halál helye =
| aktív =
| együttes =
| hangszer = [[hegedű]]
| hang =
| tevékenység = [[zeneszerző]]
| műfajok =
| kiadók =
}}
⚫
'''Rózsavölgyi Márk''', eredetileg ''Rosenthal Markusz'' ([[Balassagyarmat]] [[1788]] körül – [[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1848]]. [[január 23.]]) magyar [[zeneszerző]], [[hegedű]]művész, a [[csárdás]] „atyja”, [[Rózsavölgyi Gyula]] édesapja.


==Élete==
==Élete==
Kereskedő család sarja, tanulmányait korán megkezdte és Prágában fejezte be, ahol egy ideig szépírással tartotta fenn magát. 1808-ban került Pestre, ahol mint első hegedűs működött a [[Magyar Színjátszó Társulat]]nál. 1813-ban Bajára költözött, itt volt a székhelye az 1819-es tűzvészig. Ekkor [[Pécs]]re ment, majd [[Temesvár]]on volt hegedűs a színházi zenekarnál. 1821 és 1833 között ismét Baján élt. Közben szinte az egész országot bejárta mint hegedűművész. Szerzeményei ismertté váltak, több gyűjteményes kiadványban (Magyar Nóták Veszprém Varmegyéből) helyet kaptak. 1833-ban Pestre költözött, de tovább folytatta hangversenyútjait. 1837-ben a [[Pesti Magyar Színház]] (a későbbi Nemzeti Színház) zenekarának koncertmestere volt.
Kereskedő család sarja, tanulmányait korán megkezdte és Prágában fejezte be, ahol egy ideig szépírással tartotta fenn magát. 1808-ban került Pestre, ahol mint első hegedűs működött a [[Magyar Színjátszó Társulat]]nál. 1813-ban Bajára költözött, itt volt a székhelye az 1819-es tűzvészig. Ekkor [[Pécs]]re ment, majd [[Temesvár]]on volt hegedűs a színházi zenekarnál. 1821 és 1833 között ismét Baján élt. Közben szinte az egész országot bejárta mint hegedűművész. Régi magyar nótákat, saját műdal szerzeményeit, ábrándjait, körmagyarjait és csárdásait játszotta mindenütt, igen gyakran minden kíséret nélkül. Szerzeményei ismertté váltak, több gyűjteményes kiadványban (Magyar Nóták Veszprém Varmegyéből) helyet kaptak. 1833-ban Pestre költözött, de tovább folytatta hangversenyútjait. 1837-ben a [[Pesti Magyar Színház]] (a későbbi Nemzeti Színház) megnyitására (1837. augusztus 22.) "Nemzeti Örömhangok" címmel művet írt. A színház első hegedűse, s zenekarának koncertmestere lett. Vándorszínészethez szokott lelke nem találta helyét az állandó kőszínház adta védettségnek, s hamarosan útra kelt.
⚫
[[Kép:Rózsavölgyi Márk.jpg|balra|bélyegkép|Rózsavölgyi Márk portréja a [[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]]ban]]
⚫
Hangversenyeket adott Pápán, Győrben, Debrecenben, Pozsonyban. Első magyar Társastánc c., utóbb”- körmagyar”-ként ismertté vált műve 1842-ben jelent meg. Az 1840-es években cigányzenészekből állandó együttest szervezett, a [[Pilvax]] kávéházban muzsikált. 1845-ben még koncertezett [[Eger]]ben, [[Nagyvárad]]on és [[Nagykároly]]ban, s újabb vidéki hangversenykörútra indult, de betegsége miatt vissza kellett térnie Pestre. Nélkülözések közepette, betegen hunyt el Pesten.


⚫
Haláláig szoros barátság fűzte [[Petőfi Sándor]]hoz, aki 1844-ben a [[Pesti Divatlap|Pesti Divatlapban]] elismerő cikket írt játékáról. Emlékét a halálára írott "Vén muzsikus, mit vétettem én neked" kezdetű költeményében örökítette meg Petőfi.
⚫
Hangversenyeket adott Pápán, Győrben, Debrecenben, Pozsonyban. Első magyar Társastánc c., utóbb”- körmagyar”-ként ismertté vált műve 1842-ben jelent meg. Az 1840-es években cigányzenészekből állandó együttest szervezett, a [[Pilvax kávéház]]ban muzsikált. 1845-ben még koncertezett [[Eger]]ben, [[Nagyvárad]]on és [[Nagykároly]]ban, s újabb vidéki hangversenykörútra indult, de betegsége miatt vissza kellett térnie Pestre.


A [[verbunkos]] zene egyik utolsó, igen magas színvonalú képviselője volt, egyben az első csárdás-komponistánk. Közel 200 eredeti "magyar hangművet" írt, ahogy emlegette dalszerzeményeit. Dalai száma valószínűleg ennél jóval több lehetett, de 1813-ban háza leégett, kéziratainak ott lévő részei elpusztultak.<ref>Schöpflin Aladár: Magyar Színművészeti Lexikon, IV. Kötet - Az Országos Színészegyesület kiadása, Budapest, 1931.</ref> A "Víg szeszély" című csárdás dalának dallamvilágát Liszt Ferenc feldolgozta a VIII-ik rapszódiájában. Eredeti daljátéka a "Visegrádi kincskeresők" 1939. április 16-án debütált a Nemzeti Színház színpadán.<ref>Torday Lajos: Dalművek könyve - Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Rt. Kiadása, 1936.</ref>
⚫
Haláláig szoros barátság fűzte [[Petőfi]]hez, aki 1844-ben a [[Magyar Divatlap]]ban elismerő cikket írt játékáról. A verbunkos zene egyik utolsó, igen magas színvonalú képviselője volt, egyben az első csárdás-komponistánk.


Rózsavölgyi Márk szobrát 2010-ben avatták Baján a Rózsavölgyi udvarban. Ugyanekkor Guinness-rekord született Baján, amikor 1597-en ropták egyszerre a csárdást a főtéren.<ref>{{cite web|url=https://infostart.hu/eletmod/2010/06/21/guinness-rekord-bajan-1597-en-csardasoztak-a-foteren-361255|title=Guinness-rekord Baján: 1597-en csárdásoztak a főtéren|publisher=infostart.hu}}</ref><ref>{{cite web|url=https://kultura.hu/folk-guinness-rekord-bajan/|title=Guinness-rekord Baján: 1597-en csárdásoztak a főtéren|publisher=kultura.hu}}</ref>
⚫
Fia, [[Rózsavölgyi Gyula]], társalapítója volt a [[Rózsavölgyi Zeneműkiadó]]nak.


⚫
Fia, [[Rózsavölgyi Gyula]], társalapítója volt Grinzweil Norberttel együtt a [[Rózsavölgyi és Társa Kiadó|Rózsavölgyi Zeneműkiadó]]nak 1850-ben.
== Külső hivatkozás ==

⚫
* [http://www.bajaobs.hu/baja/bek/banati/rozsa.htm Rózsavölgyi Márkról a bajai Csillagvizsgáló Intézet honlapján]
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== Források ==
⚫
* [https://web.archive.org/web/20041224190439/http://www.bajaobs.hu/baja/bek/banati/rozsa.htm Rózsavölgyi Márkról a bajai Csillagvizsgáló Intézet honlapján]
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html/ABC12527/13202.htm Rózsavölgyi Márk – Magyar életrajzi lexikon]
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html/ABC12527/13202.htm Rózsavölgyi Márk – Magyar életrajzi lexikon]
* [http://index.hu/kultur/eletmod/2010/06/21/guinness-rekord_bajan/ Rózsavölgyi emlékére: Baján 2010 a csárdás éve]
* [https://index.hu/kultur/eletmod/2010/06/21/guinness-rekord_bajan/ Rózsavölgyi emlékére: Baján 2010 a csárdás éve]
* [[Magyar zsidó lexikon]]. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929


== További irodalom ==
⚫
{{Portál|zene}}

* [[Evva Lajos]]: [http://epa.oszk.hu/00000/00030/01092/pdf/01092.pdf Tánczzenénk teremtői.] [[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]], 1875. 6. sz. p.&nbsp;82-83.
* Torday Lajos: Dalművek könyve – Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Rt. Kiadása, 1936
*Réti Zoltán: ''Rózsavölgyi Márk''; előszó Bónis Ferenc; átdolg., bőv. kiad.; Athenaeum–Rózsavölgyi, Bp., 2001

{{nemzetközi katalógusok}}

⚫
{{Portál|zene||Zsidóság}}


{{DEFAULTSORT:Roz~savo~lgyi Mark}}
[[Kategória:Magyar zeneszerzők]]
[[Kategória:Magyar zeneszerzők]]
[[Kategória:Romantikus zeneszerzők]]
[[Kategória:Romantikus zeneszerzők]]
[[Kategória:Magyar hegedűsök]]
[[Kategória:Magyar hegedűsök]]
[[Kategória:19. századi hegedűsök]]
[[Kategória:Koncertmesterek]]
[[Kategória:Zsidó származású magyarok]]
[[Kategória:Zsidó származású magyarok]]
[[Kategória:Balassagyarmatiak]]
[[Kategória:Balassagyarmatiak]]
[[Kategória:19. századi magyarok]]
[[Kategória:19. századi magyarok]]
[[Kategória:Nevet változtatott személyek]]
[[Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek]]
[[Kategória:Zsidó származású zenészek]]
[[Kategória:1848-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek]]

⚫
[[en:Márk Rózsavölgyi]]
[[de:Márk Rózsavölgyi]]
[[fr:Márk Rózsavölgyi]]

A lap jelenlegi, 2024. január 8., 16:18-kori változata

Rózsavölgyi Márk
Rózsavölgyi Márk portréja
Rózsavölgyi Márk portréja
Életrajzi adatok
Születési névRosenthal Markusz
Született1788 körül
Balassagyarmat
Elhunyt1848. január 23.
Pest[1]
SírhelyKozma utcai izraelita temető
GyermekeiRózsavölgyi Gyula
Pályafutás
Hangszerhegedű
Tevékenységzeneszerző
A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsavölgyi Márk témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rózsavölgyi Márk, eredetileg Rosenthal Markusz (Balassagyarmat 1788 körül – Pest, 1848. január 23.) magyar zeneszerző, hegedűművész, a csárdás „atyja”, Rózsavölgyi Gyula édesapja.

Élete[szerkesztés]

Kereskedő család sarja, tanulmányait korán megkezdte és Prágában fejezte be, ahol egy ideig szépírással tartotta fenn magát. 1808-ban került Pestre, ahol mint első hegedűs működött a Magyar Színjátszó Társulatnál. 1813-ban Bajára költözött, itt volt a székhelye az 1819-es tűzvészig. Ekkor Pécsre ment, majd Temesváron volt hegedűs a színházi zenekarnál. 1821 és 1833 között ismét Baján élt. Közben szinte az egész országot bejárta mint hegedűművész. Régi magyar nótákat, saját műdal szerzeményeit, ábrándjait, körmagyarjait és csárdásait játszotta mindenütt, igen gyakran minden kíséret nélkül. Szerzeményei ismertté váltak, több gyűjteményes kiadványban (Magyar Nóták Veszprém Varmegyéből) helyet kaptak. 1833-ban Pestre költözött, de tovább folytatta hangversenyútjait. 1837-ben a Pesti Magyar Színház (a későbbi Nemzeti Színház) megnyitására (1837. augusztus 22.) "Nemzeti Örömhangok" címmel művet írt. A színház első hegedűse, s zenekarának koncertmestere lett. Vándorszínészethez szokott lelke nem találta helyét az állandó kőszínház adta védettségnek, s hamarosan útra kelt.

Rózsavölgyi Márk portréja a Vasárnapi Ujságban

Hangversenyeket adott Pápán, Győrben, Debrecenben, Pozsonyban. Első magyar Társastánc c., utóbb”- körmagyar”-ként ismertté vált műve 1842-ben jelent meg. Az 1840-es években cigányzenészekből állandó együttest szervezett, a Pilvax kávéházban muzsikált. 1845-ben még koncertezett Egerben, Nagyváradon és Nagykárolyban, s újabb vidéki hangversenykörútra indult, de betegsége miatt vissza kellett térnie Pestre. Nélkülözések közepette, betegen hunyt el Pesten.

Haláláig szoros barátság fűzte Petőfi Sándorhoz, aki 1844-ben a Pesti Divatlapban elismerő cikket írt játékáról. Emlékét a halálára írott "Vén muzsikus, mit vétettem én neked" kezdetű költeményében örökítette meg Petőfi.

A verbunkos zene egyik utolsó, igen magas színvonalú képviselője volt, egyben az első csárdás-komponistánk. Közel 200 eredeti "magyar hangművet" írt, ahogy emlegette dalszerzeményeit. Dalai száma valószínűleg ennél jóval több lehetett, de 1813-ban háza leégett, kéziratainak ott lévő részei elpusztultak.[2] A "Víg szeszély" című csárdás dalának dallamvilágát Liszt Ferenc feldolgozta a VIII-ik rapszódiájában. Eredeti daljátéka a "Visegrádi kincskeresők" 1939. április 16-án debütált a Nemzeti Színház színpadán.[3]

Rózsavölgyi Márk szobrát 2010-ben avatták Baján a Rózsavölgyi udvarban. Ugyanekkor Guinness-rekord született Baján, amikor 1597-en ropták egyszerre a csárdást a főtéren.[4][5]

Fia, Rózsavölgyi Gyula, társalapítója volt Grinzweil Norberttel együtt a Rózsavölgyi Zeneműkiadónak 1850-ben.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
  2. ↑ Schöpflin Aladár: Magyar Színművészeti Lexikon, IV. Kötet - Az Országos Színészegyesület kiadása, Budapest, 1931.
  3. ↑ Torday Lajos: Dalművek könyve - Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Rt. Kiadása, 1936.
  4. ↑ Guinness-rekord Baján: 1597-en csárdásoztak a főtéren. infostart.hu
  5. ↑ Guinness-rekord Baján: 1597-en csárdásoztak a főtéren. kultura.hu

Források[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Evva Lajos: Tánczzenénk teremtői. Vasárnapi Ujság, 1875. 6. sz. p. 82-83.
  • Torday Lajos: Dalművek könyve – Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Rt. Kiadása, 1936
  • Réti Zoltán: Rózsavölgyi Márk; előszó Bónis Ferenc; átdolg., bőv. kiad.; Athenaeum–Rózsavölgyi, Bp., 2001
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rózsavölgyi_Márk&oldid=26771553”