(Go: >> BACK << -|- >> HOME <<)
Ugrás a tartalomhoz

„I. Harald norvég király” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Élete: a norvég szócikk és a http://www.britannica.com/EBchecked/topic/251436/Battle-of-Hafrsfjord szerint.
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
botok
320 689 szerkesztés
a clean up, replaced: {{commons| → {{commonskat| AWB
7. sor: 7. sor:
| képaláírás =Harald átveszi a királyságot apja kezeiből
| képaláírás =Harald átveszi a királyságot apja kezeiből
| titulusai =
| titulusai =

| állam =Westfold
| állam =Westfold
| megnevezés =királya
| megnevezés =királya
18. sor: 17. sor:
| előd =[[III. Halfdan westfoldi király|III. Halfdan]]
| előd =[[III. Halfdan westfoldi király|III. Halfdan]]
| utód =nem volt
| utód =nem volt

| állam2 =Norvégia
| állam2 =Norvégia
| megnevezés2 =[[Norvégia uralkodóinak listája|királya]]
| megnevezés2 =[[Norvégia uralkodóinak listája|királya]]
29. sor: 27. sor:
| előd2 =nem volt
| előd2 =nem volt
| utód2 =[[I. Erik norvég király|I. Erik]]
| utód2 =[[I. Erik norvég király|I. Erik]]

| uralkodóház =[[Yngling-ház]]
| uralkodóház =[[Yngling-ház]]
| teljes_név =
| teljes_név =
99. sor: 96. sor:
<references/>
<references/>


⚫
{{commonskat|Harald I av Norge}}

⚫
{{commons|Harald I av Norge}}


==Lásd még==
==Lásd még==

A lap 2011. november 3., 21:54-kori változata

Ez a szócikk a norvég királyról szól. Hasonló címmel lásd még: I. Harald.
I. Harald
Harald átveszi a királyságot apja kezeiből
Harald átveszi a királyságot apja kezeiből
Westfold királya
Uralkodási ideje
863 – 872
ElődjeIII. Halfdan
Utódjanem volt
Norvégia királya
Uralkodási ideje
872 – 931
Elődjenem volt
UtódjaI. Erik
Életrajzi adatok
UralkodóházYngling-ház
Született852
Kelet Norvégia
Elhunyt933 (81 évesen)
Rogaland vagy Drontheim vagy Trondheim [1]
NyughelyeHaugesund
ÉdesapjaIII. Halfdan
ÉdesanyjaRagnhild Sigurdsdotter
Házastársa
  • Gyda Eiriksdatter
  • Åsa Håkonsdatter
  • Svanhild Øysteinsdotter
  • Ragnhild Eiriksdatter
  • Åshild Ringsdatter
  • Snøfrid Svåsesdotter
Gyermekei
  • I. Erik norvég király
  • I. Haakon norvég király
  • Halfdan Haraldsson the Black
  • Bjørn Farmann
  • Olaf Haraldsson Geirstadalf
  • Halvdan Hålegg
  • Guttorm Haraldsson
  • Halfdan Hvide (?)
  • Sigrød Haraldsson
  • Ólöf árbót Haraldsdóttir
  • Rørek Haraldsson
  • Sigtrygg Haraldsson
  • Frode Haraldsson
  • Torgils Haraldsson
  • Ragnar Rykkel
  • Sigurd Rise
  • Gudrød Ljome
  • Ragnvald Rettilbein, King of Hadeland
  • Ulfljotr Haraldsson
  • Gudrød Skirja
  • Ring, King in Hedemarken and Gundbransdalen
  • Dag Haraldsson
  • Ingegard (?)
  • Ingeborg (?)
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Harald témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

I. Harald Halfdansson vagy Széphajú vagy Szőke Harald[2] (óészakiul: Haraldr Hárfagri, norvégül: Harald Hårfagre[2]), (852 – 933[3][4]) a norvég törzsek (és ezzel Norvégia[5]) egyesítője[6] és Norvégia első királya 872 és 931[7] között.

Élete

Harald apja, III. (Fekete) Halfdan halála után (863-ban) számos apró királyságot örökölt Vestfoldban[8], melyeket az öröklés vagy hódítás útján szerzett. Saját terjeszkedését azzal kezdte, hogy leverte a hegyvidéki felkelést[9]. 866-ban kezdte meg sikeres terjeszkedéseinek sorozatát. A Haakonnal, Lade urával kötött egyezség nyomán folytathatta a nyugati tartományok meghódítását[9], elfoglalta Trondheim környékét[10]. ám a déli kiskirályok összefogtak ellene[10], de Harald a hafrsfjordi csatában[11] legyőzte őket[10], és egyesítette Norvégiát[10]. Harald hódításai, kegyetlen uralma[3] és adórendszere elől sok nemzetségfő vándorolt ki követőivel együtt a Brit-szigetekre, Shetland-szigetekre, a Hebridákra, az Orkney-szigetekre, Feröerre és Skóciába és a környező területekre, sőt talán Izlandra is, amelyet uralkodása idején fedeztek fel a vikingek[9] (874-től kezdik benépesíteni[6]), Harald uralmát azonban később folyamatosan fenyegették külső támadásaikkal. A király nagy vagyonra tett szert a parti kereskedelem ellenőrzésével, szigorúan megszervezett uralma azonban csak a délnyugat-norvégiai területekre szorítkozott, a többi országrész fölött alacsonyabb rangú vezetőkön keresztül gyakorolta hatalmát[12]. Legfontosabb közigazgatási tette a tartományi rendszer (a lagtingok) kialakítása volt[13]. Uralkodása alatt csatolták Norvégiához a skót-szigeteket[3], de terjeszkedésének fő iránya Izland volt, ahol norvég telepket hozott létre[14].

Élete végén kapcsolatba került Aethelstan wessexi királlyal, akihez térítőket küldött, Helgrimet és Osfridet[10]. Uralkodásának késői szakaszát számos fiának viszályai jellemezték[10]; hat feleségétől és két ágyasától 23 gyermeke született, akik közt még életében felosztotta országát[2][14]. Amikor megöregedett, kedvenc fiának, I. (Véreskardú) Eriknek adta át a hatalmat[10], Angliába ment[3], ahol rövid időre két ízben is York uralkodója lett[3]. 81 éves korában, 933-ban halt meg. Utódai csekély megszakítással 1319-ig uralkodtak Norvégiában[2].

Egyéb

  • Harald életéről azok a korabeli költemények közlik a leghitelesebb adatokat, amelyeket Izlandon foglaltak írásba a XIII. században[10]; uralkodását emellett más, kevésbé megbízhatónak tekintett, XII. és XIII. századi, izlandi és norvég történeti munkák is tárgyalják[13].

Gyermekei[15]

  • Első Feleségétől, Asa Haakonsdottertől, Nagy Haakon nagynénjétől 4 fia született:
    • (Vikeni) Guttorm
    • (Trondelageni) Fekete Halfdan
    • (Trodenlageni) Sigroed
    • Halfdan Hvide
  • Második feleségetől, Gydától, Hordalandi Erik király leányától 5 gyermeke született:
    • Alof Aarbod
    • Rorik
    • Sigtrygg
    • Frode
    • Thorgils
  • Harmadik feleségétől, Svanhildtől, Hedemarkeni Eystein leányától három gyermeke született:
    • (Vigeni) Olaf
    • (Vestfoldi) Björn
    • (Hedemarkeni) Ragnar Rykkil
  • Negyedik feleségétől, Snaefriedtől, Finnen Svase leányától 5 gyermeke született:
    • (Hadeflykei) Sigurd Hrise
    • Halfdan Haaleg
    • Godroed Ljome
    • (Hadelandi) Ragnvald
    • (Hedemarkeni) Ring
  • Ötödik feleségétől, Alvhildtól, Ringerikei Ring Dagsson leányától 3 gyermeke született:
    • (Hedemarkeni) Dag
    • Gudroed Skirja
    • Ingegerd
  • Hatodik feleségétől, Haithabu-i Ragnhildtól, I. Horik dán király leányától egy gyermeke született:
  • Ezenkívül ismerjük még 2 törvénytelen gyermekét is:
    • Haakon
    • Ingeborg ∞ Halfdan Jarl

Jegyzetek

  1. ↑ Harald I. Schönhaar, König von Norwegen (um 870-933) (német nyelven). Mittelalterliche Genealogie im Deutschen Reich bis zum Ende der Staufer. (Hozzáférés: 2010. január 2.)
  2. ↑ a b c d Révai nagy lexikona, IX. kötet (Gréc–Herold), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1913, 502. oldal
  3. ↑ a b c d e Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, ISBN 963 645 053 6, ill. ISBN 963 203 017 6, 95. oldal
  4. ↑ Világtörténelmi Enciklopédia II. (Kleine Enzyklopädie – Weltgeschichte, Leipzig, 1979); Magyar kiadás: Kossuth Könyvkiadó, 1982, ISBN 963 09 1831 5, fordították: Dalos György, Hollós Alfréd, Réthelyi Károlyné, Sarlós Mariann, Szalontai Sándorné, Széll Jenőné és Tandori Dezső Világtörténelmi Kisenciklopédia-beli (1972) fordításainak felhasználásával Máthéné Glavina Zsuzsa, Héjja Zsuzsa, Hollós Alfréd, Ólmosi Zoltán, Pártos Gyula, Szalontia Sándorné és Taraba János, 796. oldal
  5. ↑ Világtörténelmi Enciklopédia II. , 791. oldal
  6. ↑ a b Csató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: Egyetemes történelmi kronológia I-II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. júliusa, ISBN 963 17 7223 3, 115. oldal
  7. ↑ http://www.kongehuset.no/c26982/artikkel/vis.html?tid=27626
  8. ↑ [1]
  9. ↑ a b c Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából, Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963 9075 12 4, 246. oldal)
  10. ↑ a b c d e f g h Norway, kings. Harald I 872-930, Erik I 930-936, Haakon I 936-960, Harald II 960-965 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2010. január 2.)
  11. ↑ A középkori történészek 872-re datálták az ütközetet, a mai történettudomány azonban 10–20 évvel későbbre teszi. (Vö.: Uralkodók és dinasztiák, 246. oldal)
  12. ↑ Uralkodók és dinasztiák, 246–247. oldal
  13. ↑ a b Uralkodók és dinasztiák, 247. oldal
  14. ↑ a b Magyar Nagylexikon, főszerkesztő: Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1999, ISBN 963 9257 00 1, 9. kötet, 210. oldal
  15. ↑ Yngling family (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
Commons:Category:Harald I av Norge
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Harald norvég király témájú médiaállományokat.

Lásd még


Előző uralkodó:
nem volt
Norvégia uralkodója
872 – 931		A Norvég Királyság címere
 Következő uralkodó:
I. Erik
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Harald_norvég_király&oldid=10639585”