„1920. évi nyári olimpiai játékok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
(21 közbenső módosítás, amit 15 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
22. sor: | 22. sor: | ||
|ezüstérem =147 |
|ezüstérem =147 |
||
|bronzérem =136 |
|bronzérem =136 |
||
<!--magyar |
<!--magyar részvétel--> |
||
|magyar sportolók = |
|magyar sportolók = |
||
|magyar zászlóvivő = |
|magyar zászlóvivő = |
||
35. sor: | 35. sor: | ||
|következő =[[1924. évi nyári olimpiai játékok|1924]] |
|következő =[[1924. évi nyári olimpiai játékok|1924]] |
||
}} |
}} |
||
Az '''1920. évi nyári |
Az '''1920. évi nyári olimpiai játékokat''', hivatalos nevén a '''VII. nyári olimpiai játékokat''' [[1920]]. [[április 20.]] és [[szeptember 12.]] között rendezték meg a [[belgium]]i [[Antwerpen]]ben. |
||
Az ünnepélyes megnyitó csak [[augusztus 14.|augusztus 14]]-én történt az antwerpeni olimpiai |
Az ünnepélyes megnyitó csak [[augusztus 14.|augusztus 14]]-én történt az [[antwerpeni olimpiai stadion]]ban. Új hagyományt teremtve itt hangzott el az első sportolói eskü, és ugyancsak először húzták fel az [[olimpiai zászló]]t, amely az öt földrész fiataljainak összefogását szimbolizálja. A rendezésre [[Budapest]] is pályázott, a világháborút megelőző előzetes szavazáson még élen is végzett, a háború után azonban már nem volt esélye, [[Magyarország]] és az [[első világháború]] többi vesztese nem is indulhatott az olimpián. A részt vevő 29 nemzet között már jelen voltak a háború utáni Európa új államai: [[Csehszlovákia]], [[Észtország]] és a [[Jugoszláv Királyság|Szerb–Horvát–Szlovén Királyság]]. |
||
== Előzmények == |
== Előzmények == |
||
⚫ | A VI. [[olimpiai játékok]] Berlinben lettek volna megtartva, de a világháború közbeszólt. [[Pierre de Coubertin]] minden elkövetett azért, hogy az olimpiai mozgalmat megóvja a békétlenségektől. Javaslatára a [[Nemzetközi Olimpiai Bizottság]] 1913-ban sportpszichológiai kongresszust hívott össze [[Lausanne]]-ba. Azt remélte, hogy egy ilyen széles körű vitával újabb híveket szerezhet az olimpiai gondolatnak. Majd azt javasolta, hogy a játékok huszadik évfordulóját ugyancsak kongresszuson ünnepeljék meg [[Párizs]]ban. Noha az évfordulóról Párizsban és [[Alexandria (Egyiptom)|Alexandriában]] megemlékeztek, a Berlinbe tervezett olimpia a háború miatt elmaradt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelyét a semleges [[Svájc]]ba tették át. Coubertin pedig, amikor bevonult katonának, a svájci [[Godefroy Blonay]]t kérte fel a NOB ügyeinek intézésére. A NOB 1917 februárjában körlevelet küldött széjjel, és ebben arra kérte a nemzeti szövetségeket, hogy újítsák meg Pierre de Coubertinnek 1917-ben lejáró elnöki megbízatását. A körlevél még egy indítványt is tartalmazott: |
||
⚫ | A VI. |
||
{{idézet2|Az 1916. év eltelt anélkül, hogy a VI. olimpiára sor került volna abban az országban,<br />amely azt magára vállalta. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ezt a tényt tudomásul veszi,<br /> és emlékeztet arra, hogy egy olimpiát lehet meg nem tartani, de nem lehet elhalasztani.<br /> Ennek következtében a VI. olimpia nincs többé, és a már megállapított jelentkezések a VII.<br /> és a VIII. olimpiára megtartják érvényüket.}} |
{{idézet2|Az 1916. év eltelt anélkül, hogy a VI. olimpiára sor került volna abban az országban,<br />amely azt magára vállalta. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ezt a tényt tudomásul veszi,<br /> és emlékeztet arra, hogy egy olimpiát lehet meg nem tartani, de nem lehet elhalasztani.<br /> Ennek következtében a VI. olimpia nincs többé, és a már megállapított jelentkezések a VII.<br /> és a VIII. olimpiára megtartják érvényüket.}} |
||
50. sor: | 49. sor: | ||
== Érdekességek == |
== Érdekességek == |
||
* A játékokon első alkalommal vonták fel az olimpiai lobogót, és hangzott el az ötkarikás eskü, amelyet a belga vízilabdázó, [[ |
* A játékokon első alkalommal vonták fel az olimpiai lobogót, és hangzott el az ötkarikás eskü, amelyet a belga vízilabdázó, [[Victor Boin]] mondott. |
||
* [[Oscar Swahn]] 73 évesen két érmet nyert - ő minden idők legidősebb ötkarikás érmese. |
* [[Oscar Swahn]] 73 évesen két érmet nyert - ő minden idők legidősebb ötkarikás érmese. |
||
* A nyári olimpián itt szerepelt utoljára a jégkorong. |
* A nyári olimpián itt szerepelt utoljára a jégkorong. |
||
183. sor: | 182. sor: | ||
<small>(A táblázatban a rendező ország csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.)</small> |
<small>(A táblázatban a rendező ország csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.)</small> |
||
{|{{ |
{|{{ÉremtáblázatFejléc|cím=Az 1920. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje}} |
||
|- |
|- |
||
|align=right|1. |
|align=right|1. |
||
228. sor: | 227. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
* |
*{{cite web|url=https://olympics.com/en/olympic-games/antwerp-1920|title=Athens 1920|publisher=olympics.com|language=angol|accessdate=2021-07-31}} |
||
*{{cite web|url=http://www.olympedia.org/editions/7|title=1920 Summer Olympics|publisher=olympedia.org|language=angol|accessdate=2021-07-31}} |
|||
* {{Cite web|author= olympic.org|url= http://www.olympic.org/antwerp-1920-summer-olympics|title= |
|||
*{{cite web|url=http://olimpia.hu/nyari-olimpiai-jatekok/1920-antwerpen|title=Antwerpen, 1920|publisher=olimpia.hu|language=magyar|accessdate=2021-07-31|archiveurl=https://web.archive.org/web/20210723104443/http://olimpia.hu/nyari-olimpiai-jatekok/1920-antwerpen|archivedate=2021-07-23}} |
|||
Antwerp 1920|accessdate= 2011-02-20|language= angol}} |
|||
* Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – {{ISBN|963-253-572-3}} |
|||
* {{Cite web|author= mob.hu|url= http://www.mob.hu/nyari-olimpiai-jatekok/1920-antwerpen|title= Antwerpen, 1920|accessdate= 2011-02-20|language= magyar}} |
|||
⚫ | |||
* {{Cite web|author= sports-reference.com|url= http://www.sports-reference.com/olympics/summer/1920/|title= 1920 Antwerpen Summer Games|accessdate= 2011-02-20|language= angol}} |
|||
* |
* Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – {{ISBN|963-282-024-X}} |
||
⚫ | |||
* Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X |
|||
* {{MOlimpLex|2002}} |
* {{MOlimpLex|2002}} |
||
* [[Nemzeti Sport]] – 2004. augusztus 11. |
* [[Nemzeti Sport]] – 2004. augusztus 11. |
||
241. sor: | 238. sor: | ||
== További információk == |
== További információk == |
||
{{commonskat|1920 Summer Olympics}} |
{{commonskat|1920 Summer Olympics}} |
||
* [http://www.olympic.org/uk/athletes/results/search_r_uk.asp A Nemzetközi Olimpiai Bizottság adatbázisa] |
|||
* [http://www.origo.hu/athen2004/200402181920.html 1920, Antwerpen – finn fölény] |
* [http://www.origo.hu/athen2004/200402181920.html 1920, Antwerpen – finn fölény] |
||
251. sor: | 247. sor: | ||
{{DEFAULTSORT:1920evinyariolimpiaijatekok}} |
{{DEFAULTSORT:1920evinyariolimpiaijatekok}} |
||
[[Kategória:1920. évi nyári olimpiai játékok| ]] |
[[Kategória:1920. évi nyári olimpiai játékok| ]] |
||
[[Kategória:Antwerpen tartomány]] |
A lap jelenlegi, 2023. október 13., 11:13-kori változata
VII. nyári olimpia | |||||
Antwerpen, 1920 | |||||
Adatok | |||||
Rendező | Antwerpen, | ||||
Nemzetek | 29 | ||||
Sportolók | 2626 (2561 férfi, 65 nő) | ||||
Versenyszámok | 24 sportág, 154 versenyszám | ||||
Megnyitóünnepség | 1920. április 20. | ||||
Záróünnepség | 1920. szeptember 12. | ||||
Hivatalos megnyitó | I. Albert belga király | ||||
Sportolói eskü | Victor Boin | ||||
| |||||
|
Az 1920. évi nyári olimpiai játékokat, hivatalos nevén a VII. nyári olimpiai játékokat 1920. április 20. és szeptember 12. között rendezték meg a belgiumi Antwerpenben.
Az ünnepélyes megnyitó csak augusztus 14-én történt az antwerpeni olimpiai stadionban. Új hagyományt teremtve itt hangzott el az első sportolói eskü, és ugyancsak először húzták fel az olimpiai zászlót, amely az öt földrész fiataljainak összefogását szimbolizálja. A rendezésre Budapest is pályázott, a világháborút megelőző előzetes szavazáson még élen is végzett, a háború után azonban már nem volt esélye, Magyarország és az első világháború többi vesztese nem is indulhatott az olimpián. A részt vevő 29 nemzet között már jelen voltak a háború utáni Európa új államai: Csehszlovákia, Észtország és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság.
Előzmények[szerkesztés]
A VI. olimpiai játékok Berlinben lettek volna megtartva, de a világháború közbeszólt. Pierre de Coubertin minden elkövetett azért, hogy az olimpiai mozgalmat megóvja a békétlenségektől. Javaslatára a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1913-ban sportpszichológiai kongresszust hívott össze Lausanne-ba. Azt remélte, hogy egy ilyen széles körű vitával újabb híveket szerezhet az olimpiai gondolatnak. Majd azt javasolta, hogy a játékok huszadik évfordulóját ugyancsak kongresszuson ünnepeljék meg Párizsban. Noha az évfordulóról Párizsban és Alexandriában megemlékeztek, a Berlinbe tervezett olimpia a háború miatt elmaradt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelyét a semleges Svájcba tették át. Coubertin pedig, amikor bevonult katonának, a svájci Godefroy Blonayt kérte fel a NOB ügyeinek intézésére. A NOB 1917 februárjában körlevelet küldött széjjel, és ebben arra kérte a nemzeti szövetségeket, hogy újítsák meg Pierre de Coubertinnek 1917-ben lejáró elnöki megbízatását. A körlevél még egy indítványt is tartalmazott:
„ | Az 1916. év eltelt anélkül, hogy a VI. olimpiára sor került volna abban az országban, amely azt magára vállalta. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ezt a tényt tudomásul veszi, és emlékeztet arra, hogy egy olimpiát lehet meg nem tartani, de nem lehet elhalasztani. Ennek következtében a VI. olimpia nincs többé, és a már megállapított jelentkezések a VII. és a VIII. olimpiára megtartják érvényüket. |
” |
A VII. olimpiai játékok rendezési jogát 1914 júniusi ülésén előzetes szavazás alapján Budapest kapta. Amikor a háború után 1919 tavaszán Lausanne-ban ismét összeült a NOB, Lyon és Antwerpen közül a belga kikötőváros kapta a rendezést. Ezen az ülésen döntött úgy a NOB, Pierre de Coubertin elnök minden erőfeszítése ellenére, hogy a központi hatalmak mint a világháború előidézőinek versenyzőit nem hívják meg az olimpiára.
A NOB döntése alapján Ausztria, Bulgária, Magyarország, Németország és Törökország sportolói nem vehettek részt a VII. olimpiai játékokon.
Érdekességek[szerkesztés]
- A játékokon első alkalommal vonták fel az olimpiai lobogót, és hangzott el az ötkarikás eskü, amelyet a belga vízilabdázó, Victor Boin mondott.
- Oscar Swahn 73 évesen két érmet nyert - ő minden idők legidősebb ötkarikás érmese.
- A nyári olimpián itt szerepelt utoljára a jégkorong.
Részt vevő nemzetek[szerkesztés]
Vastagítással kiemelve azok a nemzetek, amelyek első alkalommal vettek részt nyári olimpián.
Ausztrália (AUS) (13 – 12 férfi, 1 nő)
Argentína (ARG) (1 – 1 férfi)
Belgium (BEL) (336 – 326 férfi, 10 nő)
Brazília (BRA) (16 – 16 férfi)
Chile (CHI) (2 – 2 férfi)
Csehszlovákia (TCH) (119 – 118 férfi, 1 nő)
Dánia (DEN) (154 – 150 férfi, 4 nő)
Dél-afrikai Unió (SAF) (39 – 38 férfi, 1 nő)
Egyesült Államok (USA) (288 – 274 férfi, 14 nő)
Egyiptom (EGY) (18 – 18 férfi)
Észtország (EST) (14 – 14 férfi)
Finnország (FIN) (63 – 62 férfi, 1 nő)
Franciaország (FRA) (304 – 296 férfi, 8 nő)
Görögország (GRE) (47 – 47 férfi)
Hollandia (HOL) (130 – 129 férfi, 1 nő)
India (IND) (5 – 5 férfi)
Japán (JPN) (15 – 15 férfi)
Jugoszlávia (YUG) (15 – 15 férfi)
Kanada (CAN) (52 – 52 férfi)
Luxemburg (LUX) (20 – 20 férfi)
Monaco (MON) (4 – 4 férfi)
Nagy-Britannia (GBR) (235 – 219 férfi, 16 nő)
Norvégia (NOR) (194 – 188 férfi, 6 nő)
Olaszország (ITA) (174 – 173 férfi, 1 nő)
Portugália (POR) (13 – 13 férfi)
Spanyolország (ESP) (58 – 58 férfi)
Svájc (SUI) (77 – 77 férfi)
Svédország (SWE) (260 – 247 férfi, 13 nő)
Új-Zéland (NZL) (4 – 3 férfi, 1 nő)
Olimpiai sportágak[szerkesztés]
Versenyszámok az 1920. évi nyári olimpiai játékokon | |||||||
Sportág, szakág | Egyéni | Csapat | - | ||||
férfi | női | férfi | női | vegyes | nyilt | összesen | |
atlétika | 27 | 0 | 2 | 0 | 0 | 0 | 29 |
birkózás | 10 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 10 |
evezés | 1 | 0 | 4 | 0 | 0 | 0 | 5 |
gyeplabda | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 1 |
íjászat | 5 | 0 | 5 | 0 | 0 | 0 | 10 |
jégkorong | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 1 |
kerékpározás | 3 | 0 | 2 | 0 | 0 | 0 | 5 |
kötélhúzás | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 1 |
labdarúgás | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 1 |
lovaglás | 4 | 0 | 2 | 0 | 0 | 0 | 6 |
műkorcsolya | 1 | 1 | 0 | 0 | 1 | 0 | 3 |
műugrás | 3 | 2 | 0 | 0 | 0 | 0 | 5 |
művészeti versenyek | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 5 | 5 |
ökölvívás | 8 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 8 |
öttusa | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 |
sportlövészet | 10 | 0 | 11 | 0 | 0 | 0 | 21 |
súlyemelés | 5 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 5 |
tenisz | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 0 | 5 |
torna | 1 | 0 | 3 | 0 | 0 | 0 | 4 |
úszás | 6 | 2 | 1 | 1 | 0 | 0 | 10 |
vitorlázás | 0 | 0 | 14 | 0 | 0 | 0 | 14 |
vívás | 3 | 0 | 3 | 0 | 0 | 0 | 6 |
vízilabda | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 1 |
Összesen | 89 | 6 | 53 | 2 | 2 | 5 | 157 |
Éremtáblázat[szerkesztés]
(A táblázatban a rendező ország csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.)
Az 1920. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje | |||||
---|---|---|---|---|---|
Ország | Összesen | ||||
1. | 41 | 27 | 27 | 95 | |
2. | 19 | 20 | 25 | 64 | |
3. | 15 | 15 | 13 | 43 | |
4. | 15 | 10 | 9 | 34 | |
5. | 14 | 11 | 11 | 36 | |
6. | 13 | 9 | 9 | 31 | |
7. | 13 | 5 | 5 | 23 | |
8. | 9 | 19 | 13 | 41 | |
9. | 4 | 2 | 5 | 11 | |
10. | 3 | 9 | 1 | 13 | |
Összesen | 156 | 147 | 136 | 439 |
Források[szerkesztés]
- Athens 1920 (angol nyelven). olympics.com. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
- 1920 Summer Olympics (angol nyelven). olympedia.org. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
- Antwerpen, 1920 (magyar nyelven). olimpia.hu. [2021. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
- Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
- Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
- Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X
- Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2
- Nemzeti Sport – 2004. augusztus 11.