„Herrmann Miksa” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
78. sor: | 78. sor: | ||
[[1912]]-től a budapesti műegyetem II. Gépszerkezettan (gépelemek) tanszékének rendes tanára, [[1920]]-ban a gépészmérnöki kar dékánja, [[1933]]–[[1934]]-ben rektora volt. A gépelemekről írt tankönyve hézagpótló jelentőségű munka volt a magyar műszaki szakirodalomban. |
[[1912]]-től a budapesti műegyetem II. Gépszerkezettan (gépelemek) tanszékének rendes tanára, [[1920]]-ban a gépészmérnöki kar dékánja, [[1933]]–[[1934]]-ben rektora volt. A gépelemekről írt tankönyve hézagpótló jelentőségű munka volt a magyar műszaki szakirodalomban. |
||
⚫ | |||
1920-tól [[Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja|keresztény párt]]i, [[1922]]-től [[1935]]-ig [[Egységes Párt|egységes párti]] nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselő volt. [[1923]]-ban a [[Magyar Mérnök és Építész Egylet]], [[1924]]-től a [[Mérnöki Kamara]] elnökeként is tevékenykedett. [[1926]]. október 15-étől [[1929]]. [[augusztus 31.|augusztus 31-éig]] kereskedelemügyi miniszter volt a [[Bethlen-kormány]]ban. Mint miniszter, a közúti hálózat korszerűsítését és az államvasutak villamosítását tekintette céljának. Ez utóbbi érdekében hozta létre a [[bánhida]]i [[hőerőmű]] megépítését biztosító Talbot-szerződést. A dunántúli országos villamosítási terv megvalósítója. Lemondása után visszatért a tanszékre, és a Talbot Centrale elnökigazgatója lett. Tanulmányútjain beutazta [[Nyugat-Európa]] fejlett ipari államait, az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokat]] és [[Oroszország]]ot is. |
1920-tól [[Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja|keresztény párt]]i, [[1922]]-től [[1935]]-ig [[Egységes Párt|egységes párti]] nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselő volt. [[1923]]-ban a [[Magyar Mérnök és Építész Egylet]], [[1924]]-től a [[Mérnöki Kamara]] elnökeként is tevékenykedett. [[1926]]. október 15-étől [[1929]]. [[augusztus 31.|augusztus 31-éig]] kereskedelemügyi miniszter volt a [[Bethlen-kormány]]ban. Mint miniszter, a közúti hálózat korszerűsítését és az államvasutak villamosítását tekintette céljának. Ez utóbbi érdekében hozta létre a [[bánhida]]i [[hőerőmű]] megépítését biztosító Talbot-szerződést. A dunántúli országos villamosítási terv megvalósítója. Lemondása után visszatért a tanszékre, és a Talbot Centrale elnökigazgatója lett. Tanulmányútjain beutazta [[Nyugat-Európa]] fejlett ipari államait, az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokat]] és [[Oroszország]]ot is. |
||
⚫ | |||
== Művei == |
== Művei == |
A lap 2017. szeptember 4., 10:09-kori változata
Herrmann Miksa | |
Magyarország kereskedelemügyi minisztere | |
Hivatali idő 1926. október 15. – 1929. augusztus 31. | |
Előd | Walko Lajos |
Utód | Bud János |
Született | 1868. október 30.[1] Selmecbánya |
Elhunyt | 1944. április 28. (75 évesen)[1] Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Párt | |
Szülei | Herrmann Emil |
Foglalkozás |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Herrmann Miksa témájú médiaállományokat. |
Herrmann Miksa (néhol Hermann Miksa, Selmecbánya, 1868. október 30. – Budapest, 1944. április 28.) gépészmérnök, műegyetemi tanár, kereskedelmi miniszter. Herrmann Emil fia.
Életrajza
1889 és 1893 között bécsi műegyetem hallgatója volt, ahol 1894-ben gépészmérnöki oklevelet is szerzett. A következő tanévben a bécsi műegyetem mechanikai-technológiai tanszéken tanársegéd volt, majd rövid ideig ugyancsak Bécsben dolgozott mérnökként. 1895-től az Osztrák-Magyar Államvasúttársaság resicabányai műveinél mérnök, később helyettes főmérnök, 1899-ben a selmecbányai Erdészeti és Bányászati Főiskola rendkívüli, 1900-tól rendes tanára lett, mely állást 1911-ig töltötte be. 1901-ig az elemző erőműtan és szilárdságtan, 1904-ig az általános és vasgyári géptan, ezután pedig a Géptan I. tanszéken tanított. Az 1906–1908 közötti tanévekben a selmeci főiskola rektora volt. 1900-ban bányatanácsos, 1910-ben főbányatanácsos.
1912-től a budapesti műegyetem II. Gépszerkezettan (gépelemek) tanszékének rendes tanára, 1920-ban a gépészmérnöki kar dékánja, 1933–1934-ben rektora volt. A gépelemekről írt tankönyve hézagpótló jelentőségű munka volt a magyar műszaki szakirodalomban.
1920-tól keresztény párti, 1922-től 1935-ig egységes párti nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselő volt. 1923-ban a Magyar Mérnök és Építész Egylet, 1924-től a Mérnöki Kamara elnökeként is tevékenykedett. 1926. október 15-étől 1929. augusztus 31-éig kereskedelemügyi miniszter volt a Bethlen-kormányban. Mint miniszter, a közúti hálózat korszerűsítését és az államvasutak villamosítását tekintette céljának. Ez utóbbi érdekében hozta létre a bánhidai hőerőmű megépítését biztosító Talbot-szerződést. A dunántúli országos villamosítási terv megvalósítója. Lemondása után visszatért a tanszékre, és a Talbot Centrale elnökigazgatója lett. Tanulmányútjain beutazta Nyugat-Európa fejlett ipari államait, az Egyesült Államokat és Oroszországot is.
Művei
- Szénellátásunk problémái (Budapest, 1923.)
- Gépelemek (Budapest 1924. Németh József Technikai könyvkereskedése)
- Bevezetés a gépek szerkezettanába (Budapest, 1924.)
Forrás
- Magyar életrajzi lexikon
- Jószerencsét! honlap
- Dr. Dezső György: Egy mérnöki álláspont rövid analízise
- Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1931-1936-ban
Elődje: Walko Lajos |
|
Utódja: Bud János |
- ↑ a b Hermann Miksa, Herrmann, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06267.htm
- Magyar gépészmérnökök
- KNEP-tagok
- Egységes Párt-tagok
- NEP-tagok
- 1868-ban született személyek
- 1944-ben elhunyt személyek
- Magyar egyetemi, főiskolai oktatók
- Magyarország miniszterei
- Selmecbányaiak
- Országgyűlési képviselők (1920–1922)
- Országgyűlési képviselők (1922–1926)
- Országgyűlési képviselők (1926–1931)
- Országgyűlési képviselők (1931–1935)