(Go: >> BACK << -|- >> HOME <<)

Ugrás a tartalomhoz

„Eltz-kastély (Vukovár)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID/RFC link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
a Egyértelműsítés
 
(8 közbenső módosítás, amit 6 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
51. sor: 51. sor:


== Fekvése ==
== Fekvése ==
A kastély Vukovár város központjában, a [[Vuka]] torkolatától északra, a Dunával párhuzamos Županjska utca és a [[Duna]] között, mintegy 3 hektáros területen áll. Délnyugati főhomlokzata az utcára, északkeleti udvari homokzata pedig a Duna partján fekvő parkra néz.
A kastély Vukovár város központjában, a [[Valkó (folyó)|Vuka]] torkolatától északra, a Dunával párhuzamos Županjska utca és a [[Duna]] között, mintegy 3 hektáros területen áll. Délnyugati főhomlokzata az utcára, északkeleti udvari homlokzata pedig a Duna partján fekvő parkra néz.


== Története ==
== Története ==
A vukovári uradalmat [[1736]]-ban vásárolta meg a Kueffstein családtól gróf Filip Karl von Eltz mainzi érsek. Az eladást támogatta [[III. Károly magyar király|VI. Károly császár]] is, ezzel méltányolva az Eltz család támogatását a Franciaország elleni háborúban. Az érsek az uradalmat 1737. május 5-én vette birtokba. Ezután a család 208 évig volt az uradalom birtokosa, egészen addig, míg 1945-ben a jugoszláv hatóságok el nem vették. A mai is álló kastély elődjét még Kueffstein gróf építtette 1728 körül a hagyomány szerint egy török derviskolostor helyén. A régi kúria helyett Anzelmo Kazimir Eltz gróf 1749 és 1751 között új kúriát építtetett, amely a 18. és 19. századi bővítések és átépítések kövekeztében a mai reprezentatív kastéllyá nőtte ki magát. Az épületen az első módosításokat 1781-ben és 1790-ben hajtották végre. Az átépítések erdeménye a kastély 1817-ben készített térképén és az 1845-ben készült művészi képén is jól látható. A kastély végső formáját a 20. század első évtizedében nyerte el. Az átépítési munkák 1895-ben kezdődtek és 1907-ben fejeződtek be a bécsi építész Viktor Siedek tervei szerint. Ezután majdnem egy évszázadig a kastély nem változott jelentősen. Utolsó felújítása 1968 és 1970 között történt, amikor a városi múzeum igényei szerint alakították át. 1991-ben Vukovár ostroma során az épület majdnem teljesen elpusztult. A háború után a Horvát Köztársaság kormányának pénzeszközeiből az „Újlak-Vukovár-Vučedol kulturális örökségének kutatása, helyreállítása és újraélesztése” projekt keretében erdeti formájában állították helyre.
A vukovári uradalmat [[1736]]-ban vásárolta meg a Kueffstein családtól gróf Philipp Karl von Eltz-Kempenich mainzi érsek. Az eladást támogatta [[III. Károly magyar király|VI. Károly császár]] is, ezzel méltányolva az Eltz család támogatását a Franciaország elleni háborúban. Az érsek az uradalmat 1737. május 5-én vette birtokba. Ezután a család 208 évig volt az uradalom birtokosa, egészen addig, míg 1945-ben a jugoszláv hatóságok el nem vették. A mai is álló kastély elődjét még Kueffstein gróf építtette 1728 körül a hagyomány szerint egy török derviskolostor helyén. A régi kúria helyett Anzelmo Kazimir Eltz gróf 1749 és 1751 között új kúriát építtetett, amely a 18. és 19. századi bővítések és átépítések következtében a mai reprezentatív kastéllyá nőtte ki magát. Az épületen az első módosításokat 1781-ben és 1790-ben hajtották végre. Az átépítések eredménye a kastély 1817-ben készített térképén és az 1845-ben készült művészi képén is jól látható. A kastély végső formáját a 20. század első évtizedében nyerte el. Az átépítési munkák 1895-ben kezdődtek és 1907-ben fejeződtek be a bécsi építész Viktor Siedek tervei szerint. Ezután majdnem egy évszázadig a kastély nem változott jelentősen. Utolsó felújítása 1968 és 1970 között történt, amikor a városi múzeum igényei szerint alakították át. 1991-ben Vukovár ostroma során az épület majdnem teljesen elpusztult. A háború után a Horvát Köztársaság kormányának pénzeszközeiből az „Újlak-Vukovár-Vučedol kulturális örökségének kutatása, helyreállítása és újraélesztése” projekt keretében eredeti formájában állították helyre.


== Mai állapota ==
== Mai állapota ==
Az Eltz család kastélykomplexuma Szlavónia egyik legmonumentálisabb épületegyüttese. Magában foglalja a palota épületét, amely a gróf családának rezidenciájaként szolgált, négy barokk kúriát, amelyben a nagyterületű uradalom igazgatása zajlott, gazdasági épületeket, a Szent Rókus kápolnát, az üvegházat, amely ma galéria és a parkot, amely az udvarról a Duna felé nyúlik. Végső, historizáló stílusú formáját a 20. század elején egy nagyszabású átépítés eredményeként kapta, mely a bécsi építész, Viktor Siedek tervei alapján történt. Ennek során a kastély központi részére háromszintes rizalitot építettek, ezzel az előző épület egyszerű formája méltóságteljessé és ünnepélyessé vált. Az utcára merőleges és hosszanti tengelyén
Az Eltz család kastélykomplexuma Szlavónia egyik legmonumentálisabb épületegyüttese. Magában foglalja a palota épületét, amely a gróf családjának rezidenciájaként szolgált, négy barokk kúriát, amelyben a nagyterületű uradalom igazgatása zajlott, gazdasági épületeket, a Szent Rókus kápolnát, az üvegházat, amely ma galéria és a parkot, amely az udvarról a Duna felé nyúlik. Végső, historizáló stílusú formáját a 20. század elején egy nagyszabású átépítés eredményeként kapta, mely a bécsi építész, Viktor Siedek tervei alapján történt. Ennek során a kastély központi részére háromszintes rizalitot építettek, ezzel az előző épület egyszerű formája méltóságteljessé és ünnepélyessé vált. Az utcára merőleges és hosszanti tengelyén
a kastélyt egész sor kiegészítő és melléképülettel építették össze, melyek formai megjelenése és mérete harmonizált a kastélyépület homlokzatának kialakításával. Ma a kastélyban található a Vukovári Városi Múzeum a helytörténeti gyűjteménnyel, a Bauer gyűjteménnyel, valamint a horvát és európai művészek adományainak gyűjteményével.
a kastélyt egész sor kiegészítő és melléképülettel építették össze, melyek formai megjelenése és mérete harmonizált a kastélyépület homlokzatának kialakításával. Ma a kastélyban található a Vukovári Városi Múzeum a helytörténeti gyűjteménnyel, a Bauer gyűjteménnyel, valamint a horvát és európai művészek adományainak gyűjteményével.


A kastélyban található városi múzeumot 1946-ban alapították a Dr. Antun Bauer által a városnak adományozott római pénzekkel, bútorokkal, fegyverekkel és festményekkel. 1966-ban költözött az Eltz-kastélyba. A háború alatt a kastély súlyos károkat szenvedett, az ott tárolt gyűjteményeket részben megsemmisítették, más múzeális tárgyak visszavonhatatlanul eltűntek, egy részüket pedig Szerbiába vitték. A Horvát Köztársaság Kulturális Minisztériuma sok éves erőfeszítései és diplomáciai tevékenységének köszönhetően a gyűjtemény e részét Szerbiából 2001. december 13-án visszaadták Vukovárnak. Az 1991–1997 közötti időszakban a Vukovár Városi Múzeum a zágrábi Mimara Múzeumban működött, ahol 1992 végén létrehozták a száműzetésben lévő Vukovári Múzeum nevű gyűjteményt. A mai napig több mint 1500 kortárs horvát és európai művészeti alkotást gyűjtöttek össze ebben a gyűjteményben, melyet a felújítás után a kastélyban helyeztek el.
A kastélyban található városi múzeumot 1946-ban alapították a Dr. Antun Bauer által a városnak adományozott római pénzekkel, bútorokkal, fegyverekkel és festményekkel. 1966-ban költözött az Eltz-kastélyba. A háború alatt a kastély súlyos károkat szenvedett, az ott tárolt gyűjteményeket részben megsemmisítették, más muzeális tárgyak visszavonhatatlanul eltűntek, egy részüket pedig Szerbiába vitték. A Horvát Köztársaság Kulturális Minisztériuma sok éves erőfeszítései és diplomáciai tevékenységének köszönhetően a gyűjtemény e részét Szerbiából 2001. december 13-án visszaadták Vukovárnak. Az 1991–1997 közötti időszakban a Vukovár Városi Múzeum a zágrábi Mimara Múzeumban működött, ahol 1992 végén létrehozták a száműzetésben lévő Vukovári Múzeum nevű gyűjteményt. A mai napig több mint 1500 kortárs horvát és európai művészeti alkotást gyűjtöttek össze ebben a gyűjteményben, melyet a felújítás után a kastélyban helyeztek el.

== Galéria ==
{{Galéria
|width=200
|height=100
|Kép: Castle Eltz in Vukovar.jpg|
|Kép: Castle Eltz - side view with train.JPG|
|Kép: Dvorac Eltz.JPG|
|Kép: Eltz Manor, Vukovar, Croatia, 2015-04-29 (1159).JPG|
|Kép: Eltz Manor, Vukovar, Croatia, 2015-04-29 (1336).JPG|
|Kép: Vukovar Town museum.JPG
}}


== Források ==
== Források ==
69. sor: 81. sor:


[[Kategória:Horvátország kastélyai, palotái]]
[[Kategória:Horvátország kastélyai, palotái]]
[[Kategória:18. századi építmények]]
[[Kategória:Vukovár]]
[[Kategória:Az 1750-es években átadott építmények]]

A lap jelenlegi, 2024. június 15., 15:58-kori változata

Eltz-kastély
Dvorac Eltz
TelepülésVukovár
CímVukovár
Építési adatok
Építés éve1751
Rekonstrukciók évei1790, 1907.
Építési stílushistorizmus
Felhasznált anyagoktégla
Hasznosítása
Felhasználási területkastély
Alapadatok
Tszf. magasság86 m
Egyéb jellemzők
Emeletek száma2
Elhelyezkedése
Eltz-kastély (Horvátország)
Eltz-kastély
Eltz-kastély
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 21′ 16″, k. h. 19° 00′ 00″45.354444°N 19.000000°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 16″, k. h. 19° 00′ 00″45.354444°N 19.000000°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Eltz-kastély témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az Eltz-kastély egy 18. századi főúri kastély Horvátországban, Vukovár városában.

Fekvése[szerkesztés]

A kastély Vukovár város központjában, a Vuka torkolatától északra, a Dunával párhuzamos Županjska utca és a Duna között, mintegy 3 hektáros területen áll. Délnyugati főhomlokzata az utcára, északkeleti udvari homlokzata pedig a Duna partján fekvő parkra néz.

Története[szerkesztés]

A vukovári uradalmat 1736-ban vásárolta meg a Kueffstein családtól gróf Philipp Karl von Eltz-Kempenich mainzi érsek. Az eladást támogatta VI. Károly császár is, ezzel méltányolva az Eltz család támogatását a Franciaország elleni háborúban. Az érsek az uradalmat 1737. május 5-én vette birtokba. Ezután a család 208 évig volt az uradalom birtokosa, egészen addig, míg 1945-ben a jugoszláv hatóságok el nem vették. A mai is álló kastély elődjét még Kueffstein gróf építtette 1728 körül a hagyomány szerint egy török derviskolostor helyén. A régi kúria helyett Anzelmo Kazimir Eltz gróf 1749 és 1751 között új kúriát építtetett, amely a 18. és 19. századi bővítések és átépítések következtében a mai reprezentatív kastéllyá nőtte ki magát. Az épületen az első módosításokat 1781-ben és 1790-ben hajtották végre. Az átépítések eredménye a kastély 1817-ben készített térképén és az 1845-ben készült művészi képén is jól látható. A kastély végső formáját a 20. század első évtizedében nyerte el. Az átépítési munkák 1895-ben kezdődtek és 1907-ben fejeződtek be a bécsi építész Viktor Siedek tervei szerint. Ezután majdnem egy évszázadig a kastély nem változott jelentősen. Utolsó felújítása 1968 és 1970 között történt, amikor a városi múzeum igényei szerint alakították át. 1991-ben Vukovár ostroma során az épület majdnem teljesen elpusztult. A háború után a Horvát Köztársaság kormányának pénzeszközeiből az „Újlak-Vukovár-Vučedol kulturális örökségének kutatása, helyreállítása és újraélesztése” projekt keretében eredeti formájában állították helyre.

Mai állapota[szerkesztés]

Az Eltz család kastélykomplexuma Szlavónia egyik legmonumentálisabb épületegyüttese. Magában foglalja a palota épületét, amely a gróf családjának rezidenciájaként szolgált, négy barokk kúriát, amelyben a nagyterületű uradalom igazgatása zajlott, gazdasági épületeket, a Szent Rókus kápolnát, az üvegházat, amely ma galéria és a parkot, amely az udvarról a Duna felé nyúlik. Végső, historizáló stílusú formáját a 20. század elején egy nagyszabású átépítés eredményeként kapta, mely a bécsi építész, Viktor Siedek tervei alapján történt. Ennek során a kastély központi részére háromszintes rizalitot építettek, ezzel az előző épület egyszerű formája méltóságteljessé és ünnepélyessé vált. Az utcára merőleges és hosszanti tengelyén a kastélyt egész sor kiegészítő és melléképülettel építették össze, melyek formai megjelenése és mérete harmonizált a kastélyépület homlokzatának kialakításával. Ma a kastélyban található a Vukovári Városi Múzeum a helytörténeti gyűjteménnyel, a Bauer gyűjteménnyel, valamint a horvát és európai művészek adományainak gyűjteményével.

A kastélyban található városi múzeumot 1946-ban alapították a Dr. Antun Bauer által a városnak adományozott római pénzekkel, bútorokkal, fegyverekkel és festményekkel. 1966-ban költözött az Eltz-kastélyba. A háború alatt a kastély súlyos károkat szenvedett, az ott tárolt gyűjteményeket részben megsemmisítették, más muzeális tárgyak visszavonhatatlanul eltűntek, egy részüket pedig Szerbiába vitték. A Horvát Köztársaság Kulturális Minisztériuma sok éves erőfeszítései és diplomáciai tevékenységének köszönhetően a gyűjtemény e részét Szerbiából 2001. december 13-án visszaadták Vukovárnak. Az 1991–1997 közötti időszakban a Vukovár Városi Múzeum a zágrábi Mimara Múzeumban működött, ahol 1992 végén létrehozták a száműzetésben lévő Vukovári Múzeum nevű gyűjteményt. A mai napig több mint 1500 kortárs horvát és európai művészeti alkotást gyűjtöttek össze ebben a gyűjteményben, melyet a felújítás után a kastélyban helyeztek el.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Branko Nadilo: Dvorac grofova Eltz u Vukovaru (A Građevinar horvát építészeti folyóirat 2001. évi 6. számában) (horvátul)

Irodalom[szerkesztés]

Mladen i Bojana Sćitaroci: Dvorci i perivoji u Slavonii od Zagreba do Iloka Zagreb, 1998., ISBN 953-97121-0-6