„Perczel Miklós (honvédezredes)” változatai közötti eltérés

	Perczel Miklós
	Perczel Miklós, Rusz Károly metszete (1867)
Született	1812. december 15.; Bonyhád
Elhunyt	1904. március 4. (91 évesen); Baja
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	katonatiszt; politikus;
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1848. július 6. – 1849. augusztus 13.); Baranya vármegye főispánja (1868–1887); Pécs város főispánja (1875–1887); a magyar főrendiház tagja (1885. október 8. – 1888. január 27.); magyarországi parlamenti képviselő (1887. szeptember 28. – 1892. január 4.);
	A Wikimédia Commons tartalmaz Perczel Miklós témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2014. október 15., 16:20-kori változata

Bonyhádi lovag Perczel Miklós (Bonyhád, 1812. december 15. – Baja, 1904. március 4.^[1]) politikus, az 1848–49 évi szabadságharcban honvédezredes, az amerikai polgárháborúban az északi hadsereg ezredese, Perczel Mór honvédtábornok öccse.

Életpályája

Perczel Sándor Tolna megyei birtokos és Kajdacsy Erzsébet fia.^[1] Testvére Perczel Mór és Perczel Imre voltak.^[1]

Testvéreivel együtt Vörösmarty Mihály tanítványa volt.^[1] A pesti egyetemen jogot végzett.^[1] 1832-től Baranya megye aljegyzője lett, majd különböző hivatalokat töltött be Baranya és Tolna megyében. 1836-39 között a baranyavári járás szolgabírája volt.^[1] Nagy hatással volt rá erősen forradalmi és hazafias érzületű bátyja, Mór. Tevékenyen részt vett a reformkor politikai küzdelmeiben, izgatás címén pert indítottak ellene, de 1840-ben ítélet nélkül megszüntették azt.

1848 márciusában Baranya megye követe az országgyűlésben,^[1] majd 1848 júniusában az első népképviseleti országgyűlésben Tolna megye kölesdi kerületének országgyűlési képviselőjévé választották. 1848. június 8-ától a tolna megyei nemzetőrség őrnagya, a bácskai harcokban a tolna megyei mozgó nemzetőrség egy zászlóaljának parancsnoka volt. Részt vett a pákozdi csatában, de miután zászlóalját nem sikerült honvédzászlóaljjá alakítani december végén bátyja hadtestében vette át egy honvédzászlóalj parancsnokságát. Ennek élén részt vett a móri ütközetben. Bátyja lemondása után ő is elhagyta a hadtestet és egy Baján állomásozó dandár parancsnoka lett. Március közepétől ismét Perczel Mór parancsnoksága alatt szolgált és részt vett Bácska felszabadításának hadműveleteiben. 1849. április 5-étől honvédalezredessé léptették elő. Április közepén bátyja őt bízta meg – az uralkodó iránti hűség és a magyar alkotmányra tett eskü között ingadozó Csuha Antal tábornok helyett – a Péterváradi erőd parancsnokságával, amit június közepén adott át Kiss Pál vezérőrnagynak. Július 9-én Kossuth ezredessé léptette elő és az aradi vár parancsnokává nevezte ki. Itt összeütközésbe került a vár főfelügyelőjével, Damjanich János vezérőrnaggyal, aki egy időre el is záratta. Szabadulása után bátyjához csatlakozva a temesvári csatában (1849. augusztus 9.) mint önkéntes harcolt.

A vereség után Törökországba menekült, és Kossuthtal együtt Kütahyába internálták. 1851-ben, szabadulása után az Egyesült Államokban telepedett le. A polgárháború kitörésekor az Iowa állambeli Davenport mellett élt, és részt vett az iowai önkéntes gyalogezred megszervezésében. Grant vezérőrnagy – aki később az Egyesült Államok 18. elnöke lett – javaslatára ezredesként ennek az ezrednek a parancsnoka lett. Jelentős szerepet játszott Missouri felszabadításában, és még egy ezred került a parancsnoksága alá. Grant tábornok személyesen tüntette ki, a vezetésben eluralkodott intrikák és betegsége miatt azonban benyújtotta lemondását, és 1864. november 1-jén elbocsátották az amerikai hadseregből.

A kiegyezés után hazatért és 1868-tól 1887-ig Pécs és Baranya megye főispánja, majd 1887-től 1892-ig Pécs város országgyűlési képviselője volt.^[1] 1904. március 4-én halt meg Baján.

Emlékezete

Pécsett utcát neveztek el róla.^[1]

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ Pécs lexikon II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 125. o. ISBN 978-963-06-7920-6

Külső hivatkozások

Felhasznált források

Hermann Róbert: Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó – 2004, ISBN 963-327-367-6
Magyarország hadtörténete két kötetben (főszerkesztő: Liptai Ervin), Zrínyi Katonai Kiadó – 1985, ISBN 963-326-337-9
Révai nagy lexikona

[plex-1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ Pécs lexikon II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 125. o. ISBN 978-963-06-7920-6

[1]

@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 márciusában Baranya megye követe az országgyűlésben,<ref name="plex"/> majd 1848 júniusában az első népképviseleti országgyűlésben Tolna megye [[kölesd]]i kerületének [[országgyűlési képviselő]]jévé választották. [[1848]]. [[június 8.|június 8-ától]] a tolna megyei nemzetőrség őrnagya, a bácskai harcokban a tolna megyei mozgó nemzetőrség egy zászlóaljának parancsnoka volt. Részt vett a [[Pákozdi csata|pákozdi csatában]], de miután zászlóalját nem sikerült honvédzászlóaljjá alakítani december végén bátyja hadtestében vette át egy honvédzászlóalj parancsnokságát. Ennek élén részt vett a [[móri ütközet]]ben. Bátyja lemondása után ő is elhagyta a hadtestet és egy Baján állomásozó dandár parancsnoka lett. Március közepétől ismét Perczel Mór parancsnoksága alatt szolgált és részt vett Bácska felszabadításának hadműveleteiben. [[1849]]. [[április 5.|április 5-étől]] honvédalezredessé léptették elő. Április közepén bátyja őt bízta meg – az uralkodó iránti hűség és a magyar alkotmányra tett eskü között ingadozó Csuha Antal tábornok helyett – a [[Pétervárad]]i erőd parancsnokságával, amit június közepén adott át [[Kiss Pál (katona)|Kiss Pál]] vezérőrnagynak. [[július 9.|Július 9-én]] [[Kossuth Lajos|Kossuth]] ezredessé léptette elő és az [[arad]]i vár parancsnokává nevezte ki. Itt összeütközésbe került a vár főfelügyelőjével, [[Damjanich János]] vezérőrnaggyal, aki egy időre el is záratta. Szabadulása után bátyjához csatlakozva a [[Temesvári csata|temesvári csatában]] ([[1849]]. [[augusztus 9.]]) mint önkéntes harcolt.
-A vereség után [[Törökország]]ba menekült, és Kossuthtal együtt Kütahyába internálták. [[1851]]-ben, szabadulása után az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]] telepedett le. A [[amerikai polgárháború|polgárháború]] kitörésekor az [[Iowa]] állambeli Davenport mellett élt, és részt vett az iowai önkéntes gyalogezred megszervezésében. [[Ulysses S. Grant|Grant]] vezérőrnagy – aki később az Egyesült Államok 18. elnöke lett – javaslatára ezredesként ennek az ezrednek a parancsnoka lett. Jelentős szerepet játszott [[Missouri (állam)|Missouri]] felszabadításában, és még egy ezred került a parancsnoksága alá. Grant tábornok személyesen tüntette ki, a vezetésben eluralkodott intrikák és betegsége miatt azonban benyújtotta lemondását, és [[1864]]. [[november 1.|november 1-jén]] elbocsátották az amerikai hadseregből.
+A vereség után [[Törökország]]ba menekült, és Kossuthtal együtt [[Kütahya (település)|Kütahyába]] internálták. [[1851]]-ben, szabadulása után az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]] telepedett le. A [[amerikai polgárháború|polgárháború]] kitörésekor az [[Iowa]] állambeli Davenport mellett élt, és részt vett az iowai önkéntes gyalogezred megszervezésében. [[Ulysses S. Grant|Grant]] vezérőrnagy – aki később az Egyesült Államok 18. elnöke lett – javaslatára ezredesként ennek az ezrednek a parancsnoka lett. Jelentős szerepet játszott [[Missouri (állam)|Missouri]] felszabadításában, és még egy ezred került a parancsnoksága alá. Grant tábornok személyesen tüntette ki, a vezetésben eluralkodott intrikák és betegsége miatt azonban benyújtotta lemondását, és [[1864]]. [[november 1.|november 1-jén]] elbocsátották az amerikai hadseregből.
 A [[kiegyezés]] után hazatért és [[1868]]-tól [[1887]]-ig [[Pécs]] és [[Baranya megye]] főispánja, majd [[1887]]-től [[1892]]-ig Pécs város országgyűlési képviselője volt.<ref name="plex"/> 1904. március 4-én halt meg Baján.
 ==Emlékezete==
 Pécsett utcát neveztek el róla.<ref name="plex"/>

Perczel Miklós

Perczel Miklós, Rusz Károly metszete (1867)
Született	1812. december 15. Bonyhád
Elhunyt	1904. március 4. (91 évesen) Baja
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	katonatiszt politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1848. július 6. – 1849. augusztus 13.) Baranya vármegye főispánja (1868–1887) Pécs város főispánja (1875–1887) a magyar főrendiház tagja (1885. október 8. – 1888. január 27.) magyarországi parlamenti képviselő (1887. szeptember 28. – 1892. január 4.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Perczel Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség