„Erfurt” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
| 79. sor: | 79. sor: | ||
== Erfurthoz csatolt települések == |
== Erfurthoz csatolt települések == |
||
[[File:Domplatz, Erfurt 1.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|]] |
|||
Az Erfurthoz csatolt települések listája: |
Az Erfurthoz csatolt települések listája: |
||
* [[1911]]: Ilversgehofen |
* [[1911]]: Ilversgehofen |
||
| 88. sor: | 89. sor: | ||
* [[1994]]: Büßleben, Egstedt, Hochstedt, Kerspleben, Kühnhausen, Linderbach-Azmannsdorf, Mittelhausen, Molsdorf, Niedernissa, Schwerborn, Stotternheim, Tiefthal, Töttleben, Vieselbach, Waltersleben és Windischholzhausen. |
* [[1994]]: Büßleben, Egstedt, Hochstedt, Kerspleben, Kühnhausen, Linderbach-Azmannsdorf, Mittelhausen, Molsdorf, Niedernissa, Schwerborn, Stotternheim, Tiefthal, Töttleben, Vieselbach, Waltersleben és Windischholzhausen. |
||
* [[1994]]: [[Töttelstädt]] |
* [[1994]]: [[Töttelstädt]] |
||
== Híres személyiségek == |
== Híres személyiségek == |
||
A lap 2017. november 24., 21:01-kori változata
| Erfurt | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Türingia | ||
| Kerület | Erfurt | ||
| Járás | Türingia (1990. október 3. – ) | ||
| Alapítás éve | 742 | ||
| Polgármester | Andreas Bausewein (SPD) | ||
| Irányítószám | 99084–99099 | ||
| Körzethívószám |
| ||
| Rendszám | EF | ||
| Testvérvárosok | Lista Vilnius (1972. április 11. – ) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 214 969 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 766 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 430 m | ||
| Terület | 269,17 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 50° 58′ 41″, k. h. 11° 01′ 44″Koordináták: é. sz. 50° 58′ 41″, k. h. 11° 01′ 44″ | |||
 Erfurt
Pozíció Türingia térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Türingia térképén | |||
| Erfurt weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erfurt témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Erfurt város Németországban, Türingia szövetségi tartomány székhelye. Lakóinak száma 206 219 (2014).
Fekvése
- A Gera-folyó partján fekszik.Németország újraegyesítése óta a legnagyobb város az ország földrajzi központja közelében. Délről közelítve a várost egy erdő borította domb veszi körül.
Szomszédos települések
A következő települések határosak Erfurttal:
- Gotha körzetben: Ingersleben, Gamstädt, Nottleben és Zimmernsupra
- Ilm körzetben: Kirchheim, Rockhausen és Ichtershausen
- Sömmerda körzetben: Witterda, Elxleben, Walschleben, Riethnordhausen, Nöda, Alperstedt, Großrudestedt, Udestedt, Kleinmölsen és Großmölsen
- Weimar körzetben: Niederzimmern, Utzberg, Mönchenholzhausen és Klettbach
Története
A környéken folyt régészeti ásatások leletei szerint a Gera folyó völgyének partvidéke már az időszámításunk előtti IV. évezredben lakott volt.
Erfurt nevét 742-ben említette először egy oklevél "Erphesfurte" néven, de kialakulása az évezred első századaira esik. A kora középkorban már említik itt a Gera folyó gázlóját és a két kereskedelmi út találkozásában fekvő várost. Ez időben épült fel itt a frank királyok erődítménye, püspökség is létesült, majd kereskedelmi központtá lett.
A középkorban már mint virágzó kereskedőváros volt ismert. 1803-tól Poroszországhoz tatozott. 1807 és 1814 között a franciák tartották megszállás alatt. 1808-ban itt volt az ún. erfurti fejedelmi nap: Napóleon találkozott I. Sándor orosz cárral. A német szociáldemokrata párt (SPD) 1891-ben itt tartotta kongresszusát. Az 1875. évi gothai program helyett ekkor fogadták el a marxista színezetű erfurti programot. 1948 és 1952 között Türingia szövetségi állam székhelye volt; ezt a rangját 1990-ben nyerte vissza. Még egy nevezetes találkozó színhelye: 1970-ben Willy Brandt, az NSZK szövetségi kancellárja találkozott Willi Stoph-fal, az NDK minisztertanácsának elnökével.
A város néhány fontosabb nevezetessége:
- Dóm (Szűz Mária templom) - A város jelképének számító Dóm eredete 1153-ra vezethető vissza, ekkor emelték itt az első templomot.
- Szent Szeverus tempolom - Helyén eredetileg egy 1121-ből való okmányban említett román stílusú Benedek-rendi templom állt. Ennek alapfalain kezdték el az új templom építését, amely 1278-ban már állt, 1400 körül fejezték be. Mai külsejét azonban az 1472-es nagy tűzvész után kapta. Eredetileg két szentélye volt. Homlokzata három hegyes sisakkal fedett tornyával gótikus stílust tükröz, alig felfedezhető román-kori részletekkel. A templom belseje öthajós, két kereszthajóval. A korábbi két szentélyből csak a keleti van meg.
A Szent Szeverus templom kincsei közül az 1265-ből való Severus-szarkofág és Szent Mihály 1467-ben készült alabástrom reliefje is említésre méltó.
- Péter templom (Peterskirche) - 1103-tól 1147-ig épült Benedek-rendi kolostorbazilika maradványa.
- Mihály templom - régebben egyetemi templomnak is nevezték. Kéthajós, koragótikus stílusú templom, mely a 13. és a 15. század között épült, jellegzetes trapéz formájú alaprajzzal. A templomhoz csatlakozik az 1500-ból való késő-gótikus Dreifaltigkeitskapelle.
- András templom
- Prédikáló templom (Predigerkirsche) - 1229-ből való. Domokos rendi szerzetesek kolostortemploma volt. A hosszú, háromhajós, gótikus stílusú bazilika, különlegesen magas oldalhajókkal és keresztboltozatokkal. A templomhoz egy jellegzetes, 1447-ből való karcsú torony csatlakozik. A templom értékes műemléke még a későgótikus kétszárnyú oltár, valamint a 14-17. századból való síremlékek is figyelmet érdemelnek.
- Híd (KrÄmerbrücke) - egyedülállóan értékes építmény. Ezen a 12. század elejéről származó, 1293-ban leégett és 1325-ben újjáépített, kétoldalt favázas épületekkel szegélyezett híd-utcán vezetett át századokon keresztül a kelet-nyugati kereskedelmi útvonal; a kis házakban árusították a szatócsok portékáikat.
Galéria
Erfurthoz csatolt települések
Az Erfurthoz csatolt települések listája:
- 1911: Ilversgehofen
- 1937: Teile von Marbach
- 1938: Hochheim és Melchendorf valamint Salomonsborn és Bindersleben részterületei
- 1950: Bindersleben, Gispersleben-Viti, Gispersleben-Kiliani, Marbach, Möbisburg és Schmira
- 1950: Bischleben, Dittelstedt és Rhoda
- 1994: Alach, Ermstedt és Frienstedt
- 1994: Büßleben, Egstedt, Hochstedt, Kerspleben, Kühnhausen, Linderbach-Azmannsdorf, Mittelhausen, Molsdorf, Niedernissa, Schwerborn, Stotternheim, Tiefthal, Töttleben, Vieselbach, Waltersleben és Windischholzhausen.
- 1994: Töttelstädt
Híres személyiségek
Díszpolgárok
- 1998 Gunda Niemann-Stirnemann (* 1966. szeptember 7. Sondershausen) gyorskorcsolyázó
- 2002 Andreas Müller (* 1971. február 22. Erfurt) könnyűatléta, parasportoló
A város szülöttei
- Thomas von Erfurt (1300 körül) Magister Regiens és a St. Severi und St.Jakob iskola rektora
- Johann Aegidius Bach (1645. február 9. – 1716. novembere, Erfurt) orgonista, brácsás, és az erfurti zenekar zenei igazgatója.
- Johann Ambrosius Bach (1645. február 24. – 1695. február 20. Eisenach) zenész, Johann Sebastian Bach apja
- Johann Bernhard Bach I (1676. május 23. – 1749. június 11. Eisenach) zeneszerző, Johann Sebastian Bach unokatestvére
- Haberle Károly Konstantin Keresztély (1764. február 11. - 1832. június 1., Pest) német–magyar természetkutató
- Franz Vollrath Buttstedt (1738. – 1814. Rothenburg ob der Tauber) orgonista és zeneszerző
- Max Weber (1864. április 21. – 1920. június 14. München) szociológus
- Walter Rein (1893. december 10. Erfurt-Stotternheim – 1955. június 18. Berlin) zeneszerző
- Manfred Ruge (* 1945. október 7.) politikus (CDU), 1990-2006 között Erfurt főpolgármestere
- Clemens Fritz Német labdarúgó válogatott tagja.
Erfurthoz kapcsolódó további személyiségek
Személyiségek, akik életük egy részében Erfurtban éltek:
- Bonifatius Winfried (Wynfreth) (672. vagy 673. Crediton, Wessex, Anglia – 754. június 5. Dokkum, Friesland) bencés szerzetes, az erfurti püspökség megalapítója és a "németek apostola"
- Martin Luther (1483. november 10. Eisleben – 1546. február 18. Eisleben) reformátor, Erfurtban tanult
- Christoph Bach (1613. április 19. Wechmar – 1661. szeptember 12. Arnstadt) orgonista és zeneszerző, Johann és Heinrich Bach testvére és Johann Sebastian Bach nagyapja
Kultúra és látnivalók
Színházak
- "Die Schotte"
- Erfreuliches Theater Erfurt (bábszínház)
- Galli-Theater Erfurt
- Kabarett "Das Lachgeschoss"
- Kabarett "Die Arche"
- Neues Schauspiel Erfurt
- Theater Erfurt (operaház, 2003-ig színház is)
- Theater Waidspeicher (bábszínház)
- Theaterfirma Erfurt
Múzeumok
- Angermuseum
- Aquarium am Nettelbeckufer
- Elektromuseum
- "Haus zum Stockfisch" Városi Múzeum
- Molsdorfi kastélypark
- Német Kertészeti Múzeum
- Nyomdamúzeum
- Természetrajzi Múzeum
- Türingiai Népművészeti Múzeum
- "Új malom" Múzeum
- Wasserburg Kapellendorf
Templomok és kolostorok
- Allerheiligenkirche
- Ágostonrendi kolostor
- Ägidienkirche
- Barfüßerkirche (rom)
- Dóm és a St. Severikirche
- Kaufmannskirche
- Lorenzkirche és Bartholomäusturm
- Peterskirche
- Predigerkirche
- Schottenkirche St. Nikolai-St. Jakobus
Világi épületek
- Cyriaksburg
- Haus zum "Güldenen Krönbacken"
- Haus zum Sonneborn
- Kormányzói Palota
- Krämerbrücke, az egyetlen beépített és lakott híd az Alpoktól északra
- Pályaudvar
- Petersberg citadella
- Városháza
Ismétlődő rendezvények
- Április: Tavaszi fesztivál a Dóm-téren
- Június: Altstadtfest, Waidfest
- Július: Trienale
- Július/Augusztus: Zooparkfest
- Augusztus: Lichterfest (ega)
- Augusztus/szeptember: Domstufenfestspiel
- Szeptember: Biermarkt (ega)
- December: karácsonyi vásár
- Nyár: Kertészeti Kiállítás (ega)
- Nyár: Krämerbrückenfest
- Ősz: Oktoberfest (Dóm-tér)
Vallások
A város katolikus püspöki székhely, legnagyobb vallása mégis az evangélikus (lutheránus).
A településen csekély (650 fő) a zsidóság létszáma.
Politika
Főpolgármesterek 1817-től
- 1817 – 1833: Dr. Wilhelm August Türk
- 1833 – 1850: Karl Friedrich Wagner
- 1850 – 1851: Dr. Hermann Mallinckrodt megbízott főpolgármester
- 1851 – 1871: Freiherr Carl von Oldershausen
- 1871 – 1889: Richard Breslau
- 1890 – 1895: Gustav Schneider
- 1895 – 1919: Dr. Hermann Schmidt
- 1919 – 1933: Dr. Bruno Mann
- 1933 – 1934: Theodor Pichier (NSDAP)
- 1935 – 1936: Dr. Max Zeitler (NSDAP)
- 1936 – 1945: Walter Siegfried Kießling (NSDAP)
- 1945. (április 15. – július 7.): Otto Gerber (pártonkívüli), megbízott főpolgármester
- 1945 – 1946: Hermann Jahn (KPD)
- 1946 – 1961: Georg Boock (SED)
- 1961 – 1969: Rudolf-Dietrich Nottrodt (SED)
- 1969 – 1982: Heinz Scheinpflug (SED)
- 1982 – 1989: Rosemarie Seibert (SED)
- 1989 – 1990: Siegfried Hirschfeld (SED)
- 1990 – 2006: Manfred Otto Ruge (CDU)
- 2006 – máig: Andreas Bausewein (SPD)
Önkormányzata
A 2004-es önkormányzati választások eredményeként az erfurti városi tanács a főpolgármester mellett 50 tagból áll:
- CDU – 20 képviselő
- Baloldali Párt – 17 képviselő
- SPD – 8 képviselő
- Szövetség ’90/Zöldek – 5 képviselő
Együttműködő városok
Gazdaság és infrastruktúra
Többféle ipar. "Virágváros": virágkertészet, vetőmagtermesztés, faiskolák.
Közlekedés
A várost több vasútvonal is érinti, és további vasútvonalak is építés alatt állnak. 2015-től Lipcse felé, 2017-től pedig Nürnberg felé is elkészül a nagysebességű vasúti kapcsolat. A város főpályaudvara az Erfurt Hauptbahnhof.
Média
Gazdaság
Közintézmények
Erfurtban székelő közintézmények:
- Fővámiroda
- Ipari és kereskedelmi kamara
- Kereskedelmi kamara
- Körzeti tartalékos katonasági központ
- Regionális pénzügyi iroda
- Szövetségi munkaügyi bíróság
Oktatás
- Edith Stein Iskola
- Erfurti Egyetem
- Evangélikus Gimnázium (Evangelisches Ratsgymnasium)
- Papnevelő Intézet
- Szakfőiskola
Szabadidő- és sportlétesítmények
Parkok és helyi szabadidő-létesítmények:
- Kertészeti Kiállítás
- Türingiai Állatkert
Nemzeti és nemzetközi színvonalú sportlétesítmények:
- Andreasried kerékpár-pálya
- Jégsportcentrum, gyorskorcsolya- és jégkorongcsarnok
- Steigerwaldstadion, 20 000 látóhellyel
Források
- NDK (Panoráma, 1981) ISBN 963 243 215 0
További információk
Testvérvárosai
Erfurt testvérvárosi kapcsolatot tart fenn a következő városokkal:
Piacenza, Olaszország (1971)
Győr, Magyarország (1971)
Vilnius, Litvánia (1972)
Kalisz, Lengyelország (1982)
Mainz, Németország (1988)
Lille, Franciaország (1991)
San Miguel de Tucumán, Argentína (1993)
Shawnee, Amerikai Egyesült Államok (1993)
Lovecs, Bulgária (1996) (Korábbi kapcsolatok felújítása)
Haifa, Izrael (2000)
Jünan, Kína (2000)
A Wikimédia Commons tartalmaz Erfurt témájú médiaállományokat.
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)