(Go: >> BACK << -|- >> HOME <<)

Ugrás a tartalomhoz

„2024-es európai parlamenti választás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: HTML-sortörés 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
1. sor: 1. sor:
{{Jövő}}{{Európai parlamenti választások infobox
{{Jövő}}{{Európai parlamenti választások infobox|választás év=2024|előző választás=2019|következő választás=2029|létszám=720|többség=361|választás hónap-nap='''június 6-9.'''|szavazók=0|jogosultak=0|részvétel=0|előző kormányfő=[[Ursula von der Leyen]]|előző kormánypárt=EPP|portré1=Manfred Weber 2022 (cropped).jpg|portré2=Nicolas Schmit - 2023 (cropped).jpg|portré3=Valérie hayer portrait vertical 2021.jpg|szín1={{Pártok színe|EPP|terület = EP}}|szín2={{Pártok színe|S&D|terület = EP}}|szín3={{Pártok színe|Renew EU|terület = EP}}|név1=[[Manfred Weber]]|név2=[[Nicolas Schmit]]|név3=[[Valérie Hayer]]|párt1=[[Európai Néppárt|EPP]]|párt2=[[Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége|S&D]]|párt3=[[Újítsuk meg Európát|Renew]]}}
| oszlopok = 3
| pártok száma = 8
| választás év = 2024
| választás hónap-nap = '''Június 6-9'''
| előző választás = 2019
| következő választás = 2029
| létszám = 720
| többség = 361
| egyéni létszám =
| országos lista =
| jogosultak = 50000000
| szavazók =
| részvétel =
| részvétel változás =
| küszöb =
| küszöb szám =
| előző kormányfő = [[Ursula von der Leyen]]
| előző kormánypárt = EPP
| új kormányfő =
| új kormánypárt =
| országgyűlés összetétele ábra =
<!-- EPP -->
| portré1 = EPP Summit, 24 March 2022, Brussels (51958439704).jpg
| szín1 = {{Pártok színe|EPP|terület = EP}}
| név1 = [[Manfred Weber]]
| párt1 = [[Európai Néppárt|EPP]]
| előző1 = 178 fő,
| képv1 =
| változás1 =
| listás1 =
| listaarány1 =
| listaváltozás1 =
| egyéni1 =
| egyéniváltozás1 =
<!-- S&D -->
| portré2 = Nicolas Schmit - 2023 (cropped).jpg
| szín2 = {{Pártok színe|S&D|terület = EP}}
| név2 = [[Nicolas Schmit]]
| párt2 = [[Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége|S&D]]
| előző2 = 140 fő,
| képv2 =
| változás2 =
| listás2 =
| listaarány2 =
| listaváltozás2 =
| egyéni2 =
| egyéniváltozás2 =
<!-- RENEW -->
| portré3 = Valérie hayer portrait vertical 2021.jpg
| szín3 = {{Pártok színe|Renew EU|terület = EP}}
| név3 = [[Valérie Hayer]]
| párt3 = [[Újítsuk meg Európát|Renew EU]]
| előző3 = 102 fő,
| képv3 =
| változás3 =
| listás3 =
| listaarány3 =
| listaváltozás3 =
| egyéni3 =
| egyéniváltozás3 =
<!-- Greens/EFA -->
| portré4 = BDK Karlsruhe Nov 2023 Terry Reintke 2 cropped.jpg
| szín4 = {{Pártok színe|Greens/EFA|terület = EP}}
| név4 = [[Terry Reintke]]<br>[[Bas Eickhout]]
| párt4 = [[Zöldek/Európai Szabad Szövetség|Greens/EFA]]
| előző4 = 72 fő,
| képv4 =
| változás4 =
| listás4 =
| listaarány4 =
| listaváltozás4 =
| egyéni4 =
| egyéniváltozás4 =
<!-- ID -->
| portré5 = Marco Zanni 2019.jpg
| szín5 = {{Pártok színe|ID|terület = EP}}
| név5 = [[Marco Zanni]]
| párt5 = [[Identitás és Demokrácia|ID]]
| előző5 = 59 fő,
| képv5 =
| változás5 =
| listás5 =
| listaarány5 =
| listaváltozás5 =
| egyéni5 =
| egyéniváltozás5 =
<!-- ECR -->
| portré6 = Conclusion of the European Council meeting - 51987066887.jpg
| szín6 = {{Pártok színe|ECR|terület = EP}}
| név6 = [[Ryszard Legutko]]<br>[[Nicola Procaccini]]
| párt6 = [[Európai Konzervatívok és Reformisták|ECR]]
| előző6 = 43 fő,
| képv6 =
| változás6 =
| listás6 =
| listaarány6 =
| listaváltozás6 =
| egyéni6 =
| egyéniváltozás6 =
<!-- Baloldal -->
| portré7 = Augsburger Parteitag - Walter Baier 2.jpg
| szín7 = {{Pártok színe|GUE/NGL|terület = EP}}
| név7 = [[Walter Baier]]
| párt7 = [[Egységes Európai Baloldal]]
| előző7 = 37 fő,
| képv7 =
| változás7 =
| listás7 =
| listaarány7 =
| listaváltozás7 =
| egyéni7 =
| egyéniváltozás7 =
}}

A '''2024-es európai parlamenti választást''' [[2024]]. [[június 6.]] és [[Június 9.|9.]] között tartják.<ref>{{Cite web |title=Eldőlt, mikor lesz 2024-ben az EP- és a magyar önkormányzati választás |url=https://hvg.hu/itthon/20230517_Eldolt_mikor_lesz_az_EP_es_a_magyar_onkormanyzati_valasztas |work=hvg.hu |date=2023-05-17 |accessdate=2023-05-17 |language=hu |first=HVG Kiadó |last=Zrt}}</ref> Az [[Európai Parlament]] 720 tagja 27 ország közel 450 millió európai polgárát képviseli. A szavazást Magyarországon [[2024-es európai parlamenti választás Magyarországon|2024. június 9-én vasárnap tartják]].
A '''2024-es európai parlamenti választást''' [[2024]]. [[június 6.]] és [[Június 9.|9.]] között tartják.<ref>{{Cite web |title=Eldőlt, mikor lesz 2024-ben az EP- és a magyar önkormányzati választás |url=https://hvg.hu/itthon/20230517_Eldolt_mikor_lesz_az_EP_es_a_magyar_onkormanyzati_valasztas |work=hvg.hu |date=2023-05-17 |accessdate=2023-05-17 |language=hu |first=HVG Kiadó |last=Zrt}}</ref> Az [[Európai Parlament]] 720 tagja 27 ország közel 450 millió európai polgárát képviseli. A szavazást Magyarországon [[2024-es európai parlamenti választás Magyarországon|2024. június 9-én vasárnap tartják]].



A lap 2024. március 3., 21:09-kori változata

2024-es európai parlamenti választások
← 2019 '2024. Június 6-9' 2029 →
Mandátumok száma: 720
Többség: 361 fő
Részvétel: %  Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor ezer szavazó a 50 000 ezerből


Listavezető Manfred Weber Nicolas Schmit Valérie Hayer
Párt EPP S&D Renew EU
Előző választás 178 fő, 140 fő, 102 fő,
Mandátumok
+/–
arány
+/–
Egyéni kerület
+/–
Listavezető Terry Reintke
Bas Eickhout
Marco Zanni Ryszard Legutko
Nicola Procaccini
Párt Greens/EFA ID ECR
Előző választás 72 fő, 59 fő, 43 fő,
Mandátumok
+/–
arány
+/–
Egyéni kerület
+/–
Listavezető Walter Baier
Párt Egységes Európai Baloldal    
Előző választás 37 fő,
Mandátumok
+/–
arány
+/–
Egyéni kerület
+/–

Az Európai Bizottság elnöke
a választások előtt
[[Ursula von der Leyen]]
EPP


A 2024-es európai parlamenti választást 2024. június 6. és 9. között tartják.[1] Az Európai Parlament 720 tagja 27 ország közel 450 millió európai polgárát képviseli. A szavazást Magyarországon 2024. június 9-én vasárnap tartják.

Szabályok[2]

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 14. cikkének 3. bekezdése szerint: „Az Európai Parlament tagjait közvetlen és általános választójog alapján, szabad és titkos választásokon, ötéves időtartamra választják”[3] A konkrét lebonyolítás módját a tagországok saját hatáskörükben határozzák meg. Mindössze néhány, az unió összes tagállamára érvényes szabály létezik, ezek közül a legfontosabb, hogy a EP választásnak arányos választásnak kell lennie. Erre a listás választás a legalkalmasabb.

A tagállamok többségében preferenciális szavazást alkalmaznak. Ezen belül is eltérő választási szabályok vannak. Van, ahol egy félig nyitott listára szavaznak, ebben az esetben a választó csak a választáson részt vevő pártok egyetlen általa kiválasztott pártlistán belül szavazhat a listán szereplő egy vagy több jelöltre sorba állítva azokat. A teljesen nyílt listás szavazás esetén a választó különböző listák jelöltjeire is szavazhat.

Más tagállamokban a zárt listás szavazás érvényes. Ebben az esetben a szavazók nem személyekre, hanem csak és kizárólag egy párt listájára szavazhatnak. A listán elfoglalt helyeket a pártvezetés állapítja meg, és ennek megfelelően kerülnek a parlamentbe a képviselők.

Egyedül Írországban alkalmazzák az egyszeri átruházható szavazatok módszerét.

Általában egy-egy ország egy szavazókörzetnek számít,[4] de ez alól is van kivétel. Belgium, Írország, Lengyelország, és Olaszország több szavazókörzetre van felosztva.

Az európai parlamenti választásokra vonatkozó közös szabályok 1976. évi választási okmányának felülbírálatára 2018. június 7-én egy határozattervezetet hagyott jóvá a nagykövetek tanácsa. Ezeknek a módosításoknak a szövegét, miután minden tagállam elkészítette a hivatalos fordítását, az Európai Parlamentnek kellett elfogadnia.

A cél, hogy az uniós választásokon növekedjen az európai polgárok aktivitása mind a részvétel, mind a választások jelentőségének tudatosítása területén. Valamint a választások tisztaságának erősítése, a szabálytalan szavazások megelőzése.

A szavazás érvényességnek alsó küszöbértéke kötelezően 5% a 2024-es választásoktól kezdve.

A tagállamoknak kötelező szankciókat alkalmazni a kettős szavazások kizárására (olyan esetekben, amikor egy uniós polgár egynél több tagállamban szavaz). Ezért kapcsolattartó hatóságokat kell kijelölni, amelyek az olyan polgárokra vonatkozó adatok cseréjéért felelősek, akik az állampolgárságuktól eltérő tagállamban kívánnak szavazni, illetve jelöltként indulni.

Továbbá ösztönzi a módosítás a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé az Unión kívüli harmadik országban lakó állampolgáraik számára, hogy szavazhassanak az európai parlamenti választásokon. Ez magyar szempontból fontos módosítás, figyelembe véve a határon túli kettős állampolgársággal rendelkezőket.

Az új szabályzás lehetővé teszi, megfelelő feltételek mellett, az internetes szavazást is, valamint az európai pártcsaládok logóinak használatát a szavazólapokon.

A parlament összetétele

A parlamenti helyek elosztását a Lisszaboni szerződés 14. cikke határozza meg. E szerint a képviselők létszáma maximum 750 fő lehet, és az uniós polgárok képviselete arányosan csökkenő módon történik. Egyetlen tagállamnak sem lehet több képviselője mint 96, és a legkisebb tagállamnak is minimálisan 6 képviselői helye van.

Az Európai Parlamentben önálló frakció létrehozásához legkevesebb 7 tagállamból 25 parlamenti képviselő szükséges.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. Zrt, HVG Kiadó: Eldőlt, mikor lesz 2024-ben az EP- és a magyar önkormányzati választás (magyar nyelven). hvg.hu, 2023. május 17. (Hozzáférés: 2023. május 17.)
  2. Liis Jaansalu: Európai parlamenti választások: a Tanács megállapodott az uniós választási jog korszerűsítését célzó intézkedésekről (pdf). Press Office of General Secretariat of the Council, 2018. június 7. (Hozzáférés: 2018. szeptember 16.)
  3. AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA (2008/C 115/01). Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 2008. szeptember 5. (Hozzáférés: 2018. szeptember 20.)
  4. Franciaországban a nemzetgyűlés Franciaországot 2018. január 3-án az EP választások szempontjából egy választási körzetté nyilvánította, de ezt az alkotmánybíróság elé vitték, és még nem született bírósági döntés.