(Go: >> BACK << -|- >> HOME <<)

Ugrás a tartalomhoz

„Polgárháborúk a Római Birodalomban” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 94.44.114.199 (vita) szerkesztéséről Jávori István szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
 
(19 közbenső módosítás, amit 16 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{nincs forrás}}
A [[Római Birodalom]] területén a [[Lucius Cornelius Sulla|Sulla]] fellépésétől ([[i. e. 88]].) [[Caius Octavianus Caesar Augustus|Augustus]] hatalomra jutásáig ([[i. e. 30]].) tartó időszakban a [[polgárháború]]k egész sorozata zajlott le, ezért ez az időszak '''a polgárháborúk kora''' néven is ismert. Később, a [[Római császárkor|császárkor]] évszázadaiban is sor került néhány véres polgárháborúra.
A [[Római Birodalom]] területén a [[Lucius Cornelius Sulla|Sulla]] fellépésétől ([[i. e. 88]].) [[Augustus római császár|Augustus]] hatalomra jutásáig ([[i. e. 30]].) tartó időszakban a [[polgárháború]]k egész sorozata zajlott le, ezért ez az időszak '''a polgárháborúk kora''' néven is ismert. Később, a [[Római császárkor|császárkor]] évszázadaiban is sor került néhány véres polgárháborúra.


== Sulla-féle polgárháborúk (i. e. 88-81) ==
== Sulla-féle polgárháborúk (i. e. 88-81) ==
8. sor: 9. sor:


== A Julius Caesar-féle polgárháború (i. e. 49.) ==
== A Julius Caesar-féle polgárháború (i. e. 49.) ==
Az [[i. e. 49]]-es nagy polgárháború [[Gnaeus Pompeius Magnus]] (röviden Pompeius) és [[Julius Caesar]], illetve híveik között, és Caesar győzelmével ért véget.
Az [[i. e. 49]]-es nagy polgárháború [[Cnaeus Pompeius Magnus]] (röviden Pompeius) és [[Caius Iulius Caesar|Julius Caesar]], illetve híveik között, és Caesar győzelmével ért véget.


=== Okai ===
=== Okai ===
14. sor: 15. sor:


=== Események ===
=== Események ===
Caesar egyetlen [[Római légió|légió]] élén lépte át [[Gallia Cisalpina]] provincia és [[Italia (Római Birodalom)|Italia]] határfolyóját a [[Rubicon (folyó)|Rubicont]]. Ellenfeleit teljesen felkészületlenül érte ez a lépés, Caesar gyakorlatilag kardcsapás nékül vette birtokba Italiát és Rómát. Pompeius és hívei pánikszerűen menekültek, zavarukban még a kincstár kiürítéséről is megfeledkeztek, így a polgárháború során végig financiális gondokkal küzdöttek.
Caesar egyetlen [[Római légió|légió]] élén lépte át [[Gallia Cisalpina]] provincia és [[Italia (Római Birodalom)|Italia]] határfolyóját a [[Rubicon (folyó)|Rubicont]]. Ellenfeleit teljesen felkészületlenül érte ez a lépés, Caesar gyakorlatilag kardcsapás nélkül vette birtokba Italiát és Rómát. Pompeius és hívei pánikszerűen menekültek, zavarukban még a kincstár kiürítéséről is megfeledkeztek, így a polgárháború során végig pénzügyi gondokkal küzdöttek.


A döntő csatára Görögországban, [[i. e. 48]]-ban [[Pharszalosz]]nál került sor, amelyet Caesar könnyedén megnyert. Pompeius [[Egyiptom]]ba menekült, ahol megölték.
A döntő csatára Görögországban, [[i. e. 48]]-ban [[Pharszalosz]]nál került sor, amelyet Caesar könnyedén megnyert. Pompeius [[Egyiptom]]ba menekült, ahol megölték.


Caesar Pompeius legyőzése után Egyiptomban hadakozott. [[I. e. 48]]–ban trónra ültette [[VII. Kleopátra|VII. Kleopátrát]]. Ezután Zelánál leverte a pontoszi Pharnakészt, Mithridatész fiát ([[i. e. 47]]). Végül Thapszosznál győzelmet aratott Pompeius serege fölött ([[i. e. 46]]), és visszatért Rómába, ahol 10 évre [[dictator]]rá választották. [[i. e. 45]]-ben, miután Mundánál ([[Hispania]]) végképp legyőzte Pompeius híveit, örökös dictatorrá választották.
Caesar Pompeius legyőzése után Egyiptomban hadakozott. [[I. e. 48]]-ban trónra ültette [[VII. Kleopátra|VII. Kleopátrát]]. Ezután Zelánál leverte a pontoszi Pharnakészt, Mithridatész fiát ([[i. e. 47]]). Végül Thapszosznál győzelmet aratott Pompeius serege fölött ([[i. e. 46]]), és visszatért Rómába, ahol 10 évre [[dictator]]rá választották. [[i. e. 45]]-ben, miután Mundánál ([[Hispania]]) végképp legyőzte Pompeius híveit, örökös dictatorrá választották.


== Caesar utáni polgárháborúk (i. e. 44-30) ==
Ajjaj nem nagyon emlékszem
{{csonk-szakasz}}

== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Actiumi csata]] (i. e. 31)

{{csonk-dátum|csonk-ókor|2007 januárjából}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|ókor||Ókori Róma| }}

[[Kategória:A Római Birodalom történelme]]
[[Kategória:Polgárháborúk]]

A lap jelenlegi, 2023. december 11., 15:11-kori változata

A Római Birodalom területén a Sulla fellépésétől (i. e. 88.) Augustus hatalomra jutásáig (i. e. 30.) tartó időszakban a polgárháborúk egész sorozata zajlott le, ezért ez az időszak a polgárháborúk kora néven is ismert. Később, a császárkor évszázadaiban is sor került néhány véres polgárháborúra.

Sulla-féle polgárháborúk (i. e. 88-81)[szerkesztés]

Catilina összeesküvése (i. e. 63-62)[szerkesztés]

A Julius Caesar-féle polgárháború (i. e. 49.)[szerkesztés]

Az i. e. 49-es nagy polgárháború Cnaeus Pompeius Magnus (röviden Pompeius) és Julius Caesar, illetve híveik között, és Caesar győzelmével ért véget.

Okai[szerkesztés]

Crassus halálával az első triumvirátus megszűnt és megbomlott az egyensúly Pompeius és Caesar között. Ehhez az is hozzájárult, hogy meghalt Pompeius felesége, így felbomlott a családi kötelék. Pompeius törvényt hozatott a szenátussal, mely tiltotta hogy valaki távollétében (in absentia) induljon a magisztrátusi választásokon. A dolog jelentősége abban rejlett, hogy Caesar míg proconsuli hivatalát viselte, sérthetetlen volt, azonban ha hivatalát letéve átlépi a város szent határát (pomerium) perbe foghatóvá válik. Caesar ellenfelei nem is titkolták, hogy szándékukban áll több főbenjáró vádpontban beperelni. Caesar tisztában volt azzal, hogy az esküdtek megvesztegetésével még a koholt vádak esetében is számítani kell arra, hogy elítélhetik, így úgy döntött Róma ellen vonul.

Események[szerkesztés]

Caesar egyetlen légió élén lépte át Gallia Cisalpina provincia és Italia határfolyóját a Rubicont. Ellenfeleit teljesen felkészületlenül érte ez a lépés, Caesar gyakorlatilag kardcsapás nélkül vette birtokba Italiát és Rómát. Pompeius és hívei pánikszerűen menekültek, zavarukban még a kincstár kiürítéséről is megfeledkeztek, így a polgárháború során végig pénzügyi gondokkal küzdöttek.

A döntő csatára Görögországban, i. e. 48-ban Pharszalosznál került sor, amelyet Caesar könnyedén megnyert. Pompeius Egyiptomba menekült, ahol megölték.

Caesar Pompeius legyőzése után Egyiptomban hadakozott. I. e. 48-ban trónra ültette VII. Kleopátrát. Ezután Zelánál leverte a pontoszi Pharnakészt, Mithridatész fiát (i. e. 47). Végül Thapszosznál győzelmet aratott Pompeius serege fölött (i. e. 46), és visszatért Rómába, ahol 10 évre dictatorrá választották. i. e. 45-ben, miután Mundánál (Hispania) végképp legyőzte Pompeius híveit, örökös dictatorrá választották.

Caesar utáni polgárháborúk (i. e. 44-30)[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]