Örökké nem élhetünk, de néhány ezer évig biztosan – állítják a jövő szakértői, a mérsékeltebbek legalábbis. Merthogy Ian Pearson, a futurológus nagyágyú már inkább a halhatatlanságról vizionál. Hogyan lehet kitolni a fizikai lét határait? Tudósok és kutatók mesélnek a Bábel – Hesnával a világ következő adásában arról, milyen lesz száz év múlva a világ – április 25-én, 21.30-tól az m1-en.

„A jövő titkai mindig is érdekelték az emberiséget. Voltak, akik az égből vagy az állatok viselkedéséből, mások az emberi megérzésekből remélték a válaszokat az élet nagy kérdéseire. A modern kori jövendőmondók azonban nem a természetfelettihez fordulnak. Ők tudományos alapokra építenek” – vezeti fel riportműsorának legújabb témáját Al Ghaoui Hesna. A valódi túlélők után ezúttal tehát a jövő szakértőit mutatja be a Bábel szerdai adása: egy futurológust, aki jó érzékkel jelzi előre az új találmányokat, orvosokat, akik helyett gépek operálnak, elhivatott újítókat, akik a jövő tudományának jegelik pácienseiket, és egy férfit, aki számítógéppel a fejében él, de már kezdi megszokni.

A riporternek elsőként az ismert futurológus, Ian Pearson hihetetlennek tűnő, ám nagy találati pontossággal megvalósuló jóslatai keltették fel a figyelmét. Pearson a kilencvenes évek elején még az sms vagy az egyméteres átmérőjű lapos képernyő ötletével borzolta a kedélyeket, az ezredforduló után pedig általános megdöbbenést keltett az évtized közepén várható technológiai robbanás vagy a 2012-ig érkező háromdimenziós televízió előrejelzésével. Ennek fényében elgondolkodtató, hogy a futurológus szerint tíz év múlva már megmosolyogják azt, aki még mobiltelefont használ, húsz éven belül áttörést érhet el a tudomány a mesterséges intelligencia kutatásában, ami után már valóssággá válhat a sci-fi szerzők rémálma, a gépek lázadása. Vagy ha mégsem, hát halhatatlanok leszünk…

Persze bármennyire is pontosak Pearson jóslatai, mégiscsak fantáziaszülemények. A technológiai újításokon azonban, amelyre a jövőkutató alapozza előrejelzéseit, világszerte már számtalan tudós dolgozik. Például magyar kutatóorvosok, akik egy bostoni kísérleti laboratóriumban egyedülálló képalkotó berendezésekkel terveztek meg egy műtőt. Al Ghaoui Hesna felkeresi a halhatatlanság ígéretével kecsegtető krionika híveit is, akik egy rejtélyes bostoni családi házban igyekeznek kihúzni azt a néhány tíz vagy száz évet, amíg az orvostudomány megnyugtató megoldást talál betegségeikre. Végül megismerhetnek a nézők egy valódi kiborgot is, egy amerikai üzletembert, aki a koponyájába ültetett apró számítógépes chipnek köszönhetően élhet csak teljes életet.