Antonín Zápotocký

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Question book-new.svg
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Antonín Zápotocký
Antonín Zápotocký - Rudé právo - 19.12.1948 .jpg
Született 1884. december 19.[1][2][3][4][5]
Zákolany[6]
Elhunyt 1957. november 13. (72 évesen)[1][7][2][8][3]
Prága[9][10][5][6]
Állampolgársága
  • osztrák–magyar
  • Első Csehszlovák Köztársaság
  • Csehszlovák Szocialista Köztársaság
Házastársa Marie Zápotocká (1910. szeptember 22. – 1957. november 13.)
SzüleiLadislav Zápotocký
Foglalkozása
  • író
  • politikus
  • szakszervezeti tisztségviselő
  • kápó
  • költő
Tisztség
  • Csehszlovákia miniszterelnöke (1948. június 15. – 1953. március 14.)
  • Csehszlovákia elnöke (1953. március 21. – 1957. november 13.)
Kitüntetései
  • Karl Marx-rend
  • Fehér Oroszlán-rend
  • Royal Order of Cambodia
  • Plzeň díszpolgára (1948)[11]
  • Order of Building of the Socialist Homeland (1953)
  • Order of Building of the Socialist Homeland (1954)
  • Klement Gottwald Érdemrend (1955)
Sírhely Strašnice Crematorium
Antonín Zápotocký aláírása
Antonín Zápotocký aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Antonín Zápotocký témájú médiaállományokat.

Antonín Zápotocký (1884. december 19. – 1957. november 13.) cseh kommunista politikus, Csehszlovákia elnöke volt.

Fiatalkora[szerkesztés]

A Kladnói járásban, Zákolanyban született, öt gyermek közül másodikként, eredeti végzettsége kőfaragó.

Apja, Ladislav Zápotocký a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) egyik alapítója volt.

Politikai pályája[szerkesztés]

Ő volt a ČSSD balos szárnyának delegáltja a Komintern II. Kongresszusán, melyet Szentpéterváron tartottak 1920. július 19. és augusztus 7. között. Ő és Bohumír Šmeral voltak Csehszlovákia Kommunista Pártja alapítói, mikor e párt levált a ČSSD-ről. Zápotocký a párt főtitkára lett 1922-ben, a posztot 1925-ig látta el.

1940-ben a sachsenhauseni koncentrációs táborba szállították, ahonnan 1945-ben szabadult.

1946. június 18-ától július 18-áig az Alkotmányozó Nemzetgyűlés elnöke volt.

Zápotocký 1948. június 15-én lett miniszterelnök, az elnöki posztot elfoglaló Klement Gottwald helyébe lépve. 1953-ban Gottwald betegen érkezett haza Sztálin temetéséről, és március 14-én meg is halt, ekkor lett Zápotocký elnök.

Zápotocký Gottwaldnál humánusabban kormányzott, azonban a sztálinista pártfőtitkár, Antonín Novotný, Zápotockýt megkerülve érvényesítette az akaratát. A pénzügyi reform elleni tiltakozások lehetőséget adtak Novotnýnak, hogy befolyását növelje, míg végül egy moszkvai értekezleten megmondták Zápotockýnak, hogy "közösen irányítsanak", ami ténylegesen a hatalomnak Novotný részére való átadását jelentette.

Zápotocký hivatalában maradt, amíg szívinfarktusban elhunyt 1957. november 13-án. Az elnöki székben Novotný követte őt.

Irodalmi munkássága[szerkesztés]

Több novellát írt, pl. Vörös fények Kladno felett (Rudá záře na Kladnem).

Magyarul[szerkesztés]

  • Alapvető feladatunk – az első gottwaldi ötéves terv; Tatran, Bratislava, 1949 (Időszerű kérdések)
  • Új harcosok sorakozója; ford. Vozári Dezső; Népszava, Bp., 1949
  • Szakszervezeti mozgalom és a szocializmus építése. A szocializmust építeni annyit jelent, mint jobban gazdálkodni; Tatran, Bratislava, 1950 (Időszerű kérdések)
  • Viharos esztendő. 1905. Regény; ford. Bálint Endréné; Szépirodalmi, Bp., 1951
  • A szocializmus alapjainak építése Csehszlovákiában; RMP, Bukarest, 1951
  • A csehek és a szlovákok megújhodott nemzeti frontja, népünk szilárd szövetsége a szocialista hazáért és a békéért vívott harcban. Beszéd a Nemzeti Front Központi Akcióbizottsága bővített elnökségének ülésén Brünnben, 1952. május 15-én; A Nemzeti Front Központi Akcióbizottsága, Pozsony, 1952
  •  Építsük a szocializmust, védjük meg köztársaságunk békéjét és önállóságát; Tatran, Bratislava, 1952 (Korszerű kiadványok)
  • A forradalmi szakszervezeti mozgalom 1948 februárja után; ford. Bártfai K. László, Breuer Ilona; Práca–ROH, Bratislava, 1953 (A magyar nemzetiségű szakszervezeti tagok könyvtára)
  • Vörös fény Kladno felett; ford. Pletrich Elemér, Pletrich Elemérné; Práca–ROH, Bratislava, 1953 (A magyar nemzetiségű szakszervezeti tagok könyvtára)
  • Vörös fények Kladno felett. Regény; ford. Bálint Endréné, versford. Darázs Endre; Szépirodalmi, Bp., 1953
  • ''Lenin és Sztálin zászlaja alatt, híven Klement Gottwald művéhez, előre a szocializmushoz. A. Zápotocký, N. A. Bulganyin, V. Siroký beszédei Kl. Gottwald temetésén Prágában, 1953. márc. 19-én; Politikai Kiadó, Bratislava, 1953
  • A szakszervezetek egysége a szocializálásért vívott harc támasza. Gyűjtemény; ford. Koncsek László, Takács Sándor; Práca–ROH, Bratislava, 1953 (A magyar nemzetiségű szakszervezeti tagok könyvtára)
  • Régi módon nem élhetünk tovább; ford. Tarjáni Andor; Práca–ROH, Bratislava, 1954 (Szakszervezeti tagok könyvtára)
  • Viharos esztendő 1905. Visszaemlékezések és elbeszélések; ford. Pletrich Elemér; Práca, Bratislava, 1954 (Szakszervezeti tagok könyvtára)
  • Antonín Zápotocký köztársasági elnök újévi szózata; Politikai, Bratislava, 1954
  • A szakszervezeti tagokhoz. Válogatott beszédek és írások; ford. Fogarassy László; Práca–ROH, Bratislava, 1956
  • Barunka; ford. Gyürkő Kázmér; Szlovák Szépirodalmi Kiadó, Bratislava, 1960

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 28.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Brockhaus (német nyelven)
  5. ↑ a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  6. ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  7. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Запотоцкий Антонин, 2015. szeptember 27.
  8. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. ↑ Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  10. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Запотоцкий Антонин, 2015. szeptember 28.
  11. ↑ https://www.plzen.eu/obcan/o-meste/informace-o-meste/oceneni-mesta/chap_342/oceneni-mesta.aspx

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Antonín Zápotocký című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Antonín Zápotocký című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Elődje:
Klement Gottwald 		Csehszlovákia elnöke
1948–1953 		Utódja:
Antonín Novotný
Elődje:
Klement Gottwald 		Csehszlovákia miniszterelnöke
1953–1957 		Utódja:
Viliam Široký
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Antonín_Zápotocký&oldid=24348252”