„Áldozópap” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 14. sor: | 14. sor: | ||
==Öltözet== |
==Öltözet== |
||
Öltözetük: reverenda (hosszú, fekete, végig (33) gombos „köntös”), liturgiában pedig alba, nyakban viselt stóla és miseruha, vagy reverendán viselt karing és palást. |
Öltözetük: [[reverenda]] (hosszú, fekete, végig (33) gombos „köntös”), liturgiában pedig [[alba]], nyakban viselt [[stóla]] és [[miseruha]], vagy reverendán viselt karing és palást. |
||
[[Kategória:Katolicizmus|Aldozopap]] |
[[Kategória:Katolicizmus|Aldozopap]] |
||
A lap 2008. augusztus 14., 18:03-kori változata
Az áldozópap a katolikus egyházban az egyházi rend második fokozata a püspök és a diakónus között.
A szó eredete
A görög preszbüterosz szóból származik. A preszbiter eredetileg vént jelent, a zsidó társadalom felső vezetése volt a vének tanácsa.
Története
A katolikus egyházban az egyházközségeket kezdetben a püspök vezette, aki mellett tanácsadóként voltak jelen a preszbiterek. Később, az egyház elterjedtével, és különösen, hogy a falvakban is megalakultak az egyházközségek, a püspök a preszbiterek közül küldött ki egyet-egyet, hogy vezessék az új egyházközséget. Így egyre nagyobb jelentősége lett az egyházi rend fokozatai között.
Az áldozópapok feladatai
Ma a legtöbb egyházi személy áldozópap, ők adják az egyházközségek papságát mint plébánosok és káplánok. Természetesen vannak papok a püspök mellett az egyházmegye vezetésében, az egyházi intézmények élén, iskolákban, egyetemeken is.
Feladatuk a szentmise bemutatása, a szentségek, szentelmények kiszolgáltatása, hitoktatás, ha plébánosok, az egyházközség vezetése. A nyugati egyházban csak nőtlen embereket szentelnek áldozópappá (cölibátus), a keleti egyházban nőseket is.
Öltözet
Öltözetük: reverenda (hosszú, fekete, végig (33) gombos „köntös”), liturgiában pedig alba, nyakban viselt stóla és miseruha, vagy reverendán viselt karing és palást.