„Polgárháborúk a Római Birodalomban” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: th:สงครามกลางเมืองซีซาร์ |
a Bot: 21 interwiki link migrálva a Wikidata d:q1238338 adatába |
||
| 34. sor: | 34. sor: | ||
{{Link FA|es}} |
{{Link FA|es}} |
||
[[en:Caesar's Civil War]] |
|||
[[arz:الحرب السكندريه]] |
|||
[[bg:Гражданска война на Цезар]] |
|||
[[ca:Segona guerra civil romana]] |
|||
[[es:Segunda Guerra Civil de la República de Roma]] |
|||
[[fi:Julius Caesarin kansalaissota]] |
|||
[[fr:Guerre civile de César]] |
|||
[[id:Perang Saudara Caesar]] |
|||
[[it:Guerra civile tra Cesare e Pompeo]] |
[[it:Guerra civile tra Cesare e Pompeo]] |
||
[[ja:ローマ内戦 (紀元前49年-紀元前45年)]] |
|||
[[jv:Perang Sadulur Caesar]] |
|||
[[ko:카이사르의 내전]] |
|||
[[ms:Perang saudara Caesar]] |
|||
[[nl:Burgeroorlog tussen Pompeius en Caesar]] |
|||
[[no:Cæsars borgerkrig]] |
|||
[[pl:Wojna domowa Cezara z Pompejuszem]] |
|||
[[pt:Segunda Guerra Civil da República de Roma]] |
|||
[[ro:Războiul civil roman al lui Cezar]] |
[[ro:Războiul civil roman al lui Cezar]] |
||
[[ru:Гражданская война в Древнем Риме (49—45 до н. э.)]] |
|||
[[sh:Cezarov građanski rat]] |
|||
[[sk:Caesarova občianska vojna]] |
|||
[[sr:Цезаров грађански рат]] |
|||
[[sv:Romerska inbördeskriget (49 f.Kr. – 45 f.Kr.)]] |
[[sv:Romerska inbördeskriget (49 f.Kr. – 45 f.Kr.)]] |
||
[[th:สงครามกลางเมืองซีซาร์]] |
|||
A lap 2013. március 8., 21:47-kori változata
A Római Birodalom területén a Sulla fellépésétől (i. e. 88.) Augustus hatalomra jutásáig (i. e. 30.) tartó időszakban a polgárháborúk egész sorozata zajlott le, ezért ez az időszak a polgárháborúk kora néven is ismert. Később, a császárkor évszázadaiban is sor került néhány véres polgárháborúra.
Sulla-féle polgárháborúk (i. e. 88-81)
Catilina összeesküvése (i. e. 63-62)
A Julius Caesar-féle polgárháború (i. e. 49.)
Az i. e. 49-es nagy polgárháború Gnaeus Pompeius Magnus (röviden Pompeius) és Julius Caesar, illetve híveik között, és Caesar győzelmével ért véget.
Okai
Crassus halálával az első triumvirátus megszűnt és megbomlott az egyensúly Pompeius és Caesar között. Ehhez az is hozzájárult, hogy meghalt Pompeius felesége, így felbomlott a családi kötelék. Pompeius törvényt hozatott a szenátussal, mely tiltotta hogy valaki távollétében (in absentia) induljon a magisztrátusi választásokon. A dolog jelentősége abban rejlett, hogy Caesar míg proconsuli hivatalát viselte, sérthetetlen volt, azonban ha hivatalát letéve átlépi a város szent határát (pomerium) perbe foghatóvá válik. Caesar ellenfelei nem is titkolták, hogy szándékukban áll több főbenjáró vádpontban beperelni. Caesar tisztában volt azzal, hogy az esküdtek megvesztegetésével még a koholt vádak esetében is számítani kell arra, hogy elítélhetik, így úgy döntött Róma ellen vonul.
Események
Caesar egyetlen légió élén lépte át Gallia Cisalpina provincia és Italia határfolyóját a Rubicont. Ellenfeleit teljesen felkészületlenül érte ez a lépés, Caesar gyakorlatilag kardcsapás nékül vette birtokba Italiát és Rómát. Pompeius és hívei pánikszerűen menekültek, zavarukban még a kincstár kiürítéséről is megfeledkeztek, így a polgárháború során végig financiális gondokkal küzdöttek.
A döntő csatára Görögországban, i. e. 48-ban Pharszalosznál került sor, amelyet Caesar könnyedén megnyert. Pompeius Egyiptomba menekült, ahol megölték.
Caesar Pompeius legyőzése után Egyiptomban hadakozott. I. e. 48–ban trónra ültette VII. Kleopátrát. Ezután Zelánál leverte a pontoszi Pharnakészt, Mithridatész fiát (i. e. 47). Végül Thapszosznál győzelmet aratott Pompeius serege fölött (i. e. 46), és visszatért Rómába, ahol 10 évre dictatorrá választották. i. e. 45-ben, miután Mundánál (Hispania) végképp legyőzte Pompeius híveit, örökös dictatorrá választották.
