„Perczel Miklós (honvédezredes)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 188.6.229.180 (vita) szerkesztéséről DanjanBot szerkesztésére |
a Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
(66 közbenső módosítás, amit 25 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{egyért2|a honvédezredesről|Perczel Miklós (egyértelműsítő lap)}} |
|||
⚫ | |||
{{Személy infobox |
|||
⚫ | Bonyhádi lovag '''Perczel Miklós''' ([[Bonyhád]], [[1812]]. [[december 15.]] – [[Baja]], [[1904]]. [[március |
||
|név=bonyhádi '''Perczel Miklós''' |
|||
|kép=Perczel Miklós.jpg |
|||
|képméret= |
|||
⚫ | |||
|születési név= |
|||
|születési hely=[[Bonyhád]], |
|||
|születési dátum=[[1812]]. [[december 15.]] |
|||
|halál helye=[[Baja]], |
|||
|halál dátuma=[[1904]]. [[március 14.]] {{életkor-holt|1812|12|15|1904|03|14}} |
|||
|nemzetiség=magyar |
|||
|házastárs=borsodi Latinovits Hermina <br /> ([[1818]]–[[1901]]) |
|||
|szakma=1848-as honvédezredes |
|||
|aláírás= |
|||
}} |
|||
⚫ | ''[[Bonyhád|Bonyhádi]]'' lovag '''Perczel Miklós''' ({{ny-en|Nicholas Perczel}}) ([[Bonyhád]], [[1812]]. [[december 15.]] – [[Baja]], [[1904]]. [[március 14.]])<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1951-21113-13014-77?cc=1452460&wc=92SH-K6J:40678501,41491501,41911701 Baja, halotti anyakönyvek 123/1904]</ref> Baranya vármegye és Pécs szabad királyi város főispánja, politikus, az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49 évi szabadságharcban]] honvédezredes, az [[amerikai polgárháború]]ban az északi hadsereg ezredese,<ref name="perczelmiklósgyász">{{Cite web|url=https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/486208#|title=Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Perczel Miklós}}</ref> [[Perczel Mór]] honvédtábornok öccse. |
||
==Életpályája== |
==Életpályája== |
||
A [[Perczel család|bonyhádi Perczel család]] leszármazottja. Apja, bonyhádi [[Perczel Sándor]] ([[1778]]–[[1861]]), százados, Tolna vármegyei birtokos, édesanyja, kajdácsi Kajdacsy Erzsébet ([[1782]]–[[1836]]) volt.<ref name="plex"/> Apai nagyszülei bonyhádi [[Perczel Gábor]] ([[1736]]–[[1785]]), Tolna vármegye főszolgabírája és jobaházi Dőry Anna Rozália ([[1748]]–[[1820]]) voltak. Anyai nagyszülei kajdácsi Kajdacsy Ferenc ([[1733]]-[[1798]]), Tolna vármegye alispánja, követe, és cséfalvai Cséfalvay Judit voltak. Testvére [[Perczel Mór]] és [[Perczel Imre]] voltak.<ref name="plex"/> |
|||
⚫ | |||
Testvéreivel együtt [[Vörösmarty Mihály]] tanítványa volt.<ref name="plex">Pécs lexikon II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 125. o. {{ISBN|978-963-06-7920-6}}</ref> A pesti egyetemen jogot végzett.<ref name="plex"/> [[1832]]-től [[Baranya vármegye]] aljegyzője lett, majd különböző hivatalokat töltött be Baranya és [[Tolna vármegye|Tolna vármegyében]]. 1836-39 között a [[Baranyavári járás]] szolgabírája volt.<ref name="plex"/> Nagy hatással volt rá erősen forradalmi és hazafias érzületű bátyja, Mór. Tevékenyen részt vett a [[reformkor]] politikai küzdelmeiben, izgatás címén pert indítottak ellene, de [[1840]]-ben ítélet nélkül megszüntették azt. |
|||
⚫ | A vereség után [[Törökország]]ba menekült, és Kossuthtal együtt Kütahyába internálták. [[1851]]-ben, szabadulása után az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]] telepedett le |
||
[[Kép:Miklós Perczel de Bonyhád.jpg|balra|bélyegkép|Miklós Perczel de Bonyhád amerikai ezredesi uniformisban]] |
|||
⚫ | 1848 márciusában Baranya vármegye követe az országgyűlésben,<ref name="plex"/> majd 1848 júniusában az első népképviseleti országgyűlésben Tolna vármegye [[kölesd]]i kerületének [[országgyűlési képviselő]]jévé választották. [[1848]]. [[június 8.|június 8-ától]] a Tolna megyei nemzetőrség őrnagya, a bácskai harcokban a Tolna megyei mozgó nemzetőrség egy zászlóaljának parancsnoka volt. Részt vett a [[Pákozdi csata|pákozdi csatában]], de miután zászlóalját nem sikerült honvédzászlóaljjá alakítani december végén bátyja hadtestében vette át egy honvédzászlóalj parancsnokságát. Ennek élén részt vett a [[móri ütközet]]ben. Bátyja lemondása után ő is elhagyta a hadtestet és egy Baján állomásozó dandár parancsnoka lett. Március közepétől ismét Perczel Mór parancsnoksága alatt szolgált és részt vett Bácska felszabadításának hadműveleteiben. [[1849]]. [[április 5.|április 5-étől]] honvédalezredessé léptették elő. Április közepén bátyja őt bízta meg – az uralkodó iránti hűség és a magyar alkotmányra tett eskü között ingadozó Csuha Antal tábornok helyett – a [[Pétervárad]]i erőd parancsnokságával, amit június közepén adott át [[Kiss Pál (katona)|Kiss Pál]] vezérőrnagynak. [[július 9.|Július 9-én]] [[Kossuth Lajos|Kossuth]] ezredessé léptette elő és az [[Arad (Románia)|aradi]] vár parancsnokává nevezte ki. Itt összeütközésbe került a vár főfelügyelőjével, [[Damjanich János]] vezérőrnaggyal, aki egy időre el is záratta. Szabadulása után bátyjához csatlakozva a [[Temesvári csata|temesvári csatában]] ([[1849]]. [[augusztus 9.]]) mint önkéntes harcolt. |
||
⚫ | A vereség után [[Törökország]]ba menekült, és Kossuthtal együtt [[Kütahya (település)|Kütahyába]] internálták. [[1851]]-ben, szabadulása után az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]] telepedett le, [[Fejérváry Miklós (földbirtokos)|Fejérváry Miklós]] tanácsára telepedett le Davenportban ([[Iowa]]). A [[amerikai polgárháború|polgárháború]] kitörésekor részt vett a 10. számú iowai önkéntes gyalogezred megszervezésében. [[Ulysses S. Grant|Grant]] vezérőrnagy – aki később az Egyesült Államok 18. elnöke lett – javaslatára ezredesként ennek az ezrednek a parancsnoka lett 1861 szeptemberében. Jelentős szerepet játszott [[Missouri (állam)|Missouri]] felszabadításában, és még egy ezred került a parancsnoksága alá. Részt vett [[New Madrid]], az ún. 10. számú sziget<ref>Az [[Ohio (folyó)|Ohio]] torkolatától délre ez a 10. sziget a [[Mississippi (folyó)|Mississippi folyón]].</ref> elfoglalásában és derekasan harcolt az 1862. szeptember 19-i [[Iuka]] melletti ütközetben.<ref>Lásd Vida István Kornél forrásokban i. m. 280. p.</ref> [[Ulysses S. Grant]] tábornok személyesen tüntette ki, azonban a vezetésben eluralkodott intrikák és maláriás megbetegedései miatt benyújtotta lemondását, és [[1862]]. [[november 1.|november 1-jén]] elbocsátották az amerikai hadseregből. Az amerikai polgári életben is feltalálta magát, [[New York]]ban jól menő borkereskedéséből tartotta el családját. |
||
A [[kiegyezés]] után hazatért és [[1868]]-tól [[1887]]-ig [[Pécs]] és [[Baranya megye]] főispánja, majd [[1887]]-től [[1892]]-ig Pécs város országgyűlési képviselője volt. 1904. március 4-én halt meg Baján. |
|||
Az 1867-es [[kiegyezés]] után hazatért és [[1868]]-tól [[1887]]-ig [[Pécs]] és [[Baranya vármegye]] főispánja, majd [[1887]]-től [[1892]]-ig Pécs város országgyűlési képviselője volt.<ref name="plex"/> Részt vett a honvéd veterán szervezetek életében, tagja volt a Tolna megyei Honvédegyletnek is. 1904. március 14-én Baján érte a halál, a bajai Rókus temetőben nyugszik.<ref>{{Cite web |url=http://www.agt.bme.hu/varga/foto/voltak/bel/perczel-mi.html |title=Baja, Rókus temető: IV-4-2. kripta |accessdate=2015-03-30 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20180126105330/http://www.agt.bme.hu/varga/foto/voltak/bel/perczel-mi.html |archivedate=2018-01-26 }}</ref> |
|||
== Külső hivatkozások == |
|||
==Házassága és leszármazottjai== |
|||
Feleségül vette az ősrégi nemesi származású borsodi [[Latinovits család]]ból való borsodi Latinovits Hermina ([[Baja]], [[1818]]. [[július 19.]]–[[Baja]], [[1901]]. [[március 2.]]) kisasszonyt,<ref name="latinovitshermina">{{Cite web|url=https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/486212#|title=Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Perczel Miklósné Latinovits Hermina}}</ref> akinek a szülei borsodi Latinovits Szaniszló ([[1789]]–[[1855]]), földbirtokos és kézdiozsdolai Gábry Anna ([[1792]]–[[1881]]) voltak. Perczel Miklós és Latinovits Hermina frigyéből nem született gyermek. |
|||
== Kötetei == |
|||
*Népszerű előadás az alkotmányosságról és a polgári kötelességekről, melyet 1871. évi február 2-án [...] Perczel Miklós tartott / Perczel Miklós ; Pécs; Szauter Antal, 1871. 22 p. |
|||
*Naplóm az emigrációból. 1. köt. (Sajtó alá rend., bev., jegyz. Závodszky Géza) Budapest : Tankönyvkiadó, 1977. 189 p. {{ISBN|963 17 2582 0}} (Tárgyszó: Arad-Kutahia, 1849-1951) |
|||
*Naplóm az emigrációból. 2. köt. Amerikai napló [ (Sajtó alá rend., bev., jegyz. Závodszky Géza) Budapest : Tankönyvkiadó, 1979. 262 p. {{ISBN|963 17 4433 7}} (Tárgyszó: USA, 1851-1864) |
|||
==Emlékezete== |
|||
⚫ | |||
Pécsett utcát neveztek el róla.<ref name="plex"/> |
|||
==Jegyzetek== |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
== Források == |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
== Felhasznált források == |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
* [[Révai nagy lexikona]] |
* [[Révai nagy lexikona]] |
||
* Vida István Kornél: Világostól Appomattoxig: magyarok az amerikai polgárháborúban. Budapest, [[Akadémiai Kiadó]], 2011. Perczel Miklós lásd 277-280. p. |
|||
* [http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al887_92/281.htm Életrajza] az 1887-1892-es országgyűlés almanachjában |
|||
* [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/sioagard-DF71/perczel-nemzetore-kossuth-katonaja-E03F/ Perczel nemzetőre, Kossuth katonája ] |
|||
== További információk == |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
*[https://archive.org/stream/lincolnshungaria00vasv#page/147/mode/2up Vasváry Ödön: Lincoln magyar hősei (1939)] |
|||
== Kapcsolódó szócikkek == |
|||
* [[Az amerikai polgárháború magyar résztvevőinek listája]] |
|||
{{Baranyai főispán |
|||
|előző=br. [[Lipthay Béla (főispán)|Lipthay Béla]] |
|||
|évek=[[1868]]. [[május 24.]] – [[1887]]. [[április 10.]] |
|||
|következő=[[Kardos Kálmán]] |
|||
}} |
|||
{{Pécsi főispán |
|||
|előző=[[Zuber József]] |
|||
|évek=[[1875]]. [[január 5.]] – [[1887]]. [[április 10.]] |
|||
|következő=[[Kardos Kálmán]] |
|||
}} |
|||
⚫ | |||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{Portál|Hadtudomány|i |Politika||Történelem}} |
|||
{{DEFAULTSORT:Perczel Miklos}} |
{{DEFAULTSORT:Perczel Miklos}} |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Az 1848–49-es szabadságharc katonái]] |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
[[Kategória:Országgyűlési követek]] |
[[Kategória:Országgyűlési követek]] |
||
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1848–1849)]] |
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1848–1849)]] |
||
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1887–1892)]] |
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1887–1892)]] |
||
[[Kategória:Baranya vármegye főispánjai]] |
[[Kategória:Baranya vármegye főispánjai]] |
||
⚫ | |||
[[Kategória:1812-ben született személyek]] |
[[Kategória:1812-ben született személyek]] |
||
[[Kategória:1904-ben elhunyt személyek]] |
[[Kategória:1904-ben elhunyt személyek]] |
||
⚫ | |||
[[ |
[[Kategória:Perczel család|Miklós]] |
||
[[Kategória:Magyar uniós katonák az amerikai polgárháborúban]] |
|||
[[Kategória:Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése miatt emigrált személyek]] |
|||
[[Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban]] |
A lap jelenlegi, 2023. december 31., 12:19-kori változata
bonyhádi Perczel Miklós | |
Perczel Miklós ezredes amerikai dandárparancsnoki egyenruhában, Rusz Károly metszete (1867) | |
Született | 1812. december 15. Bonyhád, |
Elhunyt | 1904. március 14. (91 évesen) Baja, |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | borsodi Latinovits Hermina (1818–1901) |
Foglalkozása | 1848-as honvédezredes |
Tisztsége |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz bonyhádi Perczel Miklós témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bonyhádi lovag Perczel Miklós (angolul: Nicholas Perczel) (Bonyhád, 1812. december 15. – Baja, 1904. március 14.)[1] Baranya vármegye és Pécs szabad királyi város főispánja, politikus, az 1848–49 évi szabadságharcban honvédezredes, az amerikai polgárháborúban az északi hadsereg ezredese,[2] Perczel Mór honvédtábornok öccse.
Életpályája[szerkesztés]
A bonyhádi Perczel család leszármazottja. Apja, bonyhádi Perczel Sándor (1778–1861), százados, Tolna vármegyei birtokos, édesanyja, kajdácsi Kajdacsy Erzsébet (1782–1836) volt.[3] Apai nagyszülei bonyhádi Perczel Gábor (1736–1785), Tolna vármegye főszolgabírája és jobaházi Dőry Anna Rozália (1748–1820) voltak. Anyai nagyszülei kajdácsi Kajdacsy Ferenc (1733-1798), Tolna vármegye alispánja, követe, és cséfalvai Cséfalvay Judit voltak. Testvére Perczel Mór és Perczel Imre voltak.[3]
Testvéreivel együtt Vörösmarty Mihály tanítványa volt.[3] A pesti egyetemen jogot végzett.[3] 1832-től Baranya vármegye aljegyzője lett, majd különböző hivatalokat töltött be Baranya és Tolna vármegyében. 1836-39 között a Baranyavári járás szolgabírája volt.[3] Nagy hatással volt rá erősen forradalmi és hazafias érzületű bátyja, Mór. Tevékenyen részt vett a reformkor politikai küzdelmeiben, izgatás címén pert indítottak ellene, de 1840-ben ítélet nélkül megszüntették azt.
1848 márciusában Baranya vármegye követe az országgyűlésben,[3] majd 1848 júniusában az első népképviseleti országgyűlésben Tolna vármegye kölesdi kerületének országgyűlési képviselőjévé választották. 1848. június 8-ától a Tolna megyei nemzetőrség őrnagya, a bácskai harcokban a Tolna megyei mozgó nemzetőrség egy zászlóaljának parancsnoka volt. Részt vett a pákozdi csatában, de miután zászlóalját nem sikerült honvédzászlóaljjá alakítani december végén bátyja hadtestében vette át egy honvédzászlóalj parancsnokságát. Ennek élén részt vett a móri ütközetben. Bátyja lemondása után ő is elhagyta a hadtestet és egy Baján állomásozó dandár parancsnoka lett. Március közepétől ismét Perczel Mór parancsnoksága alatt szolgált és részt vett Bácska felszabadításának hadműveleteiben. 1849. április 5-étől honvédalezredessé léptették elő. Április közepén bátyja őt bízta meg – az uralkodó iránti hűség és a magyar alkotmányra tett eskü között ingadozó Csuha Antal tábornok helyett – a Péterváradi erőd parancsnokságával, amit június közepén adott át Kiss Pál vezérőrnagynak. Július 9-én Kossuth ezredessé léptette elő és az aradi vár parancsnokává nevezte ki. Itt összeütközésbe került a vár főfelügyelőjével, Damjanich János vezérőrnaggyal, aki egy időre el is záratta. Szabadulása után bátyjához csatlakozva a temesvári csatában (1849. augusztus 9.) mint önkéntes harcolt.
A vereség után Törökországba menekült, és Kossuthtal együtt Kütahyába internálták. 1851-ben, szabadulása után az Egyesült Államokban telepedett le, Fejérváry Miklós tanácsára telepedett le Davenportban (Iowa). A polgárháború kitörésekor részt vett a 10. számú iowai önkéntes gyalogezred megszervezésében. Grant vezérőrnagy – aki később az Egyesült Államok 18. elnöke lett – javaslatára ezredesként ennek az ezrednek a parancsnoka lett 1861 szeptemberében. Jelentős szerepet játszott Missouri felszabadításában, és még egy ezred került a parancsnoksága alá. Részt vett New Madrid, az ún. 10. számú sziget[4] elfoglalásában és derekasan harcolt az 1862. szeptember 19-i Iuka melletti ütközetben.[5] Ulysses S. Grant tábornok személyesen tüntette ki, azonban a vezetésben eluralkodott intrikák és maláriás megbetegedései miatt benyújtotta lemondását, és 1862. november 1-jén elbocsátották az amerikai hadseregből. Az amerikai polgári életben is feltalálta magát, New Yorkban jól menő borkereskedéséből tartotta el családját.
Az 1867-es kiegyezés után hazatért és 1868-tól 1887-ig Pécs és Baranya vármegye főispánja, majd 1887-től 1892-ig Pécs város országgyűlési képviselője volt.[3] Részt vett a honvéd veterán szervezetek életében, tagja volt a Tolna megyei Honvédegyletnek is. 1904. március 14-én Baján érte a halál, a bajai Rókus temetőben nyugszik.[6]
Házassága és leszármazottjai[szerkesztés]
Feleségül vette az ősrégi nemesi származású borsodi Latinovits családból való borsodi Latinovits Hermina (Baja, 1818. július 19.–Baja, 1901. március 2.) kisasszonyt,[7] akinek a szülei borsodi Latinovits Szaniszló (1789–1855), földbirtokos és kézdiozsdolai Gábry Anna (1792–1881) voltak. Perczel Miklós és Latinovits Hermina frigyéből nem született gyermek.
Kötetei[szerkesztés]
- Népszerű előadás az alkotmányosságról és a polgári kötelességekről, melyet 1871. évi február 2-án [...] Perczel Miklós tartott / Perczel Miklós ; Pécs; Szauter Antal, 1871. 22 p.
- Naplóm az emigrációból. 1. köt. (Sajtó alá rend., bev., jegyz. Závodszky Géza) Budapest : Tankönyvkiadó, 1977. 189 p. ISBN 963 17 2582 0 (Tárgyszó: Arad-Kutahia, 1849-1951)
- Naplóm az emigrációból. 2. köt. Amerikai napló [ (Sajtó alá rend., bev., jegyz. Závodszky Géza) Budapest : Tankönyvkiadó, 1979. 262 p. ISBN 963 17 4433 7 (Tárgyszó: USA, 1851-1864)
Emlékezete[szerkesztés]
Pécsett utcát neveztek el róla.[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Baja, halotti anyakönyvek 123/1904
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Perczel Miklós
- ↑ a b c d e f g h Pécs lexikon II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 125. o. ISBN 978-963-06-7920-6
- ↑ Az Ohio torkolatától délre ez a 10. sziget a Mississippi folyón.
- ↑ Lásd Vida István Kornél forrásokban i. m. 280. p.
- ↑ Baja, Rókus temető: IV-4-2. kripta. [2018. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 30.)
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Perczel Miklósné Latinovits Hermina
Források[szerkesztés]
- Hermann Róbert: Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó – 2004, ISBN 963-327-367-6
- Magyarország hadtörténete két kötetben (főszerkesztő: Liptai Ervin), Zrínyi Katonai Kiadó – 1985, ISBN 963-326-337-9
- Révai nagy lexikona
- Vida István Kornél: Világostól Appomattoxig: magyarok az amerikai polgárháborúban. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2011. Perczel Miklós lásd 277-280. p.
- Perczel nemzetőre, Kossuth katonája
További információk[szerkesztés]
- Perczel Miklós: Naplóm az emigrációból
- Miklós utca részlet Pécsett
- Vasváry Ödön: Lincoln magyar hősei (1939)
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Elődje: br. Lipthay Béla |
|
Utódja: Kardos Kálmán |
Elődje: Zuber József |
|
Utódja: Kardos Kálmán |
- Baranya vármegye főispánjai
- Pécs város főispánjai
- Az 1848–49-es szabadságharc katonái
- Országgyűlési követek
- Országgyűlési képviselők (1848–1849)
- Országgyűlési képviselők (1887–1892)
- 1812-ben született személyek
- 1904-ben elhunyt személyek
- Bonyhádiak
- Perczel család
- Magyar uniós katonák az amerikai polgárháborúban
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése miatt emigrált személyek
- Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban