„Herrmann Miksa” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2010. december 31., 14:01-kori változata

Herrmann Miksa (néhol Hermann Miksa, Selmecbánya, 1868. október 30. – Budapest, 1944. április 28.) gépészmérnök, műegyetemi tanár, kereskedelmi miniszter. Herrmann Emil Gusztáv fia.

Életrajza

1889 - 1893 között bécsi műegyetem hallgatója volt, ahol 1894-ben gépészmérnöki oklevelet is szerzett. A következő tanévben a bécsi műegyetem mechanikai-technológiai tanszéken tanársegéd, majd rövid ideig Bécsben dolgozik mérnökként. 1895-től az Osztrák-Magyar Államvasúttársaság resicabányai műveinél mérnök, később helyettes főmérnök, 1899-ben a selmecbányai Erdészeti és Bányászati Főiskola rendkívüli, 1900-tól rendes tanára lesz, mely állást 1911-ig tölti be. 1901-ig az elemző erőműtan és szilárdságtan, 1904-ig az általános és vasgyári géptan, ezután pedig a Géptan I. tanszéken tanít. 1906/08. tanévekben a selmeci főiskola rektora. 1900-ban bányatanácsos, 1910-ben főbányatanácsos.

1912-től a budapesti műegyetem II. Gépszerkezettan (gépelemek) tanszékének rendes tanára. 1920-ban a gépészmérnöki kar dékánja, 1933-34-ben rektora. A gépelemekről írt tankönyve hézagpótló jelentőségű munka volt a magyar műszaki szakirodalomban.

1920-tól keresztény párti, 1922-től 1935-ig egységes párti nemzetgyűlési, ill. országgyűlési képviselő. 1923-ban a Magyar Mérnök és Építész Egylet elnöke, 1924-től a Mérnöki Kamara elnöke. 1926. október 15-étől 1929. augusztus 31-éig kereskedelemügyi miniszter a Bethlen-kormányban. Mint miniszter közúti hálózatunk korszerűsítését és az államvasutak villamosítását tekintette céljának. Ez utóbbi érdekében hozta létre a bánhidai hőerőmű megépítését biztosító Talbot-szerződést. Lemondása után visszatért a tanszékre és a Talbot Centrale elnökigazgatója lett. Tanulmányútjain beutazta Nyugat-Európa fejlett államait, az Egyesült Államokat és Ororszországot is.

Művei

Szénellátásunk problémái (Budapest, 1923.)
Gépelemek
Bevezetés a gépek szerkezettanába (Budapest, 1924.)

Forrás

Magyar életrajzi lexikon
Jószerencsét! honlap
Dr. Dezső György: Egy mérnöki álláspont rövid analízise
Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1931-1936-ban

Elődje:
Walko Lajos

Magyarország kereskedelemügyi minisztere
1926. október 15. – 1929. augusztus 31.

Utódja:
Bud János

@@ 19. sor: / 19. sor: @@
 <!--
-Nézzük röviden most a történetünkben főszereplő minisztert, akit, mint hallottuk, csak a legnagyobb méltósággal lehetett megszólítani.  Hermann Miksa (1868-1944) gépészmérnök és 1912-től a Műegyetem tanára volt. 1920-ban a gépészmérnöki kar dékánja, 1933/34-ben pedig a rektora. 1920-tól  1935-ig országgyűlési képviselő. 1926  és 1929 között kereskedelemügyi miniszter. Miniszterként hozzátartozott az államvasutak villamosítása és voltaképpen e vasút villamosítást szolgálta a Bánhidai Erőmű megépítése.  Miniszterségét követően egyébként a Talbot Centrale elnök-igazgatója lett. Az 1923-ban megalakult Mérnöki Kamara első elnökének Zielinski Szilárdot választotta meg, aki azonban néhány hét múlva elhunyt. Utóda Hermann Miksa lett, aki egyúttal az 1919 októberében megalakult rasszista Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége (MMÉNSz) vezéralakja is volt. Döntő szerepet játszott abban, hogy a Mérnöki Kamara megalakulását követő első években politikai megfontolásból  mintegy háromszáz mérnöktől  vonták meg a működési engedélyt. Hermann Miksa egyik fő szervezője volt annak a Műegyetemen létrejött rasszista Hungarista szervezetnek, aminek létszáma elérte a hallgatóság 25%-át, és amelyik többek között, pl. a numerus clausus (1920) szigorítását és 1928 utáni  fenntartását követelte. (Minderről  Heller professzor (1907-1980), a XX. század energetikájának nagy egyénisége tudott volna elsőkézből beszámolni, akinek ebben a korban kellett volna a Műegyetemre járnia. Vékony a palló, könnyű mellélépni, ha az ember vélt, vagy valós sérelmei közepette nem a józan eszére, hanem az ösztöneire hallgat.).
+Hermann Miksa (1868-1944) gépészmérnök és 1912-től a Műegyetem tanára volt. 1920-ban a gépészmérnöki kar dékánja, 1933/34-ben pedig a rektora. 1920-tól  1935-ig országgyűlési képviselő. 1926  és 1929 között kereskedelemügyi miniszter. Miniszterként hozzátartozott az államvasutak villamosítása és voltaképpen e vasút villamosítást szolgálta a Bánhidai Erőmű megépítése.  Miniszterségét követően egyébként a Talbot Centrale elnök-igazgatója lett. Az 1923-ban megalakult Mérnöki Kamara első elnökének Zielinski Szilárdot választotta meg, aki azonban néhány hét múlva elhunyt. Utóda Hermann Miksa lett, aki egyúttal az 1919 októberében megalakult rasszista Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége (MMÉNSz) vezéralakja is volt. Döntő szerepet játszott abban, hogy a Mérnöki Kamara megalakulását követő első években politikai megfontolásból  mintegy háromszáz mérnöktől  vonták meg a működési engedélyt. Hermann Miksa egyik fő szervezője volt annak a Műegyetemen létrejött rasszista Hungarista szervezetnek, aminek létszáma elérte a hallgatóság 25%-át, és amelyik többek között, pl. a numerus clausus (1920) szigorítását és 1928 utáni  fenntartását követelte.
 -->
+{{Magyarország kereskedelemügyi minisztere
+|előző=[[Walko Lajos]]
+|következő=[[Bud János]]
+|évek= 1926. október 15. – 1929. augusztus 31.
+}}
 [[Kategória:Magyar gépészmérnökök]]