„Herrmann Miksa” változatai közötti eltérés

	Herrmann Miksa
	Magyarország kereskedelemügyi minisztere
	Hivatali idő; 1926. október 15. – 1929. augusztus 31.
Előd	Walko Lajos
Utód	Bud János
Született	1868. október 30.; Selmecbánya
Elhunyt	1944. április 28. (75 évesen); Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Párt	Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja; Egységes Párt;
Szülei	Herrmann Emil
Foglalkozás	politikus; gépészmérnök;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Herrmann Miksa témájú médiaállományokat.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2024. január 5., 16:03-kori változata

Herrmann Miksa (néhol Hermann Miksa, Selmecbánya, 1868. október 30.^[2] – Budapest, 1944. április 28.)^[3]^[4] gépészmérnök, műegyetemi tanár, kereskedelmi miniszter. Herrmann Emil fia.

Életrajza[szerkesztés]

Herrmann Emil (1840–1925) bánya- és kohómérnök és Bello Franciska fia. 1889 és 1893 között a bécsi műegyetem hallgatója volt, ahol 1894-ben gépészmérnöki oklevelet is szerzett. A következő tanévben a bécsi műegyetem mechanikai-technológiai tanszéken tanársegéd volt, majd rövid ideig ugyancsak Bécsben dolgozott mérnökként. 1895-től az Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság resicabányai műveinél mérnök, később helyettes főmérnök, 1899-ben a selmecbányai Erdészeti és Bányászati Főiskola rendkívüli, 1900-tól rendes tanára lett, mely állást 1911-ig töltötte be. 1901-ig az Elemző erőműtan és szilárdságtan, 1904-ig az Általános és vasgyári géptan, ezután pedig a Géptan I. tanszéken tanított. Az 1906–1908 közötti tanévekben a selmeci főiskola rektora volt. 1900-ban bányatanácsos, 1910-ben főbányatanácsos.

1912-től a budapesti műegyetem II. Gépszerkezettan (gépelemek) tanszékének rendes tanára, 1920-ban a gépészmérnöki kar dékánja, 1933–1934-ben rektora volt. A gépelemekről írt tankönyve hézagpótló jelentőségű munka volt a magyar műszaki szakirodalomban.

1920-tól keresztény párti, 1922-től 1935-ig egységes párti nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselő volt. 1923-ban a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet, 1924-től a Mérnöki Kamara elnökeként is tevékenykedett. 1926. október 15-étől 1929. augusztus 31-éig kereskedelemügyi miniszter volt a Bethlen-kormányban. Mint miniszter, a közúti hálózat korszerűsítését és az államvasutak villamosítását tekintette céljának. Ez utóbbi érdekében hozta létre a bánhidai hőerőmű megépítését biztosító Talbot-szerződést. A dunántúli országos villamosítási terv megvalósítója. Lemondása után visszatért a tanszékre, és a Talbot Centrale elnökigazgatója lett. Tanulmányútjain beutazta Nyugat-Európa fejlett ipari államait, az Egyesült Államokat és Oroszországot.

A Bánhidai Erőmű kazánházának egy részlete

Művei[szerkesztés]

Szénellátásunk problémái (Budapest, 1923.)
Gépelemek (Budapest 1924. Németh József Technikai könyvkereskedése)
Bevezetés a gépek szerkezettanába (Budapest, 1924.)

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Hermann Miksa, Herrmann, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06267.htm
↑ Születési bejegyzése a selmecbányai evangélikus keresztelési akv. 16/1868. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 1066/1944. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
↑ Gyászjelentése (1944). (Hozzáférés: 2021. június 26.)

Források[szerkesztés]

Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
Jószerencsét! honlap Archiválva 2008. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
Dr. Dezső György: Egy mérnöki álláspont rövid analízise^{[halott link]}
Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1931-1936-ban

Elődje:
Walko Lajos

Magyarország kereskedelemügyi minisztere
1926. október 15. – 1929. augusztus 31.

Utódja:
Bud János

[55c2d51e5872308ddceab1f733f214f3d9b015ee-1] Hermann Miksa, Herrmann, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06267.htm

[2] Születési bejegyzése a selmecbányai evangélikus keresztelési akv. 16/1868. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 26.)

[3] Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 1066/1944. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 26.)

[4] Gyászjelentése (1944). (Hozzáférés: 2021. június 26.)

[1]

[2]

[3]

[4]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+{{Vezető infobox
-'''Hermann Miksa''' ([[Selmecbánya]], [[1868]]. október 30. – [[Budapest]], [[1944]]. április 28.) gépészmérnök, műegyetemi tanár, kereskedelmi miniszter. Herrmann Emil Gusztáv fia.
+| képméret         =220px
-[[1889]] - [[1893]] között [[bécs]]i műegyetem hallgatója volt, ahol [[1894]]-ben gépészmérnöki oklevelet is szerzett. A következő tanévben a bécsi műegyetem mechanikai-technológiai tanszéken [[tanársegéd]], majd rövid ideig Bécsben dolgozik mérnökként. 1895-től az Osztrák-Magyar Államvasúttársaság [[resicabánya]]i műveinél mérnök, később helyettes főmérnök, [[1899]]-ben a selmecbányai [[Selmeci Akadémia|Erdészeti és Bányászati Főiskola]] rendkívüli, [[1900]]-tól rendes tanára lesz, mely állást 1911-ig tölti be.  1901-ig az elemző erőműtan és szilárdságtan, 1904-ig az általános és vasgyári géptan, ezután pedig a Géptan I. tanszéken tanít. 1906/08. tanévekben a selmeci főiskola rektora. 1900-ban bányatanácsos, 1910-ben főbányatanácsos.
+| képaláírás       =
+| állam            = Magyarország
+| megnevezés       = kereskedelemügyi minisztere
+| terminus kezdete =[[1926]]. [[október 15.]]
+| terminus vége    =[[1929]]. [[augusztus 31.]]
+| előd             =[[Walko Lajos]]
+| utód             =[[Bud János]]
+}}
+'''Herrmann Miksa''' (néhol ''Hermann Miksa'', [[Selmecbánya]], [[1868]]. [[október 30.]]<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9TMJ-DFJ?cc=1554443&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AKZYL-689 |title=Születési bejegyzése a selmecbányai evangélikus keresztelési akv. 16/1868. folyószáma alatt |accessdate=2021-06-26}}</ref> – [[Budapest]], [[1944]]. [[április 28.]])<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D1ND-YZ?i=204 |title=Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 1066/1944. folyószáma alatt |accessdate=2021-06-26}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/298185# |title=Gyászjelentése (1944) |accessdate=2021-06-26}}</ref> [[gépészmérnök]], műegyetemi tanár, kereskedelmi [[miniszter]]. [[Herrmann Emil]] fia.
-[[1912]]-től a budapesti műegyetem II. Gépszerkezettan (gépelemek) tanszékének rendes tanára. [[1920]]-ban a gépészmérnöki kar dékánja, [[1933]]-34-ben rektora. A gépelemekről írt tankönyve hézagpótló jelentőségű munka volt a magyar műszaki szakirodalomban.
+== Életrajza ==
--tól keresztény párti, [[1922]]-től [[1935]]-ig egységes párti nemzetgyűlési, ill. országgyűlési képviselő. [[1923]]-ban a [[Magyar Mérnök és Építész Egylet]] elnöke, [[1924]]-től a [[Mérnöki Kamara]] elnöke. [[1926]]. október 15-től [[1929]]. augusztus 31-ig kereskedelemügyi miniszter a [[Bethlen-kormány]]ban. Mint miniszter közúti hálózatunk korszerűsítését és az államvasutak villamosítását tekintette céljának. Ez utóbbi érdekében hozta létre a [[bánhida]]i [[hőerőmű]] megépítését biztosító Talbot-szerződést. Lemondása után visszatért a tanszékre és a Talbot Centrale elnökigazgatója lett. Tanulmányútjain beutazta Nyugat-Európa fejlett államait, az Egyesült Államokat és Ororszországot is.
+Herrmann Emil (1840–1925) bánya- és kohómérnök és Bello Franciska fia. 1889 és 1893 között a [[bécs]]i műegyetem hallgatója volt, ahol 1894-ben gépészmérnöki oklevelet is szerzett. A következő tanévben a bécsi műegyetem mechanikai-technológiai tanszéken [[tanársegéd]] volt, majd rövid ideig ugyancsak Bécsben dolgozott mérnökként. 1895-től az [[Osztrák (–Magyar) Államvasút-Társaság|Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság]] [[resicabánya]]i műveinél mérnök, később helyettes főmérnök, 1899-ben a selmecbányai [[Selmeci Akadémia|Erdészeti és Bányászati Főiskola]] rendkívüli, 1900-tól rendes tanára lett, mely állást 1911-ig töltötte be. 1901-ig az Elemző erőműtan és szilárdságtan, 1904-ig az Általános és vasgyári géptan, ezután pedig a Géptan I. tanszéken tanított. Az 1906–1908 közötti tanévekben a [[Selmeci Akadémia|selmeci főiskola]] rektora volt. 1900-ban bányatanácsos, 1910-ben főbányatanácsos.
+-től a budapesti műegyetem II. Gépszerkezettan (gépelemek) tanszékének rendes tanára, 1920-ban a gépészmérnöki kar dékánja, 1933–1934-ben rektora volt. A gépelemekről írt tankönyve hézagpótló jelentőségű munka volt a magyar műszaki szakirodalomban.
+-tól [[Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja|keresztény párt]]i, 1922-től 1935-ig [[Egységes Párt|egységes párti]] nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselő volt. 1923-ban a [[Magyar Mérnök- és Építész-Egylet]], 1924-től a [[Mérnöki Kamara]] elnökeként is tevékenykedett. [[1926]]. [[október 15.|október 15-étől]] [[1929]]. [[augusztus 31.|augusztus 31-éig]] kereskedelemügyi miniszter volt a [[Bethlen-kormány]]ban. Mint miniszter, a közúti hálózat korszerűsítését és az államvasutak villamosítását tekintette céljának. Ez utóbbi érdekében hozta létre a [[bánhida]]i [[hőerőmű]] megépítését biztosító Talbot-szerződést. A dunántúli országos villamosítási terv megvalósítója. Lemondása után visszatért a tanszékre, és a Talbot Centrale elnökigazgatója lett. Tanulmányútjain beutazta [[Nyugat-Európa]] fejlett ipari államait, az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokat]] és [[Oroszország]]ot.
+[[Fájl:Bánhidai Erőmű kazánháza.jpg|bélyegkép|balra|180px|A Bánhidai Erőmű kazánházának egy részlete]]
 == Művei ==
 * Szénellátásunk problémái (Budapest, 1923.)
+* Gépelemek (Budapest 1924. Németh József Technikai könyvkereskedése)
-* Gépelemek
 * Bevezetés a gépek szerkezettanába (Budapest, 1924.)
-== Forrás ==
+== Jegyzetek ==
+{{Jegyzetek}}
-* [http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC05727/06267.htm Magyar életrajzi lexikon]
-* [http://www.joszerencset.hu/eletrajz/hermann.htm Jószerencsét! honlap]
+== Források ==
-* [http://www.heszosz.hu/tagok_publikacioi/egy_mernoki_allaspont_rovid_analizise.doc.  Dr. Dezső György: EGY MÉRNÖKI ÁLLÁSPONT RÖVID ANALIZISE]
+* {{Magyar életrajzi lexikon|1|3=ABC05727/06267.htm}}
+* [http://www.joszerencset.hu/eletrajz/hermann.htm Jószerencsét! honlap] {{Wayback|url=http://www.joszerencset.hu/eletrajz/hermann.htm |date=20080413013313 }}
+* [http://www.heszosz.hu/tagok_publikacioi/egy_mernoki_allaspont_rovid_analizise.doc.  Dr. Dezső György: ''Egy mérnöki álláspont rövid analízise'']{{Halott link|url=http://www.heszosz.hu/tagok_publikacioi/egy_mernoki_allaspont_rovid_analizise.doc. |date=2018-11 }}
+*[https://mpgy.ogyk.hu/mpgy/alm/al931_36/130.htm Életrajza] a Magyar Országgyűlési Almanach 1931-1936-ban
+{{Magyarország kereskedelemügyi minisztere
+|előző=[[Walko Lajos]]
+|következő=[[Bud János]]
+|évek= 1926. október 15. – 1929. augusztus 31.
+}}
+{{Műegyetemi rektorok}}
+{{Nemzetközi katalógusok}}
+[[Kategória:Magyar gépészmérnökök]]
-<!--
+[[Kategória:KNEP-tagok]]
-Nézzük röviden most a történetünkben főszereplő minisztert, akit, mint hallottuk, csak a legnagyobb méltósággal lehetett megszólítani.  Hermann Miksa (1868-1944) gépészmérnök és 1912-től a Műegyetem tanára volt. 1920-ban a gépészmérnöki kar dékánja, 1933/34-ben pedig a rektora. 1920-tól  1935-ig országgyűlési képviselő. 1926  és 1929 között kereskedelemügyi miniszter. Miniszterként hozzátartozott az államvasutak villamosítása és voltaképpen e vasút villamosítást szolgálta a Bánhidai Erőmű megépítése.  Miniszterségét követően egyébként a Talbot Centrale elnök-igazgatója lett. Az 1923-ban megalakult Mérnöki Kamara első elnökének Zielinski Szilárdot választotta meg, aki azonban néhány hét múlva elhunyt. Utóda Hermann Miksa lett, aki egyúttal az 1919 októberében megalakult rasszista Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége (MMÉNSz) vezéralakja is volt. Döntő szerepet játszott abban, hogy a Mérnöki Kamara megalakulását követő első években politikai megfontolásból  mintegy háromszáz mérnöktől  vonták meg a működési engedélyt. Hermann Miksa egyik fő szervezője volt annak a Műegyetemen létrejött rasszista Hungarista szervezetnek, aminek létszáma elérte a hallgatóság 25 %-át, és amelyik többek között, pl. a numerus clausus (1920) szigorítását és 1928 utáni  fenntartását követelte. (Minderről  Heller professzor (1907-1980), a XX. század energetikájának nagy egyénisége tudott volna elsőkézből beszámolni, akinek ebben a korban kellett volna a Műegyetemre járnia. Vékony a palló, könnyű mellélépni, ha az ember vélt, vagy valós sérelmei közepette nem a józan eszére, hanem az ösztöneire hallgat.).
+[[Kategória:Egységes Párt-tagok]]
--->
-[[Kategória:Magyar mérnökök]]
+[[Kategória:NEP-tagok]]
-[[Kategória:Magyar politikusok]]
+[[Kategória:1868-ban született személyek]]
+[[Kategória:1944-ben elhunyt személyek]]
+[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
+[[Kategória:Magyarország kereskedelemügyi miniszterei]]
+[[Kategória:Selmecbányaiak]]
+[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1920–1922)]]
+[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1922–1926)]]
+[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1926–1931)]]
+[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1931–1935)]]
+[[Kategória:Magyar némafilmrendezők]]
+[[Kategória:Magyar rektorok]]
+[[Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek]]

Herrmann Miksa

Magyarország kereskedelemügyi minisztere
Hivatali idő 1926. október 15. – 1929. augusztus 31.
Előd	Walko Lajos
Utód	Bud János

Született	1868. október 30.^[1] Selmecbánya
Elhunyt	1944. április 28. (75 évesen)^[1] Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Párt	Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja Egységes Párt

Szülei	Herrmann Emil
Foglalkozás	politikus gépészmérnök

A Wikimédia Commons tartalmaz Herrmann Miksa témájú médiaállományokat.

Sablon:Műegyetemi rektorok m v sz A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és elődintézményeinek rektorai
Királyi József Műegyetem	Stoczek József (1871–1872) • Conlegner Károly (1872–1873) • Nendtvich Károly (1873–1874) • Vész János Ármin (1874–1875) • Stoczek József (1875–1879) • id. Szily Kálmán (1879–1884) • Kriesch János (1884–1886) • Lipthay Sándor (1886–1889) • Klimm Mihály (1889–1891) • Kőnig Gyula (1891–1894) • id. Entz Géza (1894–1896) • Wartha Vince (1896–1898) • Lipthay Sándor (1898–1900) • Ilosvay Lajos (1900–1903) • Hauszmann Alajos (1903–1905) • K. Jónás Ödön (1905–1907) • Wartha Vince (1907–1910) • K. Jónás Ödön (1910–1911) • Rados Gusztáv (1911–1914) • Kovács S. Aladár (1914–1916) • Kürschák József (1916–1918) • Czakó Adolf (1918–1920) • Rejtő Sándor (1920–1921) • Zelovich Kornél (1921–1923) • Schimanek Emil (1923–1925) • Szarvasy Imre (1925–1927) • ifj. Szily Kálmán (1927–1930) • Hültl Dezső (1930–1932) • Söpkéz Sándor (1932–1933) • Herrmann Miksa (1933–1934)
Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	Rohringer Sándor (1934–1935) • Czettler Jenő (1935–1936) • Szabó Gusztáv (1936–1937) • Teleki Pál (1937–1938) • Wälder Gyula (1938–1939) • Zimmermann Ágoston (1939–1940) • Vendl Aladár (1940–1941) • Imre Sándor (1941–1942) • Mihailich Győző (1942–1943) • Doby Géza (1943–1944) • Misángyi Vilmos (1944–1945) • Verebélÿ László (1945) • Heller Farkas (1945–1946) • Csűrös Zoltán (1946–1949)
Budapesti Műszaki Egyetem	Mihailich Győző (1949–1950) • Vörös Imre (1950–1954) • Gillemot László (1954–1957) • Benedikt Ottó (1957–1958) • Csűrös Zoltán (1958–1961) • Gruber József (1961–1964) • Csáki Frigyes (1964–1969) • Perényi Imre (1969–1975) • Meisel János (1975–1981) • Polinszky Károly (1981–1987) • Fodor Lajos (1987–1990) • Michelberger Pál (1990–1994) • Biró Péter (1994–1997) • Detrekői Ákos (1997–2000)
Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (a műegyetem önállósodott építőmérnöki kara)	Kardos György (1952–1953) • Rados Kornél (1953–1954) • Cholnoky Tibor (1954–1957) • Rados Kornél (1957–1960) • Perényi Imre (1960–1964) • Hazay István (1964–1967)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	Detrekői Ákos (2000–2004) • Molnár Károly (2004–2008) • Péceli Gábor (2008–2015) • Józsa János (2015–2021) • Czigány Tibor (2021–)