(Go: >> BACK << -|- >> HOME <<)
Ugrás a tartalomhoz

„Intel” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
TurnsoleUr (vitalap | szerkesztései)
312 szerkesztés
18. sor: 18. sor:
== Áttekintés ==
== Áttekintés ==
[[Fájl:Andy Grove Robert Noyce Gordon Moore 1978.png|thumb|upright|250px|[[Andy Grove]], [[Robert Noyce]] és [[Gordon Moore]] 1978-ban, a 8086-os processzor egy sablonjával]]
[[Fájl:Andy Grove Robert Noyce Gordon Moore 1978.png|thumb|upright|250px|[[Andy Grove]], [[Robert Noyce]] és [[Gordon Moore]] 1978-ban, a 8086-os processzor egy sablonjával]]
[[1968|1968-ban]], miután magyar kollégájukkal, Gróf Andrással, alias [[Andrew Grove|Andrew Grove-val,]] otthagyták a [[Fairchild Semiconductor International]] vállalatot, az integrált áramkörök majdani egyik megalkotója, [[Robert Noyce]], fizikus, valamint –a leginkább a róla később elnevezett törvényről ([[Moore-törvény]]) ismertté vált– [[Gordon Moore]], fizikus, kémikus, megalapították az [[Intel|Intel Corporationt]]. Az alapításkor Grove a cég első, nem társtulajdonos vezetője lett. A vállalat elindításában, már Grove hívásának elegettéve, negyedikként,a korábban szintén Fairchild Semiconductoros, magyar Vadász László, [[Leslie L. Vadász]] vett még részt.<ref name="Intel_Museum">{{cite web |url=http://www.intel.com/about/companyinfo/museum/archives/timeline.htm |title=Intel Online Museum: Corporate Timeline |work=Intel Museum |publisher=Intel|accessdate=July 23, 2011}}</ref><ref>{{cite web |url=http://silicongenesis.stanford.edu/transcripts/rock.htm |title=Silicon Genesis: Arthur Rock |publisher=[[Stanford University]] |accessdate=July 23, 2011 |archiveurl=https://www.webcitation.org/68CuU86Xc?url=http://silicongenesis.stanford.edu/transcripts/rock.htm |archivedate=2012-06-06 }}</ref><ref>{{Cite web |title=Elektronet Online - 75 éves az Intel alapítója, Andrew Growe azaz Gróf András |url=https://www.elektro-net.hu/uzlet/1963-75-eves-az-intel-alapitoja-andrew-growe-azaz-grof-andras |work=www.elektro-net.hu |accessdate=2020-02-20 |language=hu-hu |first=Dr Sipos |last=Mihály}}</ref> Az alapításkor Vadász, és az őt az új céghez magával vívő Grove lettek a cég első, nem tulajdonos dolgozói. Grove [[1979|1979-re]] az Intel elnöke, [[1987|1987-re]] az ügyvezető igazgatója, míg [[1997|1997-re]] és az elnök-vezérigazgatója lett. [[1998]] májusában lemondott vezérigazgatói tisztségéről, mivel [[Prosztatarák|prosztata rákot]] diagnosztizáltak nála néhány évvel korábban, ugyanakkor [[2004]] novemberéig az igazgatóság elnöke maradt.<ref>{{cite web |url=https://newsroom.intel.com/news-releases/andrew-s-grove-1936-2016/ |title=Andrew S. Grove 1936 – 2016 |date=2016-03-21 |publisher=Intel Corporation |accessdate=2016-08-25 |language=angol}}</ref> Vadász, a vállalat egykor –a fentiek szerint– negyediknek belépett alkalmazottja 2003-ban, mint a cég ügyvezető alelnöke, vonult vissza.<ref>{{Cite web |title=Nyugdíjba vonul Leslie Vadasz, az Intel egyik alapítója |url=https://www.hwsw.hu/hirek/20759/nyugdijba-vonul-leslie-vadasz--az-intel-egyik-alapitoja.html |work=HWSW |accessdate=2020-02-20 |language=hu}}</ref> <ref>{{Cite web |title=Sg.hu - Visszavonul Leslie Vadász, az Intel úttörője |url=http://sg.hu/cikkek/it-tech/27282/visszavonul-leslie-vadasz-az-intel-uttoroje |work=Sg.hu |date=2003-04-19 |accessdate=2020-02-20}}</ref> Az ő irányítása alatt készült el 1971-ben a világ első mikroprocesszora, az Intel 4004. Mindkét, az [[1956-os forradalom]] után az [[Amerikai Egyesült Államok|USÁ-ba]] menekült magyar mérnök azon munkálkodott –elképesztő sikerrel–, hogy az Intel nagy ,nemzetközi céggé nője ki magát.<ref>{{Cite web |title=StackPath |url=http://www.industryweek.com/companies-amp-executives/1997-technology-leader-yearandy-grove-building-information-age-legacy |work=www.industryweek.com |accessdate=2020-02-20}}</ref><ref>{{Cite web |title=A kicsivel is beérte - Andrew S. Grove (1936–2016) |url=http://magyarnarancs.hu/tudomany/a-kicsivel-is-beerte-98789 |work=magyarnarancs.hu |date=2016-04-17 |accessdate=2020-02-20 |language=hu}}</ref>
[[1968|1968-ban]], miután magyar kollégájukkal, Gróf Andrással, alias [[Andrew Grove|Andrew Grove-val,]] otthagyták a [[Fairchild Semiconductor International]] vállalatot, az integrált áramkörök majdani egyik megalkotója, [[Robert Noyce]], fizikus, valamint –a leginkább a róla később elnevezett törvényről ([[Moore-törvény]]) ismertté vált– [[Gordon Moore]], fizikus, kémikus, megalapították az [[Intel|Intel Corporationt]]. Az alapításkor Grove a cég első, nem társtulajdonos vezetője lett. A vállalat elindításában, már Grove hívásának elegettéve, negyedikként,a korábban szintén Fairchild Semiconductoros, magyar Vadász László, [[Leslie L. Vadász]] vett még részt.<ref name="Intel_Museum">{{cite web |url=http://www.intel.com/about/companyinfo/museum/archives/timeline.htm |title=Intel Online Museum: Corporate Timeline |work=Intel Museum |publisher=Intel|accessdate=July 23, 2011}}</ref><ref>{{cite web |url=http://silicongenesis.stanford.edu/transcripts/rock.htm |title=Silicon Genesis: Arthur Rock |publisher=[[Stanford University]] |accessdate=July 23, 2011 |archiveurl=https://www.webcitation.org/68CuU86Xc?url=http://silicongenesis.stanford.edu/transcripts/rock.htm |archivedate=2012-06-06 }}</ref><ref>{{Cite web |title=Elektronet Online - 75 éves az Intel alapítója, Andrew Growe azaz Gróf András |url=https://www.elektro-net.hu/uzlet/1963-75-eves-az-intel-alapitoja-andrew-growe-azaz-grof-andras |work=www.elektro-net.hu |accessdate=2020-02-20 |language=hu-hu |first=Dr Sipos |last=Mihály}}</ref> Az alapításkor Vadász, és az őt az új céghez magával vívő Grove lettek a cég első, nem tulajdonos dolgozói. Grove [[1979|1979-re]] az Intel elnöke, [[1987|1987-re]] az ügyvezető igazgatója, míg [[1997|1997-re]] és az elnök-vezérigazgatója lett. [[1998]] májusában lemondott vezérigazgatói tisztségéről, mivel [[Prosztatarák|prosztata rákot]] diagnosztizáltak nála néhány évvel korábban, ugyanakkor [[2004]] novemberéig az igazgatóság elnöke maradt.<ref>{{cite web |url=https://newsroom.intel.com/news-releases/andrew-s-grove-1936-2016/ |title=Andrew S. Grove 1936 – 2016 |date=2016-03-21 |publisher=Intel Corporation |accessdate=2016-08-25 |language=angol}}</ref> Vadász, a vállalat egykor – a fentiek szerint – negyediknek belépett alkalmazottja 2003-ban, mint a cég ügyvezető alelnöke, vonult vissza.<ref>{{Cite web |title=Nyugdíjba vonul Leslie Vadasz, az Intel egyik alapítója |url=https://www.hwsw.hu/hirek/20759/nyugdijba-vonul-leslie-vadasz--az-intel-egyik-alapitoja.html |work=HWSW |accessdate=2020-02-20 |language=hu}}</ref> <ref>{{Cite web |title=Sg.hu - Visszavonul Leslie Vadász, az Intel úttörője |url=http://sg.hu/cikkek/it-tech/27282/visszavonul-leslie-vadasz-az-intel-uttoroje |work=Sg.hu |date=2003-04-19 |accessdate=2020-02-20}}</ref> Az ő irányítása alatt készült el 1971-ben a világ első mikroprocesszora, az Intel 4004. Mindkét, az [[1956-os forradalom]] után az [[Amerikai Egyesült Államok|USÁ-ba]] menekült magyar mérnök azon munkálkodott – elképesztő sikerrel –, hogy az Intel nagy ,nemzetközi céggé nője ki magát.<ref>{{Cite web |title=StackPath |url=http://www.industryweek.com/companies-amp-executives/1997-technology-leader-yearandy-grove-building-information-age-legacy |work=www.industryweek.com |accessdate=2020-02-20}}</ref><ref>{{Cite web |title=A kicsivel is beérte - Andrew S. Grove (1936–2016) |url=http://magyarnarancs.hu/tudomany/a-kicsivel-is-beerte-98789 |work=magyarnarancs.hu |date=2016-04-17 |accessdate=2020-02-20 |language=hu}}</ref>


A legnagyobb vetélytársat az Intel számára az [[AMD]] jelenti.
A legnagyobb vetélytársat az Intel számára az [[AMD]] jelenti.

A lap 2020. február 20., 14:27-kori változata

Intel Corporation
TípusNyilvánosan működő részvénytársaság (tőzsdén jegyezve – NASDAQ: INTC)
AlapítvaMountain View, Kalifornia, USA
(1968-07-18)[1]
SzékhelyUSA Santa Clara, Kalifornia
VezetőkPaul Otellini, CEO
Craig Barrett, Elnök
Alapító
Iparág
  • félvezetőipar
  • electrical industry
FormaDelaware corporation
TermékekMikroporcesszorok
Alaplapok, Flash memóriák, SSD-k, Integrált videókártyák, Chipkészletek
ÁrbevételNövekedés 52,7 milliárd dollár (2013)
ProfitNövekedés 9,6 milliárd dollár (2013)
Alkalmazottak száma100 100 fő (2011)
Leányvállalatai
  • Intel Ireland
  • Intel Capital
  • Wind River Systems
  • Havok
  • McAfee
  • Virtutech
  • Intel (Germany)
  • Intel (India)
  • Intel Israel
  • Mobileye
  • Intel Architecture Labs
Tőzsde
  • NASDAQ
  • Hong Kong Exchanges And Clearing Ltd
Intel Corporation (Egyesült Államok)
Intel Corporation
Intel Corporation
Pozíció az Egyesült Államok térképén
é. sz. 37° 23′ 17″, ny. h. 121° 57′ 50″Koordináták: é. sz. 37° 23′ 17″, ny. h. 121° 57′ 50″
Az Intel Corporation weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Intel Corporation témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Intel Corporation (röviden Intel) (NASDAQ: INTC) egy eredetileg amerikai vállalat, mely mára nemzetközivé nőtte ki magát. Elsősorban mikroprocesszorairól ismert, de ezenkívül gyárt még hálózati kártyákat, alaplapi chipkészleteket, videókártyákat és egyéb számítógépes eszközöket.[2] A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.

Áttekintés

Andy Grove, Robert Noyce és Gordon Moore 1978-ban, a 8086-os processzor egy sablonjával

1968-ban, miután magyar kollégájukkal, Gróf Andrással, alias Andrew Grove-val, otthagyták a Fairchild Semiconductor International vállalatot, az integrált áramkörök majdani egyik megalkotója, Robert Noyce, fizikus, valamint –a leginkább a róla később elnevezett törvényről (Moore-törvény) ismertté vált– Gordon Moore, fizikus, kémikus, megalapították az Intel Corporationt. Az alapításkor Grove a cég első, nem társtulajdonos vezetője lett. A vállalat elindításában, már Grove hívásának elegettéve, negyedikként,a korábban szintén Fairchild Semiconductoros, magyar Vadász László, Leslie L. Vadász vett még részt.[3][4][5] Az alapításkor Vadász, és az őt az új céghez magával vívő Grove lettek a cég első, nem tulajdonos dolgozói. Grove 1979-re az Intel elnöke, 1987-re az ügyvezető igazgatója, míg 1997-re és az elnök-vezérigazgatója lett. 1998 májusában lemondott vezérigazgatói tisztségéről, mivel prosztata rákot diagnosztizáltak nála néhány évvel korábban, ugyanakkor 2004 novemberéig az igazgatóság elnöke maradt.[6] Vadász, a vállalat egykor – a fentiek szerint – negyediknek belépett alkalmazottja 2003-ban, mint a cég ügyvezető alelnöke, vonult vissza.[7] [8] Az ő irányítása alatt készült el 1971-ben a világ első mikroprocesszora, az Intel 4004. Mindkét, az 1956-os forradalom után az USÁ-ba menekült magyar mérnök azon munkálkodott – elképesztő sikerrel –, hogy az Intel nagy ,nemzetközi céggé nője ki magát.[9][10]

A legnagyobb vetélytársat az Intel számára az AMD jelenti.

Moore és Noyce eredetileg „Moore Noyce” cégnevet választottak, azonban ez nem hangzott jól elektronikai termékekre, mivel az angol nyelvben hasonlít a more noise ("több zaj")-ra, így az Intel (INTegrated ELectronics) mozaikszó mellett döntöttek. Az Intel szó azonban egy szállodalánc javára volt védjegyként bejelentve, ezért az alapítók kénytelenek voltak az INTEL védjegyet megvásárolni. A cég kezdetben memóriákat gyártott, majd később processzorokat. Andrew Grove könyvet is írt erről az átmenetről „Only the paranoid survive” címmel („Csak a paranoidok maradnak fenn”).

Az 1990-es években az Intel Architecture Labs-ban (IAL) megbízható hardver elemeket készítenek személyi számítógépekhez. Az Intel nevéhez köthető a PCI Bus, az Universal Serial Bus (USB).

Az Intel sokat dolgozik audio és video anyagok feldolgozásával (versenyben a Microsoft-tal). Partnerkapcsolatokat ápol a híres videókártya-gyártó nVidia-val is.

Az Intel dominanciája az x86 mikroprocesszorok terén kimerítette az úgynevezett „antitröszt-törvényt” (Amerikában elfogadott tröszt-ellenes törvény), ezért sok eljárás indult ellene, ezek részben a Federal Trade Commission (FTC) vizsgálódásai voltak, részben pedig polgári kezdeményezések (például Digital Equipment Corporation (DEC) 1997-es kezdeményezése).

Az Intel dominanciája a 32 bites mikroprocesszorok terén 85%-os is volt. Ma az Intel legnagyobb kihívója az Advanced Micro Devices (AMD), akivel 1976-óta van „kereszt-licence” (egymás processzorait másolhatják megadott keretek között). Néhány versenyző, például a Transmeta az alacsony fogyasztású mikroprocesszorok terén ért el sikereket.

Az Intel mikroprocesszorai

Az Intel kiterjesztései

Lásd még

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ Company Facts. (Hozzáférés: 2011. október 26.)
  2. ↑ Intel 2007 Annual Report. Intel, 2007 (Hozzáférés: 2011. július 6.)
  3. ↑ Intel Online Museum: Corporate Timeline. Intel Museum. Intel. (Hozzáférés: 2011. július 23.)
  4. ↑ Silicon Genesis: Arthur Rock. Stanford University. [2012. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 23.)
  5. ↑ Mihály, Dr Sipos: Elektronet Online - 75 éves az Intel alapítója, Andrew Growe azaz Gróf András (hu-HU nyelven). www.elektro-net.hu. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  6. ↑ Andrew S. Grove 1936 – 2016 (angol nyelven). Intel Corporation, 2016. március 21. (Hozzáférés: 2016. augusztus 25.)
  7. ↑ Nyugdíjba vonul Leslie Vadasz, az Intel egyik alapítója (magyar nyelven). HWSW. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  8. ↑ Sg.hu - Visszavonul Leslie Vadász, az Intel úttörője. Sg.hu, 2003. április 19. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  9. ↑ StackPath. www.industryweek.com. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  10. ↑ A kicsivel is beérte - Andrew S. Grove (1936–2016) (magyar nyelven). magyarnarancs.hu, 2016. április 17. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
Ez a számítógépes intézményről, szervezetről vagy gazdasági társaságról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Intel&oldid=22288307”